Külön hangsúly a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásán

Simon felhívta a figyelmet arra: az államnak és a többi érintett közszereplőnek kedvező gazdasági feltételek, bővülő foglalkoztatás esetén is külön gondoskodnia kell arról, hogy a növekedés előnyeiből a hátrányos rétegek is részesüljenek. Két kihívást emelt ki, amelyek esetében a tagállami erőfeszítések mellett európai szintű intézkedésekre is szükség van: az egyik a szegénység, különösen a gyerekszegénység problémája, a másik a roma népesség gazdasági és szociális integrációja.

Az ülés résztvevői előkészítették az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek márciusi csúcstalálkozóját, amelyen értékelik majd a fenntartható gazdasági növekedést és foglalkoztatásbővítést célzó, megújított lisszaboni stratégia végrehajtása terén elért eredményeket, illetve elindítják a stratégia második hároméves ciklusát. Ennek jegyében most jelentést fogadtak el egyebek közt a reformok ütemének fenntartásáról, a nők és férfiak közti egyenlőségről, a közös foglalkoztatásról, a szociális védelemről és társadalmi befogadásról.

A foglalkoztatási jelentésben az áll, hogy az unióban az elmúlt két évben mintegy 6,5 millió új munkahelyet teremtettek, és 2009-re újabb 5 millió munkahely létrehozását tervezik. Az uniós munkanélküliség 2008-ban várhatóan 7 százalék alá csökken évi átlagban. A jelentés optimista hangvételű ugyan, de rámutat olyan területekre - például a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliségre, a képzésbe és az oktatásba történő befektetések nem kielégítő mértékére -, amelyek továbbra is aggodalomra adnak okot.

"A közelmúltban hozott munkaerő-piaci reformok kezdik éreztetni hatásukat" - nyilatkozott a jelentéssel kapcsolatban Vladimír Spidla, az EU foglalkoztatási biztosa. Elmondta, hogy a strukturális munkanélküliség aránya 2004 óta egyharmaddal csökkent, és az EU-ban a foglalkoztatás aránya jelenleg 66 százalék. Az uniós tárcavezetők hangsúlyozzák: fokozni kell a küzdelmet a gyermekszegénység ellen, segíteni kell az idősek munkaerő-piaci jelenlétét, valamint biztosítani kell az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférést.

Spidla elfogadhatatlanul magasnak minősítette a fiatalok - vagyis a 25 év alattiak - munkanélküliségének több mint 17 százalékos uniós átlagát. Az EU-ban a legfrissebb - idén januári - statisztikai adatok szerint a fiatalok munkanélküliségének aránya erősen szóródik. A legmagasabb Magyarországon - 20 százalékos -, de nem sokkal jobb a helyzet. Spanyolországban (19,4 százalék), illetve Lengyelországban (19,2 százalék). Ezzel szemben Németországban például csupán a fiatalok 10,2 százaléka munkanélküli.

Marjeta Cotman, az EU soros elnökségét adó Szlovénia munkaügyi minisztere a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón azt is kiemelte, hogy a fiatal európai polgárok számára kínált munkalehetőségeknek meg kell ütniük bizonyos minőségi színvonalat, ellenkező esetben ezek nem lesznek vonzóak a fiatalok számára.

A tanácskozáson elfogadták az egyes tagállamok foglalkoztatáspolitikájának végrehajtásáról szóló ajánlásokat is. Ennek keretében Magyarország vonatkozásában olyan ajánlásokat fogalmazott meg az EU legfőbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság, amelyek - hangsúlyozta Simon Gábor - maradéktalanul egybeesnek a magyar kormány törekvéseivel. Ilyen például a nyugdíj- és oktatási rendszerek reformjának folytatása, a korai nyugdíjazás visszaszorítása, az aktív munkaerő-piaci politikák megerősítése, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának javítása.

A magyar államtitkár az úgynevezett "szociálpolitikai menetrend" vonatkozásában úgy vélekedett, hogy továbbra is szükség van közös, európai minimumelőírásokra, és ezért folytatni kell a kötelező erejű, közösségi jogszabályok megalkotását. Erősebb kapcsolatot kell kialakítani a - lisszaboni stratégiához kapcsolódó - nemzeti refomprogramokban található intézkedések és a szociális terület alapvető prioritásai között. "Pozitiv kölcsönhatást kell elérni a makrogazdasági, foglalkoztatási és szociális intézkedések között, hogy egy irányba, egymást erősítve hassanak" - mondta.