Kutatás a hazai egészségügy megítéléséről

A 18-60 éves – tehát gazdaságilag aktív korú – lakosság nagy többsége (52 százaléka) elégedett a hazai egészségügy személyzetével. Az állami egészségügy műszer- és berendezésállományával, valamint a rendelők, kórházak környezetének és elhelyezési körülményeivel a többség ugyancsak elégedett. Ugyanakkor az aktív korú lakosság csupán egynegyede gondolja úgy, hogy az állami egészségügy általánosságban jól teljesít, ezzel szemben bő egyharmada (35 százalék) nem ért egyet ezzel az állítással. – többek között ezek derülnek ki abból a reprezentatív kutatásból, amelyben a Prémium Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató mérte fel az állami egészségügy minőségének megítélését.

Az orvosok, nővérek jól felkészültek, ám a páciensek mégsem érzik, hogy fontosnak tekintenék őket

Az egészségügy minőségéről megfogalmazott állítások közül „Az állami egészségügyben jól felkészült orvosok, nővérek dolgoznak” mondat megítélése (-100-tól +100-ig terjedő egyenlegskálán) +28-as átlagot kapott, ami azt jelenti, hogy a gazdaságilag aktív korúak többsége meglehetősen elégedett az egészségügy személyzetével. Azt az állítást, hogy a „beteg az állami egészségügyben figyelmet és kedvességet kap”, illetve azt, hogy „az állami ellátásban a beteg biztonságban van” a gazdaságilag aktív korúak összességében semlegesen ítélik meg. Az egészségüggyel kapcsolatban megfogalmazott állítások közül a legalacsonyabb átlagot (-17) „az állami egészségügyben én vagyok a legfontosabb” állítás kapta.

Úgy érezzük, jól dolgoznak a gyógyszerészek, de nem annyira jól a kórházi orvosok

A felmérés kiterjedt az orvosok és gyógyszerészek munkájának megítélésére is. A 18 és 60 év közötti válaszadók (-100-tól +100-ig terjedő egyenlegskálán +46-os átlagos osztályzattal) jónak ítélik meg a háziorvosok munkáját. A szakrendelői orvosok munkájának minőségét némileg gyengébbnek tartják, mint a háziorvosokét, de munkájukat a relatív többség (átlagban +27 ponttal) még így is jóra értékelte. A válaszadók a kórházi orvosok munkájának minőségével elégedettek legkevésbé, de a kórházi munkát a relatív többség még így is jóra értékelte (+12). A gazdaságilag aktív korú lakosság (az egyenlegskálán +53 ponttal) nagyon jónak ítéli a gyógyszertárak és a gyógyszerészek munkáját. A kórházi orvosokét kivéve minden szakma megítélése javult az elmúlt egy évben.

Érdekesség, hogy az egészségpénztár tagjainak körében a háziorvosi ellátás minőségének megítélése kisebb hullámzást követően javult az elmúlt négy évben, miközben a szakrendelői ellátás minősége enyhén, a kórházi ellátásé pedig jelentősen romlott.

Inkább saját tapasztalat alapján választunk orvost, mint az Internet segítségével

Az aktív korúak főként saját tapasztalatból választanak maguknak orvost vagy más egészségügyi szakembert (+45). A relatív többségre igaz, hogy ismerősöktől próbál információt szerezni (+32). Orvos ismerős véleményét is kikéri a relatív többség (+19). Az aktív korúakra nem jellemző az egészségügyi honlapokról történő információgyűjtés (-35).

Sokan készek fizetni az egészségügyi ellátásért

A kutatás megállapításait ismertetve Dr. Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke elmondta: „Ha a sors úgy hozná, a tagság mintegy fele kész lenne fizetni a magánellátásért a jelenlegi, tb-finanszírozta szakrendelői ellátás helyett. Közülük 27 százalék főként azért, mert jobbnak véli a magánellátás minőségét, 24 százalék azért, mert akkor mehet az orvoshoz, amikor tud, további 24 százalék pedig azért, mert így jutna rá elég idő. Azok közül, akik nem fordulnának magánellátóhoz, 56 százalék azért nem fizetne, mert már így is fizeti a tb-t, 35 százalék pedig azért, mert nem tudná kifizetni a magánszolgáltatót.”