Megkétszereznék az oktatásra szánt pénzeket

Magyar és nemzetközi szakértők ismertették az OECD munkatársainak 3,5 éven át tartó kutatásainak eredményeként megszülető A felsőoktatás a tudástársadalomért nevet viselő dokumentum ajánlásait. A több ezer érdekelt megkérdezése után elkészített jelentés eredményeit jelenleg konferenciákon vitatják meg, mely szemináriumokon az ajánlások megvitatására nyújtanak fórumot, illetve annak értékeit kívánják elterjeszteni. A bolognai rendszer bevezetése kapcsán már számos reformot kidolgozott Magyarország számára fontos, hogy a minőség jegyében az intézmények külső-belső vizsgálatával, a felsőoktatás nemzetközivé válásával, a hátrányos helyzetűek igényeivel és a munkaerőpiac elvárásaival tovább foglalkozzon - vázolta fel szavaival a konferencia tematikáját a megnyitó beszédében Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára.

Az 1990-es évek elején bekövetkezett változások után indult el a korábban elit típusú képzést felváltva a felsőoktatás tömegesedése. "Míg akkor a 18 és 25 év közöttiek 12 százaléka valamelyik egyetem, főiskola hallgatója volt, 2000-ben pedig 30 százalékra emelkedett ez a szám, ma már az említett korosztály mintegy 40 százaléka tanul felsőoktatási intézményben, a cél pedig, hogy ezt az értéket 50 százalékra emeljük" - vázolta fel a bővülés ütemét és a jövőbeni elvárásokat Temesi József, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A felsőoktatás elmúlt 18 évének elemzése során Temesi József kitért az egyetemek vállalkozási tevékenységére is, a minisztérium által ösztönzött folyamat során az intézmények jogi háttere egyre inkább a vállalatokéhoz hasonlít.

A hallgatóknak is részt kell venni a finanszírozásban

"Az adott ország gazdasági, szociális céljait is figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmény stratégiai víziójának kidolgozásakor, a cél ugyanis a környezettel való összhang elérése" - mondta el Paulo Santiago. Az OECD szakértője a jelentés ajánlásai között sorolta fel a konferencián az oktatás költségeinek az állam és a hallgatók közötti megosztását. Amennyiben ugyanis az állami támogatás csökken, a minőség és a hallgatói létszám, valamint a hátrányos helyzetűek továbbtanulási esélyeinek visszaszorításával kell számolni. "A hallgatói teljesítmény nagy részben az anyagi és szociális háttér függvénye" - jegyezte meg Paulo Santiago, a megállapítás fényében pedig bizonyos csoportok esetében a pozitív diszkriminációt javasolja az OECD jelentése.

Az intézmények kutatási és innovációs szerepe egyre növekszik, az egyetemek és főiskolák fő célja azonban továbbra is a tudás terjesztése, nem pedig kereskedelmi szándékok beteljesítése - hangzott a jelentés álláspontja, mely a hallgatók jelenlegi alacsony mobilitását is taglalja: hallgatói- és oktatói cserét a kapacitásfejlesztés és a kampuszok nemzetközivé válásával kell előremozdítani, a költségek és előnyök arányának megvizsgálása után végrehajtott reformokat pedig úgynevezett inkrementális formában, tehát nem radikális módon kell végrehajtani - mondta el Paulo Santiago.

A felsőoktatásba újonnan belépő hallgatók számának folyamatos csökkenésére figyelmeztetett előadásában Jurgen Rienks, holland szakértő. Megemlítette, hogy míg a finn, észt, dán felnőtt lakosság 33-34 százaléka rendelkezik diplomával, 2006-ban Magyarországon 16 százalékos ez az arány. Jurgen Rienks azt is elmondta: "az államnak és az intézményeknek összhangra kell törekedniük, ehhez azonban vissza kell szorítani az állami befolyást, az ellenjegyzések megszüntetése és az intézményi autonómia kialakítása mellett pedig megfelelő elszámoltatási rendszert kell létrehozni az egyetemekkel, főiskolákkal szemben."

A mobilitásról

A konferencia első szekciójában a mobilitás témakörét járták körbe az előadók. Lobodán Zoltán, nemzetközi szakértő a nemzetköziesedésre vonatkozó stratégiát hiányolja hazánkban. "A külföldi intézmények számára további ösztönzőket kell kidolgozni, a jelenlegi szabályozás ugyanis nem teremt megfelelő terepet a számukra" - mondta el Lobodán Zoltán, aki hátrányként hangsúlyozta, hogy a hasonló kapcsolatokat a külpolitikai célok határozzák meg, kialakításukban pedig a személyes ismeretségek játszanak szerepet. Magyarországon a tudományos és oktatásügyi területen kevés nemzetközi együttműködést kötnek, kevesebb magyar hallgató megy külföldre, mint ahány külföldi diák érkezik hazánkba, valamint kevés a közös diplomát adó program is - vázolta fel a hiányosságokat a magyar szakértő.

A nemzetköziesedési stratégiával már rendelkező észtek számára az ország láthatóságát biztosítják az oktatói- és hallgatói csereprogramok, mely az alacsony létszámú ország számára több diákot és így a kapacitások fejlesztését jelenti. "A további diákok megnyerése érdekében azonban a felsőoktatásnak megkülönböztető jegyekkel kell rendelkeznie és miközben az angol nyelven folytatott oktatást és kutatást támogatjuk, a saját nyelv ápolására is figyelmet kell fordítanunk" - mondta el az észt szakértő, Heli Aru. Más problémákkal kell azonban szembenéznie Kínának, ahol ugyan biztosítani kell a mobilitás lehetőségét, mely a kínai kultúra terjesztése szempontjából is fontos, az agyelszívás azonban igen magas számban érinti az ázsiai ország lakosságát - mondta el a konferencián a Kínát képviselő Wang Yingjie.

"A túlélésért küzdő hazai intézmények a kiegészítő források miatt fordulnak a vállalkozások felé, a kutatási-fejlesztési-innovációs területen elért fejlődés pedig csupán a felszínen valósul meg" - mondta el a felsőoktatási intézmények regionális gazdasági szerepét tárgyaló második szekció ülésén Setényi János. A témával kapcsolatban a lengyel szakértő, Marek Kwiek hangsúlyozta: "az oktatás önmagában nem jelent megoldást a társadalom és a gazdaság problémáira", a finn Jaana Puukka szerint azonban kiemelt jelentőséget képvisel az oktatás a városfejlesztési, a szociális és kulturális területen.

Edupress.hu