Megváltozott munkaképességűek panaszait vizsgálta az ombudsman

Az alapvető jogok biztosának közleménye szerint hivatala több panaszt kapott a megváltozott munkaképességű személyek ügyeinek elhúzódása miatt. A másodfokon eljáró, egyben az elsőfokú eljárások szakmai felügyeletét is ellátó Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal nyilvántartása szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátási igény ügyeiben a valódi késedelmek aránya alig 4 százalékos volt. A határozathozatalt a legtöbb esetben rendkívül lelassítja, hogy a kérelmezők gyakran hiányos vagy érvénytelen igazolásokat nyújtanak be a jogosultság feltételeként meghatározott biztosítási jogviszonyokról. Az ügyintézés során gyakran az derül ki, hogy a munkáltató nem fizette a munkavállaló után a járulékokat, nem jelentette be a dolgozóját, vagy hiányoznak a külföldi munkavállalásról szóló, hitelt érdemlő dokumentumok. Ilyenkor a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, illetve a kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinek munkatársai más hivataloktól próbálják beszerezni a biztosítási időt igazoló iratokat, ennek időtartama azonban nem számít bele a jogszabályban előírt 60 napos ügyintézési időbe.
Egy jogszabály-módosítás várhatóan jelentős mértékben felgyorsítja majd a biztosítási idő igazolásának folyamatát. Az ellátási jogosultság megszerzéséhez eddig a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül 1095 nap biztosításban töltött időt kellett a kérelmezőnek igazolnia. Számos igénylő azonban az elmúlt években nem tudott rendszeresen munkát vállalni, régebben viszont volt jogviszonya. Egy törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy januártól a rehabilitációs hatóságok az igénybejelentést megelőző 10, illetve 15 éven belül is vizsgálják a biztosításban töltött időt: Az igénybejelentést megelőző 10 éven belül 2555, 15 éven belül pedig 3650 nap biztosításban töltött időt kell igazolni a jogosultság megszerzéséhez.

Előleg megállapítását a jogszabály abban az esetben teszi lehetővé, ha már bebizonyosodott, hogy a kérelmező jogosult az ellátásra, azonban az ellátás összege a szükséges adatok hiánya miatt nem állapítható meg. Amennyiben az eljáró hatóságok a jogosultsági feltételek mérlegelése nélkül állapítanának meg előleget, és utólag derülne ki, hogy a kérelmező valamilyen feltétel hiánya miatt nem jogosult az ellátásra, a felvett összeget vissza kellene fizetnie. Késedelmi kamatot akkor állapíthat meg a rehabilitációs hatóság, ha az ügyintézési határidőt túllépte, illetve ha a másodfokú közigazgatási eljárásban az elsőfokú döntést megváltoztatják.

Az alapvető jogok biztosa a vizsgálat során három panasz kivizsgálását kezdeményezte a megváltozott munkaképességű személyek ellátási jogosultságának megállapításában másodfokon eljáró Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a panaszokat kivizsgálta, és megállapította, hogy két esetben az eljárás a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon és határozattal zárult, egy esetben pedig intézkedett a hiányosságok azonnali pótlásáról.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy a 60 napos ügyintézési időn túl kiadott határozatok nem tartalmaznak részletes információkat a késedelem okáról. Ezekben az ügyekben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal intézkedik az érintettek folyamatos tájékoztatásáról. Az alapvető jogok biztosa által részletesen kivizsgált hét ügyfél vonatkozásában az eljárás két esetben az ellátásra való jogosultság megállapítása nélkül, öt esetben pedig ellátás megállapításával zárult.

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal munkatársai, tevékenységükkel a hazai rehabilitációs és szociális rendszer európai felzárkózását, a megváltozott munkaképességű személyek társadalmi reintegrációját segítik. Komoly érdemeik vannak abban, hogy az elmúlt évben jelentős mértékben növekedett hazánkban a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása.