Mennyire reális a 100 ezer forint minimálbér a magyar gazdaságban?

Várhatóan 100 ezer forint fölé emelkedik jövőre a kötelező legkisebb bér. A vállalatok az inflációval megegyező emelést tartanának reálisnak, a másik oldal pedig ehhez még hozzádobná a várt gazdasági növekedés ütemét (2 százalék), és efelett egy százalékpontot még pluszban. A minimálbér mértékéről hazánkban szinte mindig elhangzik a kérdés, hogy vajon ki tudják-e termelni a vállalkozások és a gazdaság az így megemelt fizetéseket, illetve milyen negatív, pozitív társadalmi hatások jelentkeznek ezzel. A hvg.hu cikke rámutat: szinte alig volt reálbér-emelkedés az elmúlt kilenc évben. (Előtte viszont annál inkább nagyrészt a Medgyessy-kormány 100 napos programja következtében. Az államadósság is ekkor kezdett komolyan növekvő pályára állni).

Régiós összehasonlításban azt látjuk, hogy Magyarországon alacsonyak a nettó bérek - fejtette ki Gabler Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a hvg.hu-nak. Szerinte bruttó bérben nem vagyunk annyira lemaradva a visegrádi országokhoz képest, ám még mindig magas az adó- és járulékterhelés, emellett a munkaadói terhek is jelentősek, így a nettó jövedelmek átlagban alacsonyabbak. A bérekre rakódó munkáltatói terhek azért is magasak, mivel alacsony a magyar foglalkoztatottsági szint. A hasonló népességű Csehországban például egymillióval többen dolgoznak. Magyarországon emellett a bérek eloszlása is igen egyenlőtlen: sokan csoportosulnak az alacsony jövedelmi kategóriák körül, míg Szlovákiában a medián béreket keresők egyáltalán nem az alacsonyabb jövedelmi csoportokban találhatóak. Az Erste makroelemzője szerint hazánkban további probléma a feketegazdaság nagy aránya. Hiába ugyanis az egykulcsos személyi jövedelemadó, a magas járulékok miatt a bérköltség mindössze felét kapja kézhez a munkavállaló, amivel még így is a világ legmagasabb adóterhelésű országai tartozik Magyarország. A gazdaság fehérítésével párhuzamosan csökkenhetnének a bérekre rakódó terhek, így versenyképesebb lenne a hazai adórendszer. Ez pedig hozzájárulna ahhoz, hogy új piaci munkahelyek jöjjenek létre az elemző szerint.

Az látszik, hogy az alacsonyabb képzettségűek, jövedelműek által végzett munkák területén drágák vagyunk, ezért a kivitelünk összetétele egy fejlett nyugat-európai gazdaságra hajaz. Vagyis, ha a versenyképességünket szeretnénk növelni, akkor az alacsony képzettségűek (és ezért alacsony jövedelműek) bérköltségét kellene csökkenteni Samu János, a Concorde elemzője szerint. Ez történhet akár munkáltatói vagy munkavállalói oldalon is - emelte ki Samu a hvg.hu-nak.

www.hvg.hu