Mi az igazi válasz Magyarország munkaerő-piaci problémáira?

Az Ökopolisz Alapítvány konferenciáján - amelyet a Lehet Más a Politika (LMP) is támogat - Elisabeth Schroedter hangsúlyozta: a hosszú távú keretfeltételeket úgy kell kialakítani, hogy a befektetések zöld munkahelyekbe áramoljanak. Elmondta: nemcsak a megújuló energiát termelő iparágakban, hanem a tradicionális szektorokban (például: acélipar) is lehet zöld munkahelyeket kialakítani, mert szerinte minden olyan munkahely zöld, amely hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.

Elisabeth Schroedter kifejtette: az energiahatékonyság növelése, és a megújuló energiaforrások használatának növelése a vállalkozások versenyképességének javulását is segíti. A Greenpeace becslésére hivatkozva hozzáfűzte: Európában mintegy 8 millió zöld munkahely jöhet létre. A képviselő szerint a munkaerő-piaci rugalmas biztonság eléréséhez erős szociális partnerségre, a munkaadói és munkavállalói oldal egyeztetésére van szükség.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke elmondta: 1992-93 óta nem változott jelentősen a foglalkoztatási ráta Magyarországon, és mivel a foglalkoztatottak közel háromnegyede mikro-, kis vagy közepes vállalkozásnál dolgozik, "tömegeket nem tud megmozgatni" a zöld munkahelyek megteremtése az országban. Kifejtette: kínálati szempontból még rosszabb a munkaerő-piaci helyzet, 800.000-egymillió olyan ember van, aki "foglalkoztathatatlan", mert vagy a képzettség szempontjából, vagy mentális tekintetben nem alkalmas a munkavégzésre. Az MSZOSZ elnöke szerint hibás az a megközelítés, hogy rugalmasság alatt az egyes munkavállalók rugalmasságát, nem pedig az egész munkaerőpiac rugalmasságát értik.

Hangsúlyozta azt is, hogy el van hanyagolva a lokális gazdaság, a helyi közösségek, pedig a zöld, és a gazdasági szükségszerűségeket egyaránt figyelembe vevő gazdasághoz ez elengedhetetlen. Az európai és a hazai elhelyezkedési lehetőségek mellett lokális munkaerőpiacban kevésbé gondolkoznak Magyarországon - mondta Pataky Péter, hozzáfűzve, hogy a szociális gazdaság nagy felvevő piaca lenne a képzettség nélküli munkaerőnek, de ezt nem segítik megfelelő intézkedésekkel. Aggasztó folyamatnak nevezte, hogy a fiatal munkaerő mobilitása inkább Európán belüli mobilitást jelent, és nem Magyarországon keresnek munkát.

A jelenlegi munkaerő-piaci problémákra nem az olcsó és kiszolgáltatott munkaerő, hanem a kutatás-fejlesztés, az új technológiák, a képzés, az emberi tőkébe való befektetés az igazi válasz - vélekedett az MSZOSZ elnöke.

Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet vezető kutatója előadásában elmondta: a korábbi növekedési modell tarthatatlanná vált, ezt meg kell újítani, és ennek egyik dimenziója a zöld átmenet. A magyar kormány "mélységesen félreértette", hogy mi zajlik a világban, azok az eszközök és politikák, amelyek folyamatban vannak, épp az ellenkező irányba mennek - vélekedett.

A "kiszolgáltatott, jogfosztott" munkavállalók nem jelentik a versenyképesség kulcsát, új munkahelyekre van szükség, növelni kell a foglalkoztatottságot. Szociális párbeszéd, képzett munkaerő lenne szükséges, illetve a munkaerő-piaci átmenetek sikerességére kell hangsúlyt fektetni, a képzésre és átképzésre, hogy a munkanélküliség egyben lehetőséget is jelentsen - mondta Galgóczi Béla. A vezető kutató szerint a jelenlegi magyarországi környezet nem segít abban, hogy az ország megfeleljen a kihívásoknak.

Scheiring Gábor, az LMP országgyűlési képviselője, és az Ökopolisz Alapítvány kuratóriumának tagja az MTI-nek elmondta: a világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete is azt mutatja, hogy az elmúlt 30 évre jellemző neoliberális fejlődési modell kudarcot vallott, ezért rendszerszintű modellváltásra van szükség. Ennek egyik központi eleme az új munkaerő politika, amelynek egyik tartópillére a munkavállalói jogok, a munkavállalói biztonság, amelynek megerősítése vezethet előre.

Hangsúlyozta, hogy a minőségi, magas hozzáadott értékű termelésre való átállás az, amely a XXI. századi gazdaság alapjait kell hogy adja. "Ehhez képest azt látjuk, hogy a magyar kormány gyakorlatilag légkalapáccsal esett neki a munkavállalói jogoknak" - mondta Scheiring Gábor.

Kifejtette: a zöld fordulat arra épül, hogy a helyi gazdasági termelést kell megerősíteni, nem pedig a globális pénzügyi függőséget. A zöld iparágak jellemzően magas hozzáadott értéket képviselnek, példaként említette a megújuló energiát és a fenntartható mezőgazdaságot. Utóbbi kapcsán kiemelte: nem tucatáruk, alacsony minőségű élelmiszerek előállítására kell szakosodni, hanem szövetkezeti formában ráállni a munkaerőigényesebb zöldség- és gyümölcstermesztésre.