Minden második cégnél van felesleges munkaerő
A nagyvállalkozások több mint fele, míg a kiscégek 43 százaléka érzi úgy, hogy többen dolgoznak náluk a kelleténél. A hazai vállalakozói szféra bizalmi mutatói októberben visszaestek minden vállalatcsoportban és majd minden ágazatban - derül ki az Ecostat TOP-100 novemberi konjunktúra-indexéből.
Hazai viszonylatban az előző hónapok alig változó bizalmi mutatói október-novemberben érezhetően csökkentek, ami azt mutatja, hogy a vállalakozások egyre erősebben érzik, hogy a gazdasági válsággá fejlődött pénzügyi krízis Európában is mély és időben elhúzódó lesz.
Az Ecostat TOP-100 nagyvállalati konjunktúra-indexe 2008 novemberében 60,6 százalék, az előző hónaphoz képest jelentősen, mintegy 18,4 százalékponttal csökkent. A nagyvállalatok gazdasági várakozásait összesítő havi konjunktúra-mutatók erőteljes visszaesése, a cégek növekvő értékesítési nehézségei a pénzügyi és gazdasági válság mélyülésével és a hazai gazdaságra gyakorolt negatív hatásokkal indokolható.
A kis- és középvállalati konjunktúra-index 62,0 százalék, augusztus óta a gazdasági kilátások romlanak, a kedvezőtlen változással a bizalmi indexek csökkennek. A konjunktúra index októberi visszaesése elérte a 15 százalékpontot. A cégek fejlődése, sokak túlélési esélye kormányzati intézkedések, stabilizációs programok nélkül nem oldható meg. A konkrét tervek kidolgozása folyamatban van.
A nagyok is megszenvedik a válságot
A hazai nagyvállalatok visszajelzései szerint 40 százalékuk teljesítménye csökkent, 47 százalékuké nem változott az elmúlt három hónapban. A cégek egytizede tudta növelni teljesítményét. A termelési előrejelzések ennél pesszimistább, e szerint csökkenő teljesítményt 56 százalékuk, növekvőt 18 százalékuk vár a következő három hónapban.
A TOP-100 vállalatcsoport a működésük szempontjából meghatározó gazdasági feltételekben nem számít kedvező változásra. A fizetőképes kereslet szűkülése mindkét relációban érzékenyen érinti a szektort. Belföldön csökkenő igényekkel 38 százalékuk, a jelenlegivel egyező kereslettel 44 százalékuk számol. Exportpiacain a mélyülő válság következményeként a nagyvállalatok fele szinten maradó, 35 százaléka csökkenő kereslettel kalkulál. Hazai piacain versenypozíciója javulását mindössze 14 százalékuk valószínűsíti, gyengüléstől 21 százalékuk tart. Külföldi piacképességük megítélése a nagyvállalatok 12 százalékánál optimista, gyenge versenypozíciót 21 százalékuk feltételez. A jelenleg készletszint a cégek 65 százaléka szerint megfelel az ilyenkor szokásos mértéknek, 16 százalékuk szerint meghaladja azt. A nagyvállalatok egyötödének raktárkészlete alacsonyabb az ilyenkor szokásos szintnél, ami tevékenységük lanyhulására utal.
A nagyvállalatok visszajelzése szerint az alkalmazotti létszám 30 százalékuknál megfelelő, 12 százalékuknál kismértékű létszámbővítést tesz lehetővé. A cégek több mint felénél az üzletmenet folytatásához szükséges létszám meghaladja az indokolt mértéket, számos területen a létszámcsökkentés, munkaidő mérséklés stb. - legalábbis időlegesen - elkerülhetetlen.
A nagyvállalatok beruházási-fejlesztési elképzelései novemberben az előző két hónaphoz képest szerényebbek, a beruházási aktivitás mérőszáma 43 százalék, tendenciája csökken. A cégek pénzügyi helyzete az értékesítési lehetőségek szűkülésével gyengülhet, likviditása rosszabbodását a TOP-100 csoport egyharmada valószínűsíti. Az EU források nagyobb arányú lehívása időszakában a beruházási aktivitás erősödhet, főként az építési fejlesztések terén várható javulás, ami átsegítheti az építőipart a rendelés-hiányos időszakon.
Kkv: pangó belső piac
A kis- és középvállalatok novemberi visszajelzése szerint az elmúlt három hónapban 38 százalékuknál csökkent, 43 százalékuknál stagnált a termelés. A pénzügyi-gazdasági válság mélyülésével számolva a vállalkozások mindössze 12 százaléka valószínűsíti teljesítménye növelését, miközben csökkenéstől 52 százalékuk tart.
A hazai cégek döntő többsége fejlődése legfőbb akadályát a magas szintű központi elvonásokban, a gyér belföldi keresletben és a bizonytalan gazdasági kilátásokban jelölte meg. A kis- és középvállalatok mindössze egytizede számol belföldi piacain javuló kereslettel, az igények csökkenése a cégek 43 százalékát érinti. Külföldön a termékek és szolgáltatások iránti kereslet a cégek tíz százalékánál növekedhet, változatlan igényszint 62 százalékuknál várható.
A hazai kis- és középvállalatok véleménye szerint belföldi versenyképességünk 11 százalékuknál javulhat, 21 százalékuké kedvezőtlenül változhat a korábbiakhoz képest. Az exportpiacokon változatlan versenypozícióval 72 százalékuk kalkulál, javulást mindössze 6 százalékuk remél.
A saját vállalatánál foglalkoztatott létszámot a cégek 11 százaléka bővítendőnek, 46 százalékuk a jelenlegi teljesítményéhez képest megfelelőnek értékeli. Felesleges létszám a kkv-k 43 százalékánál fordul elő.
Az Ecostat TOP-100 nagyvállalati konjunktúra-indexe 2008 novemberében 60,6 százalék, az előző hónaphoz képest jelentősen, mintegy 18,4 százalékponttal csökkent. A nagyvállalatok gazdasági várakozásait összesítő havi konjunktúra-mutatók erőteljes visszaesése, a cégek növekvő értékesítési nehézségei a pénzügyi és gazdasági válság mélyülésével és a hazai gazdaságra gyakorolt negatív hatásokkal indokolható.
A kis- és középvállalati konjunktúra-index 62,0 százalék, augusztus óta a gazdasági kilátások romlanak, a kedvezőtlen változással a bizalmi indexek csökkennek. A konjunktúra index októberi visszaesése elérte a 15 százalékpontot. A cégek fejlődése, sokak túlélési esélye kormányzati intézkedések, stabilizációs programok nélkül nem oldható meg. A konkrét tervek kidolgozása folyamatban van.
A nagyok is megszenvedik a válságot
A hazai nagyvállalatok visszajelzései szerint 40 százalékuk teljesítménye csökkent, 47 százalékuké nem változott az elmúlt három hónapban. A cégek egytizede tudta növelni teljesítményét. A termelési előrejelzések ennél pesszimistább, e szerint csökkenő teljesítményt 56 százalékuk, növekvőt 18 százalékuk vár a következő három hónapban.
A TOP-100 vállalatcsoport a működésük szempontjából meghatározó gazdasági feltételekben nem számít kedvező változásra. A fizetőképes kereslet szűkülése mindkét relációban érzékenyen érinti a szektort. Belföldön csökkenő igényekkel 38 százalékuk, a jelenlegivel egyező kereslettel 44 százalékuk számol. Exportpiacain a mélyülő válság következményeként a nagyvállalatok fele szinten maradó, 35 százaléka csökkenő kereslettel kalkulál. Hazai piacain versenypozíciója javulását mindössze 14 százalékuk valószínűsíti, gyengüléstől 21 százalékuk tart. Külföldi piacképességük megítélése a nagyvállalatok 12 százalékánál optimista, gyenge versenypozíciót 21 százalékuk feltételez. A jelenleg készletszint a cégek 65 százaléka szerint megfelel az ilyenkor szokásos mértéknek, 16 százalékuk szerint meghaladja azt. A nagyvállalatok egyötödének raktárkészlete alacsonyabb az ilyenkor szokásos szintnél, ami tevékenységük lanyhulására utal.
A nagyvállalatok visszajelzése szerint az alkalmazotti létszám 30 százalékuknál megfelelő, 12 százalékuknál kismértékű létszámbővítést tesz lehetővé. A cégek több mint felénél az üzletmenet folytatásához szükséges létszám meghaladja az indokolt mértéket, számos területen a létszámcsökkentés, munkaidő mérséklés stb. - legalábbis időlegesen - elkerülhetetlen.
A nagyvállalatok beruházási-fejlesztési elképzelései novemberben az előző két hónaphoz képest szerényebbek, a beruházási aktivitás mérőszáma 43 százalék, tendenciája csökken. A cégek pénzügyi helyzete az értékesítési lehetőségek szűkülésével gyengülhet, likviditása rosszabbodását a TOP-100 csoport egyharmada valószínűsíti. Az EU források nagyobb arányú lehívása időszakában a beruházási aktivitás erősödhet, főként az építési fejlesztések terén várható javulás, ami átsegítheti az építőipart a rendelés-hiányos időszakon.
Kkv: pangó belső piac
A kis- és középvállalatok novemberi visszajelzése szerint az elmúlt három hónapban 38 százalékuknál csökkent, 43 százalékuknál stagnált a termelés. A pénzügyi-gazdasági válság mélyülésével számolva a vállalkozások mindössze 12 százaléka valószínűsíti teljesítménye növelését, miközben csökkenéstől 52 százalékuk tart.
A hazai cégek döntő többsége fejlődése legfőbb akadályát a magas szintű központi elvonásokban, a gyér belföldi keresletben és a bizonytalan gazdasági kilátásokban jelölte meg. A kis- és középvállalatok mindössze egytizede számol belföldi piacain javuló kereslettel, az igények csökkenése a cégek 43 százalékát érinti. Külföldön a termékek és szolgáltatások iránti kereslet a cégek tíz százalékánál növekedhet, változatlan igényszint 62 százalékuknál várható.
A hazai kis- és középvállalatok véleménye szerint belföldi versenyképességünk 11 százalékuknál javulhat, 21 százalékuké kedvezőtlenül változhat a korábbiakhoz képest. Az exportpiacokon változatlan versenypozícióval 72 százalékuk kalkulál, javulást mindössze 6 százalékuk remél.
A saját vállalatánál foglalkoztatott létszámot a cégek 11 százaléka bővítendőnek, 46 százalékuk a jelenlegi teljesítményéhez képest megfelelőnek értékeli. Felesleges létszám a kkv-k 43 százalékánál fordul elő.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység