Mit ér egy diplomás nyelvtudás nélkül? Egy javaslat margójára

Az egész magyar sajtón végigfutott szerdán az Eduline.hu oktatási portál híre: a Felsőoktatási Kerekasztal azt javasolja a kormánynak, enyhítsen a diplomaszerzés feltételein. A dokumentum szerint vannak olyan szakmák, amelyekben az idegen nyelv ismerete a munkavégzés szempontjából másodlagos. Idézek tovább a cikkből: „Az “irreális” nyelvvizsga-követelmények “ésszerűvé tételével” 15-18 százalékkal lehetne növelni a diplomát szerzők arányát: a stratégia szerint a szabályozást képzési szintenként és képzési területenként kellene felülvizsgálni.”

Olvasom a sorokat, és azt hiszem, rosszul látok. Furdal a kíváncsiság, hogy kik ülnek a Felsőoktatási Kerekasztalnál, hogy ilyen „reformon” gondolkodnak. Persze mondogatják, valószínűleg a nyelvvizsga hiányában oklevelet nem szerző fiatalok megmentése áll a háttérben valamint így szeretnének javítani a magyar diplomások arányszámán az európai statisztikákban.

Nem tudom, mennyi az esély arra, hogy ez a javaslat megvalósuljon. Lehet, hogy holnap jön egy politikai döntéshozó és azt mondja, hogy mégsem. Mindenesetre érdemes elgondolkodni azon, mit ér egy frissdiplomás nyelvtudás nélkül.

Mit adott nekem az angol- és a némettudás?

Amikor 1981-ben beléptem a bakonyjákói általános iskola első osztályába, szüleim egyik leghangsúlyosabb útravalója az volt: “vedd komolyan a németet, nagyon fontos legalább egy nyugati nyelvet ismerni.” Pedig akkoriban nem is volt kötelező (csak az orosz, az is negyediktől), német nemzetiségi község lévén azonban felajánlották minden diáknak. Megfogadtam szüleim tanácsát: becsülettel tanultam, ötösöket hoztam. Majd gimnáziumba érve az angolt is felvettem mellé. 18 éves koromra előbbiből felsőfokú, utóbbiból középfokú nyelvvizsgát szereztem. Aztán az ELTE-n német és média szakokon diplomáztam és azóta is napi szinten csiszolom mindkét nyelvet: olvasok, híreket hallgatok, angolul még ma is hetente online órákat veszek.

Rengeteg energiát fektettem a nyelvtanulásba, de minden óra és forint busásan megtérült. El sem tudom mondani, hogy mennyivel szegényebb lenne az életem és szakmai pályafutásom e két nyelv nélkül. Külföldi egyetemi ösztöndíjak (Dortmund, Berlin), továbbképzések, sajtóutak, barátok Londontól Brüsszelen át Rigáig, munkák multinacionális vállalati környezetben. Óriási közhely, de minden nyelvvel új ember vagy, kinyílik előtted a világ.

Mivel ez egy karrierblog, most hadd tekintsek el a lelki és a kulturális dimenziótól és hadd fókuszáljak tömören a nyelvtudás álláspiaci szerepére.

Annyit azért elő bocsátok: különbséget kell tenni nyelvvizsga és nyelvtudás között. Előbbi motivációs eszköz, utóbbi cél. Az igazán fontos az azonnal előhúzható nyelvtudás. A versenyszférában sehol sem kérnek nyelvvizsgapapírt, ám ahol kell a nyelv, ott írásbeli teszttel vagy szóbeli beszélgetéssel mérnek. Bármilyen papírt is lobogtat valaki, állásinterjún néhány perc alatt kiderül az igazság.

Mit veszít az a frissdiplomás, aki nyelvtudás nélkül vág neki az álláskeresésnek?

Nem tud lépést tartani a szakma fejlődésével. Bármely szakmáról legyen szó, a külföldi szakirodalom olvasása, követése elengedhetetlen a fejlődéshez.

Beszűkülnek a lehetőségei. A nagy internetes állásportálokon az üres állások 60-70 százalékéhoz kell nyelvtudás. Multinál szóba sem állnak azzal, aki csak magyarul tud.

Alacsonyabb fizetést kap. Azokban a munkakörökben, amelyekben kell a nyelv vagy előnyt jelent a használat, többet fizetnek. A közszférában a nyelvvizsga után fizetett nyelvpótlék dobja meg a fizetést, a versenyszférában pedig önmagában a nyelvtudás. Egyébként a legjobban a multinacionális cégek fizetnek Magyarországon.

Kisebb az esélye az előrelépésre. Még magyar tulajdonú cégeknél is egyre fontosabb vezetői szinteken a nyelvismeret. Főként ha a cég külföldi piacra készül, exportra termel vagy külföldi hátterű magyarországi vállalatokkal áll üzleti kapcsolatban.

A külföldi álláskeresés szóba sem jöhet. A magyar nyelvvel legfeljebb a Kárpát-medencében lehet munkát találni. Lehet bármennyire jó valaki a szakmájában, a külföldi munkától eleve elzárja magát. Aki esetleg angolul tudó baráttal mégis nekivág a világnak, rettentő kiszolgáltatott lesz és sok veszély leselkedik rá.

Ha 2 éves kisfiam kicsit nagyobb lesz, első dolgom lesz elindítani őt a nyelvtanulás útján. Nem sajnálok majd se pénzt, se energiát. Hiába üzenné az állam, hogy az nem is annyira fontos.

Karácsony Zoltán
Job(b) Állás HR Blog