Korrupció: akik nem tiltakoznának

Minden negyedik cégnek van kódex

A megkérdezett cégek közel egynegyedének van ilyen szabálygyűjteménye. A nagyobb árbevétel és létszám illetve a tőzsdén való megjelenés valószínűbbé teszi az etikai kódex létezését a vizsgált cégeknél. Az etikai kódexek legjellemzőbb témája a bizalmas információk védelme, a korrupció elkerülésére vonatkozó előírásokat az etikai kódexek csupán 76%-a tartalmaz.

Etikai forródrótot az etikai kódexszel rendelkező vizsgált cégek 33%-a, a válaszadók összesen 11%-a alkalmaz. A kutatás rámutatott arra, hogy a cégen belüli etikai vétségeket 36%-ban bejelentés alapján tárták fel, míg a válaszadók 43%-a úgy nyilatkozott, hogy nem volt etikai vétség a vállalatuknál. Meglepő tény, hogy a feltárt etikai vétségek 33%-ban nem történt semmilyen intézkedés.

Mi az etikai vétség következménye?

A cégek a felfedezett etikai vétségek következményeként ritkán kezdeményeznek rendőrségi feljelentést (15%), gyakoribb az elbocsátás (43%) és a vállalat etikai alapértékeinek nyomatékosítása a dolgozók felé (45%).
31 százaléknál van belső ellenőri osztály

A külföldi tulajdonú vállalatok rendszeresen vizsgálják a cég és a dolgozók érdekellentéteit. Az érdekellentétek kezelésének leggyakoribb módszere a másodállások bejelentési kötelezettsége. A vállalatok 17%-ánál működik a belső szabályok betartásának ellenőrzéséért felelős megfelelési osztály, és a cégek 31%-ánál van belső ellenőrzési osztály, vagy belső ellenőr.

A vállalatok közötti üzleti kapcsolatokban, vagy az állami hivatalok és a vállalatok között lejátszódó ügyeknél a tisztességes és törvényes ügymenet mellett különböző módokon és mértékben kaphat szerepet a korrupció. Viszonylag alacsony (4-13%) azok aránya, akik a korrupciós kínálat megjelenése esetén rendőrséghez fordulnának. Így valóban igaz lehet az a feltételezés, hogy a nyilvánosságra került korrupciós esetek csak a „jéghegy csúcsát” jelentik, az esetek 1/10-e kerül nyilvánosságra, míg 9/10-ük rejtett marad.

A vizsgálatból kapott eredmények egyáltalán nem támasztják alá azt, hogy a közintézmények esetében a korrupció szinte minden kapcsolatot megfertőzött volna. Az üzleti életen belüli korrupció elterjedtsége feltehetően legalább olyan erős, mint a kormányzat és a vállalkozások közötti ügyletek.

2011. február 14.