Milyen lesz a közmunka új rendszere?

A kormány emellett a rokkantnyugdíjazás rendszerét is átalakítja. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter április közepén jelentette be, hogy a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokat - közel 350 ezren vannak - felülvizsgálják, amitől 100-150 ezer eddig rokkantnyugdíjasként élő ember munkaerőpiacra való visszaterelését várja a kormány.

Szigorú ellenőrzés

A közmunka alól valószínűleg nagyon nehéz lesz kibújni - hacsak nem vállalja valaki, hogy semmilyen ellátást nem kap - hiszen a kormány törvényjavaslata rendelkezik egy egységes nyilvántartási rendszer létrehozásáról, amelyben minden munkanélküli szerepelne, aki valaha kapott valamilyen ellátást. Az önkormányzatok jegyzői pedig a segély megállapításakor betekinthetnének ezekbe az adatokba.

A korábbi közmunkaprogramok legnagyobb problémája az volt, hogy abból szinte egyáltalán nem volt átjárás a valódi munkaerőpiacra, a közmunkásoknak pedig legtöbbször nem sikerült értelmes feladatot adni. A közmunka leggyakrabban szemétszedést, fűkaszálást vagy egyfajta polgárőr-tevékenységet jelentett. (A 3000 lakosú, roma többségű Tiszaburán például 600 közmunkás dolgozott tavaly, közülük 50-en faluőrként, 300-an pedig árokpucolást, szemétszedést végeztek.)

Az Orbán-kormány terve szerint azonban az új közmunkaprogramban részt vevők munkaerejét nem csak állami és önkormányzati intézmények és cégek vehetik igénybe. A BM törvényjavaslata külön kiemeli, hogy erdőgazdálkodók is lehetnek közfoglalkoztatók, ha "az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor".
A közmunkások ennél több magáncélú alkalmazásáról nem ír a javaslat, de Czomba Sándor munkaügyi államtitkár már áprilisban azt mondta: "Ha a magánerdő-tulajdonosok igénylik a munkáskezet, akkor a kormány nem áll ennek útjában".

Két ösztönző magánvállalkozásoknak

A BM törvényjavaslata ennek megfelelően felhatalmazná a kormányt, hogy rendeletben szabályozza az úgynevezett közhasznú kölcsönzők működését.

A magáncégeket két dolog tenné érdekeltté abban, hogy nagyobb számban vegyenek kölcsön közmunkásokat. A közmunkásoknak nem az általános minimálbért (jelenleg havonta 78 ezer forint) kellene fizetni, hanem a kormány rendeletében megállapított, úgynevezett közfoglalkoztatási bért. Arról a javaslat nem szól, hogy ennek alacsonyabbnak vagy magasabbnak kell lennie a minimálbérnél, de a logikus megoldás az, hogy kevesebb lesz annál.

A másik ösztönző a közbeszerzési rendszer átalakítása lehet. A múlt kedden kiadott kormányrendeletben az áll, a kormány felkéri a felügyelete alá tartozó szerveket, hogy a közbeszerzési eljárásoknál "teljesítési feltételként vegyék figyelembe" a közfoglalkoztatás minél nagyobb arányú megvalósítását. Az állami megbízások elnyerésénél tehát a kormány szándékai szerint előnyt jelentene, ha egy vállalkozó minél nagyobb számban vállalja közmunkások foglalkoztatását.

Vállalni kell az utazást

A kormány elképzeléseiben szereplő, Orbán által is emlegetett, nagyszabású beruházások azonban megkövetelik a munkások koncentrálását, hiszen helyben nem mindig lehet több száz, esetleg több ezer közmunkást mozgósítani. Valószínűleg ezért szerepel a BM javaslatában, hogy a felkínált közmunka akkor is megfelelőnek számít - vagyis nem lehet visszautasítani - ha az oda- és visszautazás tovább tart, mint három óra, de biztosítanak ingyen szállást, tisztálkodási és étkezési lehetőséget.

Rendőrökből közmunka-felügyelők

A keddi kormányhatározat szerint "a más jogszabály alapján visszafoglalkoztatottakat" a munkaügyi központok közmunkarészlegeiben "közfoglalkoztatás szervezésére indokolt alkalmazni". Ilyenek például a nyugdíjból visszarendelt rendvédelmi dolgozók.

2011. június 20.