Munkalehetőségek Ausztriában és Angliában

Csökken az üres álláshelyek száma és növekszik a munkanélküliség az Európai Unió tagországaiban. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (Eures) adatbázisában egy évvel ezelőtt még egymillió feletti betöltetlen állást lehetett találni, addig most csak 920 ezret. A recesszió minden tagállamban érezteti hatását, aminek első kárvallottjai a vendégmunkások lehetnek.

Fokozódik a feszültség az angol álláspiacon

A magyarok első számú célpontja az Egyesült Királyság. A brit statisztikai hivatal adatai szerint 2008 utolsó negyedében 1,97 millióra - 6,3 százalékra - emelkedett a hivatalosan bejegyzett munkanélküliek száma a szigetországban, ahol 1998 óta nem mértek ilyen arányú munkanélküliséget. Úgy tűnik, az állástalanná váló brit munkavállalók a szakszervezetek támogatásával a kelet-európai vendégmunkásokon vezetik le a feszültséget. Tüntetnek, sztrájkolnak az olcsó keleti munkaerő ellen. Legutóbb szerdán torlaszolta el több száz állástalan építőipari szakmunkás két brit erőmű bejáratát, arra hivatkozva, hogy a francia Alstom ipari konszern munkahelyek százait akarja külföldi - kelet-európai - munkavállalókkal betölteni. A hónap elején az egyik legnagyobb brit olajfinomítónál kezdődtek spontán sztrájkok hasonló okokból.

Építőipar, fuvarozás: kevesebb álláshely

"Az Egyesült Királyságban valóban növekszik az elégedetlenség a szakszervezetek részéről a kelet-európai munkavállalókkal szemben, de ez főként a lengyelekre irányul" - magyarázza Tanay Marcell a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó EU Work ügyvezetője. Hozzáteszi: A 2004 óta Angliába kiment néhány tízezer magyar nem nagy tétel az angol munkaerőpiacon. Másrészt a tapasztalatok szerint az angol munkaadók nem nemzetiség, hanem teljesítmény alapján építenek le. Ez sem vezet oda, hogy a magyaroknak tömegesen kell hazatelepülniük."

Tanay Marcell azt azonban elismeri, szűkültek a munkalehetőségek a külföldre készülők számára. Különösen érintett a válságban az építőipar, a termelés és a fuvarozás. Építőipari szakmunkásként, gyári betanított munkásként ma sokkal nehezebb állást találni, mint fél évvel korábban. Még a korábban kapósnak számító, nyelvet beszélő szakmunkások sem találnak állást. Jobb helyzetben vannak a vendéglátóiparba és az egészségügybe készülők, pincért, szakácsot, ápolót, szociális gondozót továbbra is keresnek a munkaadók.

Hasonlóképpen látja a helyzetet Rácz Mihály, aki öt éve él az Egyesült Királyságban. Igazi karriertörténet az övé (korábban külön cikkben mutattuk be): Alig néhány fonttal a zsebében gyári munkásként kezdte, mostanra négy pizzériát üzemeltet franchise-partnerként. "Nem ez a legjobb idő, hogy valaki Angliában munkát keressen, de türelemmel, tervezéssel es kitartással célba lehet érni" - mondja. "Londonhoz közel vagy Anglia déli részén érdemes próbálkozni. Ugyan az építkezések leálltak, a kiskereskedelem beszűkült, viszont a vendéglátás és a belföldi turizmus elég jól teljesít. A gyorséttermek mindig keresnek embereket, és oda túlzottan erős angol sem kell" - jegyzi meg Rácz Mihály.

Több az álláskereső, kevés a megfelelő

Magyar részről most növekszik az érdeklődés, amit az EU Work-nél is éreznek az ott megforduló munkakeresők számának növekedéséből. "Sajnos sokan a magyarországi munkanélküliség elől próbálnak külföldre menekülni, azonban nyelvtudás és képzettség nélkül nem lehet Nyugat-Európában kenyérkereső munkához jutni" - jegyzi meg az ügyvezető.

Rácz Mihály szerint a legnagyobb baj azokkal van, akik kijönnének 6 hónapra nyelvet tanulni. Őket nagyon kevesen veszik fel. "A legjobb esélye annak van, aki hosszú távra tervez, és naponta 4-5 helyre beadja a jelentkezését. Egy hónap alatt még mindig lehet munkát találni, efelől kétségem sincsen."

Még nehezebb munkát találni a másik angol nyelvű uniós tagországban, Írországban, amely ugyancsak 2004-ben nyitotta meg a magyarok előtt álláspiacát. Írországban januárban munkanaponként 1500 fővel - havi szinten több mint 10 százalékkal - nőtt a munkanélküliek száma, ezt az ír történelem legrosszabb foglalkoztatási fejleményének nevezik. "Dublinban szinte lehetetlen magyarként álláshoz jutni" - magyarázza Tanay Marcell.

Írországhoz hasonlóan emelkedett a munkanélküliek száma Ausztriában is. Januárban 12,2 százalékkal - 30 ezer fővel - több állástalant tartottak nyilván, mint egy évvel ezelőtt. Az osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat (AMS) adatai szerint a munkanélküliek száma ismét átlépte a bűvös háromszázezres határt, és összesen 301 529-et - a munkaképes lakosság arányában 12,2 százalékot - tett ki január végén. Legutoljára 2006-ban volt ilyen magas a munkanélküliségi ráta az alpesi országban. Megkezdődtek a leépítések az autó- és az elektronikai ipari üzemekben, ezek mintegy tízezer magyar ingázó munkaviszonyát érinthetik - nyilatkozta a Népszabadságnak Horváth Csaba, az Interregionális Szakszervezeti Tanács (IGR) projektmenedzsere. Tájékoztatása szerint a nyugat-dunántúli megyék és Burgenland közös munkavállalói érdek-képviseleti szervezetének irodáiban már megjelentek azok az első elbocsátottak, akik Burgenlandban, Stájerországban, illetve Alsó-Ausztriában dolgoztak.

Minden negyedik ingázó vendéglátós

Az elbocsátásokat egyelőre a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ adatai nem támasztják alá. Mizda Krisztina, a központ EURES és migráns tanácsadója elmondta, decemberben nem nőtt számottevően azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik ausztriai munkavállalás alapján igénylik a hazai ellátást.

"Az ausztriai munkavállalás változatlanul vonzó a magyarok számára. Az osztrákok erre az évre 2700 főre emelték az ingázói keretszámot, amely 150 új engedély kiadásának lehetőségét jelenti vendéglátás és egyéb kategóriában szakképzettséget igénylő munkakörökben. A keretet valószínűleg idén is teljesen kihasználjuk" - mondta Mizda Krisztina. Ennek a munkavállalási formának az előnye, hogy Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megye lakosai 6 hónapra munkavállalási engedélyhez jutnak a megadott keretszámon belül, amely továbbfoglalkoztatás esetén 6 hónappal hosszabbítható és egy év után engedélymentességre jogosít, tehát nem kell további engedély a munkavállaláshoz. A legtöbben a vendéglátásban (felszolgálóként, szakácsként, konyhai kisegítőként) kívánnak dolgozni (25 százalék). Őket az építőiparban foglalkoztatottak (festők 11 százalék) követik, majd tehergépkocsi-vezetők (5 százalék) és a mezőgazdaság kategóriába sorolt borászati dolgozók követik (2 százalék).

Jönnek az osztrákok toborozni

A magyar munkavállalók Ausztriában gyakornoki egyezmény keretében is munkavállalási engedélyhez juthatnak. Érdekesség, hogy az 1800 fős gyakornoki keretet évek óta nem tudjuk kitölteni. Tavaly például csak 714 fő pályázott: kétharmaduk a vendéglátásban, 27 százalékuk az építőiparban akart így elhelyezkedni. A gyakornoki munkavállalás feltétele a 35 év alatti életkor, a szakképzettség, és az igazolt nyelvtudás. Csökkenti a kedvet, hogy a munkavállalási engedély maximum 50 hétre érvényes és nem hosszabbítható meg.

2009-re összességében kevesebb magyar munkavállalóval számolnak Ausztriában. Ebben szerepet játszik, hogy mérséklődik az osztrák cégek munkaerőigénye, a megüresedő álláshelyeket pedig első körben helyi munkaerővel igyekeznek pótolni. Ettől függetlenül vannak munkaerő-keresések. Mizda Krisztina elmondta, rendszeresen jönnek az osztrák munkaügyi kirendeltségekről Magyarországra munkaerőt toborozni. Tavaly ősszel például az idei síszezonra kerestek Tirolba szakácsokat, felszolgálókat, szobalányokat a Nyugat-Dunántúl több városában. Az alkalmazás feltétele itt is a szakképzettség és a munkatapasztalat mellett a kommunikációképes nyelvtudás volt.

"Érezzük a nagyobb érdeklődést az osztrák munkalehetőségek iránt, viszont sok, a feltételeknek nem megfelelő jelentkezés érkezik" - foglalja össze a helyzetet a tanácsadó.

Karácsony Zoltán