Négy meglepőnek tűnő ok, ami miatt a dolgozók felmondanak

A munkavállalók felmondásának okai manapság meglepőek lehetnek, még a sokat látott HR szakemberek számára is. Ezek összetettebbek, mint a jobb fizetés, a nagyobb rugalmasság, a főnökkel való rossz viszony vagy a munkahelyi elégedetlenség – írja a HR Morning cikke.

A szakérők szerint a dolgozók azért hagyják el a munkahelyüket mert az előrelépésre való törekvésük nem úgy halad, ahogyan azt várták. 

„A fejlődés nem csak a nagyobb juttatásokról és fizetésekről szól” - mondja Michael Horn, a Harvard Graduate School of Education előadója és az egyik kutató. „Úgy nézhet ki, mint értelmesebb munka kevesebb pénzért, speciális készségek használata, jobb egyensúly a munka és a magánélet között, karrierút-váltás, több kiszámíthatóság, kevesebb kiszámíthatóság nagyobb önállóságért cserébe, és még sok más. Ez minden dolgozónál más és más, és idővel változik az embereknél”.

A kutatók ezt a négy fő okot szedték össze, ami miatt sokan felmondanak

1. A támogatás hiánya, szigorú keretek

Azok a munkavállalók, akik váltani akarnak, mert nem látják a módját annak, hogy boldoguljanak a munkájukban. Vagy úgy érzik, hogy nem kapnak támogatást, nem éreznek kihívást a munkájukban.

Példa: Egy értékesítő egész pályafutása során startupokban dolgozott, amíg úgy nem döntött, hogy egy nagy technológiai cégnél vállal állást, ahol magasabb alapfizetést kapott. Szinte azonnal érezte, hogy megfullad a bürokratikus rendszertől, a túlságosan szigorú értékesítési folyamattól és a teljesítménycéljaiba való beleszólás hiányától.

2. Visszanyeri az irányítást

Néhány munkavállaló azért mond fel, hogy visszanyerje az irányítást, mert úgy érzi, hogy az életének valamelyik területén túlterheltnek érzi magát (ez lehet a munka része, de valószínűbb, hogy a magánélet). Általában olyan munkáltatót akarnak találni, aki hagyja, hogy ők döntsék el, hogyan osztják be az idejüket és hogyan végezzék a munkájukat.

Példa: Egy ügyintéző úgy érezte, hogy legutóbbi munkakörében teljesen kikészült - minden hétköznap déltől este 9-ig dolgozott, és hétvégén is vállalt munkahelyi feladatokat. Nehezen tudta fenntartani a személyes kapcsolatait. Jobb munkaidőt szeretett volna, hogy újra legyen ideje helyrehozni a kapcsolatát a párjával.

3. Az eliemerés hiánya 

Ezek a dolgozók általában úgy érzik, hogy a munkáltatójuk nem értékeli a tapasztalatukat, tudásukat. Olyan környezetet és munkakört keresnek, ahol kamatoztathatják képességeiket, és ahol megbecsülik, elismerik és újra elkötelezik őket.

Példa: Egy munkaügyi tréner ideje nagy részét azzal töltötte, hogy középiskolás diákokat olyan önkéntes munkahelyekre fuvarozott, ahol munkatapasztalatot szerezhettek. Azért vállalta ezt a munkát, hogy törlessze a diákhitelt, és remélte, hogy szociális munkásként felveszik ugyanabban a körzetben. Jól teljesített, de nem kapta meg ezt a lehetőséget, vagy valami nagyobbat.

4. A következő lépcsőfok hiánya

Azok az emberek, akik meg akarják tenni a következő lépést, általában elértek egy karrier- vagy életkori mérföldkövet, és szeretnének egy izgalmas helyet, ahova továbbléphetnek. Lehet, hogy nagyobb felelősséget akarnak vállalni, és feljebb akarnak lépni a karrierlétrán.

Példa: Egy nagy cégnél dolgozó ügyvéd tudta, hogy szívesebben dolgozna a közszolgálatban, de szüksége volt cége nagyvonalú apasági szabadságpolitikájára, hogy támogassa családját. Miután megszületett a harmadik gyermeke, feleségével úgy döntöttek, hogy nem vállalnak több gyermeket. Itt volt az ideje, hogy olyan munkát vállaljon, amiben jobban megtalálja a kihívást.

HR Morning