Nehézség a dupla sebességű fejlődés?

Napról-napra nő az ázsiója az Európai Unióba belépő Románia és Bulgária munkaerő-, illetve szakember-kínálatának, oly annyira, hogy - alapvetően Romániára és benne Erdélyre tekintettel - ötpárti konzultációt kezdeményezett hazánk szükséges magatartásának megvitatásáról a magyar kormányfő. A Neumann International személyzeti tanácsadó cég magyarországi igazgatója, Deák Andrea néhány héttel ezelőtt még arról nyilatkozott, hogy Magyarország számára ugyanolyan előnyökkel jár Románia és Bulgária csatlakozása az Európai Unióhoz, mint a régebben csatlakozott tagállamoknak. Az igazgató szerint a hazai menedzser elit még nem készült fel a 2007-es csatlakozásra, idegenkednek Romániától és Bulgáriától, holott a multik nemegyszer sokkal jobb kondíciókat kínálnak a szomszédos országokban munkát vállaló vezetőknek, mint azoknak, akik itthon maradnak. Most éppen ezért kérdeztük tőle - kivált, mert a hazai politikusok is napirenden tartják a csatlakozó országokkal való ebbéli viszonyt -, hogy ha egyszer elvben bárhová - Ausztria és Németország kivételével - mehet az EU-ban a román munkaerő, Portugáliában szinte állampolgári jogokkal is felruházzák, akkor miért áll meg nálunk dolgozni?

Nem biztos, hogy megáll, mint ahogy eddig is sokan mentek Németországba és tudtommal az elmúlt időszakban Spanyolországba is. Amiért Magyarország vonzó lehet, az a közelség, úgy mint nekünk Ausztria. Emellett lehetnek családi kötelékek, lásd az erdélyi magyarok esetében.


A román és a magyar munkaerőpiacon lényegében azonos szakmákból van hiány, következésképp a munkaerőmozgás eredménye elenyészően csekély lesz?

Én elsősorban a vezetői beosztásokban vagyok járatos, ebben azért még nem vagyunk egyenlőek, de hiány valóban van. A román munkaerőpiac nehézsége most, hogy dupla sebességgel fog fejlődni, átugorva egyes fejlődési szakaszokat ami Magyarországon volt korábban. Ennek oka, hogy a nemzetközi és multi vállalatok sok mindent megtanultak Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, ismerik a buktatókat és helyből igyekeznek ezt elkerülni. Így a fejlődés is felgyorsul. A munkaerőhiány onnan jön, hogy az emberek "tudásilag" nem tudnak felgyorsulni. Ezért látnak szívesen régióbeli vezetőket most csatlakozó országokban vezetőnek.


Az ilyen helyzet - kinyílik két ország munkaerő-kereslete és kínálata - paradicsomi állapot-e a munkaerő-közvetítő, a fejvadász cégeknek?

A nyitás elsősorban a munkaerőnek paradicsomi állapot. A fejvadásznak a piacok fejlődése, ezáltal a cégek fejlődése a paradicsomi állapot és elsősorban a helyi piacon működő leányvállalatnak. Természetesen a sor végén az egész, mi esetünkben, Neumann cégnek jó, ha vannak dinamikusan fejlődő piacok. A kereséseinket annyiban befolyásolja a hiány, hogy a cégek nyitottabbak lesznek és kellenek is nekik más országból érkezők. Ez szakmailag mindenképpen izgalmas nekünk.


Az öt (mínusz kettő) párti döntésnek - a nem teljes munkaerő-piaci nyitásnak - a politikain túl értékelhető szakmai vetületei is vannak?

Ehhez nem értek, de azt gondolom, nem csak politikai vetülete lehet egy ilyen döntésnek. Szerintem a globalizáció hatására szépen sorban lehullanak a határok minden területen, mindenki ott él, dolgozik, alkot, ahol úgy érzi, számára a legkedvezőbb. Véleményem szerint, mint lehetőség, ez nagyon jó dolog, főleg a fiatalok számára.