Ön tudja, kire is bízza rá a pénzét?

Magyarországon 2010-ben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) működésének céljait soroló ún. státusztörvényben jelent meg először prioritásként a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése. A felügyelet tavaly ősszel elfogadott új működési szabályzata már eleve nagyobb hangsúlyt fektet a fogyasztóvédelmi feladatoknak, így nem meglepő, hogy a közvetítők munkáját is jobban figyelemmel kíséri a PSZÁF.

A szabályozás szigorodott Magyarországon is, de az európai országok döntéshozói sem voltak restek. Abban nem volt különbség a magyar és a külföldi szabályozók között, hogy kissé megkésve, csak 2010-ben kezdtek neki a szigorításoknak, sőt Magyarország ebben a tekintetben sok szempontból az európai piacok előtt jár. A magyar szabályozásban azonban így is akadnak fehér foltok.

Szigorúbb szabályozók és öntisztulás

A pénzügyi ügynökök, képviselők és tanácsadók jogállásának tisztázása, tevékenységüknek a jelenleginél szigorúbb kritériumokhoz kötése, valamint a szektorra jellemző kompenzációs mechanizmusok (vagyis a jutalékok) szabályozási kereteinek az újragondolása - ez ma mind prioritás az Európai Unió tagállamaiban, derül ki az ING Biztosító által készített európai körképből. Persze nem csak a szabályozók egyre szigorúbb hozzáállásáról van szó, a piac maga is hozzájárul az "öntisztuláshoz", a válság után a pénzintézetek elemi érdeke, hogy vissza- illetve megszerezzék az ügyfelek bizalmát. Bár az ING Biztosítónál érdeklődésünkre úgy nyilatkoztak, hogy újra nem- csak tovább kell építeni a bizalmat. "Tapasztalataink szerint a 2008-as pénzügyi világválság gyengítette, ám nem rombolta szét a pénzügyi termékekbe, szolgáltatókba vetett bizalmat" - válaszolták kérdésünkre a biztosító sajtóosztályánál.

Ki lehet ma ügynök?

A közvetítői hálózat kapcsán alapvetően két területen léphet fel a jogalkotó: az egyik az ügynökök képzése, a másik pedig a jutalékrendszer átalakítása. A magasabb színvonalú képzés és az engedélyszerzés nehezebb kritériumai is hozzájárulhatnak a piac tisztulásához, csakúgy mint az ügynökök ösztönző eszközeinek újragondolása.

A PSZÁF kimutatásai szerint míg korábban 65 ezer "B" ügynök és majd 560, szintén a régi elnevezéssel élve, "A" közvetítő cég alkalmazottja dolgozott ezen a piacon hazánkban, a 2010-ben bevezetett szigorítások után már csak kevesebb mint 10 ezer fő tudta letenni az ügynöki tevékenység folytatásához szükséges felügyeleti vizsgát. Ez a szám a jövőben valószínűleg növekedni fog, a PSZÁF az ország legtöbb nagyvárosában, szinte hetente hirdet meg vizsgaalkalmakat. A közvetítői tevékenységgel foglalkozóknak ráadásul nincs sok idejük, az új jogszabályok június 30-ára tolták ki a határidőt, vagyis aki a hónap végéig sikeresen vizsgázik a pénzügyi felügyeletnél, az továbbra is dolgozhat ezen a piacon.

Binder István, a PSZÁF szóvivője kérdésünkre válaszolva elmondta, a piaci lobbi miatt is tolódott éveket a közvetítői rendszer felülvizsgálata Magyarországon, a mostani féléves haladékot is a közvetítők harcolták ki. Enélkül a közvetítői hálózat azonban vélhetően összeomlott volna, a határidő ugyanis valóban túl szűk volt - és valószínűleg sokan tevékenykedtek megfelelő képesítés nélkül. A felügyelet szerint az éve elején közel 10 ezer olyan ügynök dolgozott a szektorban, aki bizonyosan nem rendelkezett megfelelő képesítéssel.

Az ügynök ára

A felügyelet által akkreditált oktatási központokban a legolcsóbb helyen 33 ezer forintért végezhetjük el a vizsga letételéhez szükséges képzést, de Budapesten akad 4 napos 30 órát magába foglaló 160 ezer forintos tanfolyam is. Vagyis 42 ezer forintért (ebben a 9000 forintos vizsgadíj is benne van) szinte bárkiből lehet ügynök.
A vizsga hasonlatos a KRESZ-teszthez, a felügyelet honlapján ugyanis megtalálhatóak a lehetséges kérdések és válaszok is - ebből több száz van. A megmérettetés 60 perces.

A pénzintézetek persze saját továbbképzéseket és tanfolyamokat is szervezhetnek, szintén szigorú szabályok mentén. A nagyobb cégek élnek is ezzel a lehetőséggel. Az ING-nél a továbbképzések és belső vizsgák folyamatosak, a biztostó szerint a jól képzett közvetítők a piac és az ügyfelek érdekeit is szolgálják.

Engedve azonban a cégek törekvéseinek az új jogszabály néhány könnyítést is tartalmaz. Bizonyos banki illetve pénzügyi képesítések mellett nincs szükség a hatósági vizsgára. Az azonban Binder István szerint "még meghökkentőbb", hogy adott főiskolai és egyetemi végzettség esetén is eltekint a jogalkotó a külön vizsgától, ennek értelmében például agrármérnöki diplomával is foglalkozhat valaki hitelközvetítéssel - külön képzés nélkül.

A közvetítéssel foglalkozó cégeknek már január 1-je óta meg kell felelnie a szigorúbb követelményeknek, eddig például a független hitelközvetítéssel foglalkozó cégek vezetőinek még csak erkölcsi bizonyítványt sem kellett bemutatniuk. A legfontosabb, hogy ezeknek a cégeknek kötelező felelősségbiztosítást kellett kötniük januártól: káreseményenkénti 5 millió, de legalább 50 millió forintos összeghatárig, az alkuszoknak pedig ennek dupláját.

Sokan elvéreztek, a felügyelet januári adatai szerint 659 alkusz illetve független közvetítő rendelkezett kvázi megelőlegezett engedéllyel - de közel 10%-uk nem tudta igazolni, hogy a jövőben is meg tud majd felelni a törvényi feltételeknek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyan sok szegmensben szűkült a piaci kínálat a pénzügyi közvetítőknél, a nem megbízható elemek kikerültek a rendszerből. Sokakat a magas felelősségbiztosítási összeg riasztott el, de volt olyan cég, aki erre hivatkozva maga kérte engedélye visszavonását.

Az ugyanakkor aggályosnak tűnik az elmúlt évek pénzpiaci tendenciáit és a magyarok pénzügyi kultúráját tekintve, hogy a fogyasztási kölcsönzéshez és pénzforgalmi tevékenységhez nem kell majd semmilyen képesítés.

Tudni fogjuk, miből él az ügynökünk

A másik terület a jutalékok rendszere. Az általános gyakorlat szerint azt a termékgazda fizeti az ügynöknek - csakhogy az ügyfelek nem tudják pontosan, hogy a közvetítő mi alapján és mennyi pénzt kap. Márpedig ez nyilván befolyásolhatja a közvetítőket is.

Az ING szerint az elmúlt években előfordult, hogy az ügynök a nagyobb jutalék reményében a fogyasztó számára kevésbé előnyös terméket ajánlott ki. A közvetítői díjstruktúra nyilvánossá tételével azonban az ilyen esetek talán megszűnhetnének. A másik lehetőség, hogy az ügynök nem a termékgazdától, hanem az ügyféltől kapja a jutalékát, ez esetben ismételten a korrekt tájékoztatáshoz fűződik érdeke.

A válság legelőször az angol bankrendszert tette próbára 2008-ban Európában, nem véletlen, hogy a "reformnyomás" talán Nagy-Britanniában a legnagyobb. A britek 2013-tól vezetnék be a szigorítást, ennek fejében a közvetítői díjakat a szolgáltatókról az ügyfelekre hárítanák át. Ez nem feltétlenül jelenti a termékek drágulását, hiszen az ügynökök munkáját eddig is be kellett valahogy árazni a termékekbe, a "bújtatott jutalék" viszont kikerülne így a rendszerből. Londonban nyilvánosságra hoznák a részletes díjstruktúrát is: bármelyik ügyfél kutakodhatna abban, hogy ügynöke miből szerzi a havi betevőjét.

Mindez Hollandiában már szinte valóság, ott 2012-től az ügynökök már így dolgoznak. Nem is meglepő ez, hiszen mindkét országban az életbiztosítások piacát tekintve, a közvetítőkön keresztül létrejövő szerződések volumene 90% közelében van a teljes állományt nézve (Magyarországon ez az arány kicsivel 80% alatt van, lásd táblázatunkat).