Ön tudja, kire is bízza rá a pénzét?
A pénzügyi piac szereplői a válság hatására Európa-szerte egyre nagyobb gondot fordítanak a minél átláthatóbb működésre és az önkorlátozásra. Nem csak a válság és az így megcsappant fogyasztói bizalom helyreállítása hajtja őket ebbe az irányba, egyre több országban szigorítanak is a szabályozásokon. De vajon mi a helyzet Magyarországon?
A szabályozás szigorodott Magyarországon is, de az európai országok döntéshozói sem voltak restek. Abban nem volt különbség a magyar és a külföldi szabályozók között, hogy kissé megkésve, csak 2010-ben kezdtek neki a szigorításoknak, sőt Magyarország ebben a tekintetben sok szempontból az európai piacok előtt jár. A magyar szabályozásban azonban így is akadnak fehér foltok.
Szigorúbb szabályozók és öntisztulás
A pénzügyi ügynökök, képviselők és tanácsadók jogállásának tisztázása, tevékenységüknek a jelenleginél szigorúbb kritériumokhoz kötése, valamint a szektorra jellemző kompenzációs mechanizmusok (vagyis a jutalékok) szabályozási kereteinek az újragondolása - ez ma mind prioritás az Európai Unió tagállamaiban, derül ki az ING Biztosító által készített európai körképből. Persze nem csak a szabályozók egyre szigorúbb hozzáállásáról van szó, a piac maga is hozzájárul az "öntisztuláshoz", a válság után a pénzintézetek elemi érdeke, hogy vissza- illetve megszerezzék az ügyfelek bizalmát. Bár az ING Biztosítónál érdeklődésünkre úgy nyilatkoztak, hogy újra nem- csak tovább kell építeni a bizalmat. "Tapasztalataink szerint a 2008-as pénzügyi világválság gyengítette, ám nem rombolta szét a pénzügyi termékekbe, szolgáltatókba vetett bizalmat" - válaszolták kérdésünkre a biztosító sajtóosztályánál.
Ki lehet ma ügynök?
A közvetítői hálózat kapcsán alapvetően két területen léphet fel a jogalkotó: az egyik az ügynökök képzése, a másik pedig a jutalékrendszer átalakítása. A magasabb színvonalú képzés és az engedélyszerzés nehezebb kritériumai is hozzájárulhatnak a piac tisztulásához, csakúgy mint az ügynökök ösztönző eszközeinek újragondolása.
A PSZÁF kimutatásai szerint míg korábban 65 ezer "B" ügynök és majd 560, szintén a régi elnevezéssel élve, "A" közvetítő cég alkalmazottja dolgozott ezen a piacon hazánkban, a 2010-ben bevezetett szigorítások után már csak kevesebb mint 10 ezer fő tudta letenni az ügynöki tevékenység folytatásához szükséges felügyeleti vizsgát. Ez a szám a jövőben valószínűleg növekedni fog, a PSZÁF az ország legtöbb nagyvárosában, szinte hetente hirdet meg vizsgaalkalmakat. A közvetítői tevékenységgel foglalkozóknak ráadásul nincs sok idejük, az új jogszabályok június 30-ára tolták ki a határidőt, vagyis aki a hónap végéig sikeresen vizsgázik a pénzügyi felügyeletnél, az továbbra is dolgozhat ezen a piacon.
Binder István, a PSZÁF szóvivője kérdésünkre válaszolva elmondta, a piaci lobbi miatt is tolódott éveket a közvetítői rendszer felülvizsgálata Magyarországon, a mostani féléves haladékot is a közvetítők harcolták ki. Enélkül a közvetítői hálózat azonban vélhetően összeomlott volna, a határidő ugyanis valóban túl szűk volt - és valószínűleg sokan tevékenykedtek megfelelő képesítés nélkül. A felügyelet szerint az éve elején közel 10 ezer olyan ügynök dolgozott a szektorban, aki bizonyosan nem rendelkezett megfelelő képesítéssel.
Az ügynök ára
A felügyelet által akkreditált oktatási központokban a legolcsóbb helyen 33 ezer forintért végezhetjük el a vizsga letételéhez szükséges képzést, de Budapesten akad 4 napos 30 órát magába foglaló 160 ezer forintos tanfolyam is. Vagyis 42 ezer forintért (ebben a 9000 forintos vizsgadíj is benne van) szinte bárkiből lehet ügynök.
A vizsga hasonlatos a KRESZ-teszthez, a felügyelet honlapján ugyanis megtalálhatóak a lehetséges kérdések és válaszok is - ebből több száz van. A megmérettetés 60 perces.
A pénzintézetek persze saját továbbképzéseket és tanfolyamokat is szervezhetnek, szintén szigorú szabályok mentén. A nagyobb cégek élnek is ezzel a lehetőséggel. Az ING-nél a továbbképzések és belső vizsgák folyamatosak, a biztostó szerint a jól képzett közvetítők a piac és az ügyfelek érdekeit is szolgálják.
Engedve azonban a cégek törekvéseinek az új jogszabály néhány könnyítést is tartalmaz. Bizonyos banki illetve pénzügyi képesítések mellett nincs szükség a hatósági vizsgára. Az azonban Binder István szerint "még meghökkentőbb", hogy adott főiskolai és egyetemi végzettség esetén is eltekint a jogalkotó a külön vizsgától, ennek értelmében például agrármérnöki diplomával is foglalkozhat valaki hitelközvetítéssel - külön képzés nélkül.
A közvetítéssel foglalkozó cégeknek már január 1-je óta meg kell felelnie a szigorúbb követelményeknek, eddig például a független hitelközvetítéssel foglalkozó cégek vezetőinek még csak erkölcsi bizonyítványt sem kellett bemutatniuk. A legfontosabb, hogy ezeknek a cégeknek kötelező felelősségbiztosítást kellett kötniük januártól: káreseményenkénti 5 millió, de legalább 50 millió forintos összeghatárig, az alkuszoknak pedig ennek dupláját.
Sokan elvéreztek, a felügyelet januári adatai szerint 659 alkusz illetve független közvetítő rendelkezett kvázi megelőlegezett engedéllyel - de közel 10%-uk nem tudta igazolni, hogy a jövőben is meg tud majd felelni a törvényi feltételeknek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyan sok szegmensben szűkült a piaci kínálat a pénzügyi közvetítőknél, a nem megbízható elemek kikerültek a rendszerből. Sokakat a magas felelősségbiztosítási összeg riasztott el, de volt olyan cég, aki erre hivatkozva maga kérte engedélye visszavonását.
Az ugyanakkor aggályosnak tűnik az elmúlt évek pénzpiaci tendenciáit és a magyarok pénzügyi kultúráját tekintve, hogy a fogyasztási kölcsönzéshez és pénzforgalmi tevékenységhez nem kell majd semmilyen képesítés.
Tudni fogjuk, miből él az ügynökünk
A másik terület a jutalékok rendszere. Az általános gyakorlat szerint azt a termékgazda fizeti az ügynöknek - csakhogy az ügyfelek nem tudják pontosan, hogy a közvetítő mi alapján és mennyi pénzt kap. Márpedig ez nyilván befolyásolhatja a közvetítőket is.
Az ING szerint az elmúlt években előfordult, hogy az ügynök a nagyobb jutalék reményében a fogyasztó számára kevésbé előnyös terméket ajánlott ki. A közvetítői díjstruktúra nyilvánossá tételével azonban az ilyen esetek talán megszűnhetnének. A másik lehetőség, hogy az ügynök nem a termékgazdától, hanem az ügyféltől kapja a jutalékát, ez esetben ismételten a korrekt tájékoztatáshoz fűződik érdeke.
A válság legelőször az angol bankrendszert tette próbára 2008-ban Európában, nem véletlen, hogy a "reformnyomás" talán Nagy-Britanniában a legnagyobb. A britek 2013-tól vezetnék be a szigorítást, ennek fejében a közvetítői díjakat a szolgáltatókról az ügyfelekre hárítanák át. Ez nem feltétlenül jelenti a termékek drágulását, hiszen az ügynökök munkáját eddig is be kellett valahogy árazni a termékekbe, a "bújtatott jutalék" viszont kikerülne így a rendszerből. Londonban nyilvánosságra hoznák a részletes díjstruktúrát is: bármelyik ügyfél kutakodhatna abban, hogy ügynöke miből szerzi a havi betevőjét.
Mindez Hollandiában már szinte valóság, ott 2012-től az ügynökök már így dolgoznak. Nem is meglepő ez, hiszen mindkét országban az életbiztosítások piacát tekintve, a közvetítőkön keresztül létrejövő szerződések volumene 90% közelében van a teljes állományt nézve (Magyarországon ez az arány kicsivel 80% alatt van, lásd táblázatunkat).
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózók listáját is közzétette. Teljes cikk
A pénzügyi szektorban dolgozók több mint fele tervezi, hogy fizetésemelést kér. Teljes cikk
A költések összege az év első három hónapjában meghaladta a 86 milliárd forintot. Teljes cikk
- Melyek a legnagyobb munkaerő-közvetítő cégek? Itt a lista 3 hónapja
- 2023-as trendek a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén 3 hónapja
- Ápolási válság fenyeget: januártól súlyosbodik a munkaerő-probléma az egészségügyben 4 hónapja
- Ennyi magyar tud havi rendszerességgel félretenni a nyugdíjas éveire 6 hónapja
- Egy cégcsoportba kerül a Grafton és a Kelly Services 6 hónapja
- Több fizetés az érzelmi munkáért - miért ne valósulhatna meg? 7 hónapja
- A 10 leggyorsabban növekvő HR toborzási szolgáltató: itt a HR Portál - OPTEN listája 7 hónapja
- Hiába a válság, növekedésre számítanak a cégek 7 hónapja
- Hasítottak a HR szolgáltatók 2022-ben: itt vannak az árbevételek 11 hónapja
- Ma már szinte bármely szektorban dolgozhatnak a diákok 12 hónapja
- Nyíregyházán nyit új irodát a Work Force 1 éve