„Legalább betettem a lábam a küszöbön” - ezért jó, ha átmeneti is a munka
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA munka világa tagadhatatlanul változik, kérdés, hogy milyen súlypontokat látnak benne a munkáltatók, a munka világában működő tanácsadó cégek és azok a munkaközvetítők, akiken keresztül 50 millió embert foglalkoztatnak a munkaerőpiacon. Az idén 50 éves World Employment Confederation közzétette éves jelentését, amelyhez 50 országban készítettek kutatásokat egy éven keresztül. A jelentésből az is kiderül, hogy ennek az ágazatnak mi a szerepe a munka világában és a HR-ben.
A munkaerő-közvetítésben, tanácsadásban, munkaerő-toborzásban világszerte 169 ezer ügynökség és 1,5 millió HR szakember dolgozik. Bár iparágak szempontjából és földrajzilag jelentős eltérések vannak, eredményeik szerint az ügynökségeken keresztül munkát vállalók 33% korábban munkanélküli volt, míg egy év múlva csak 21% lesz újra állástalan. Más szempontból nézve az ügynökségi munkát kezdők 43%-a dolgozott korábban is, ugyanakkor nekik viszont 71%-uk egy évvel később is állásban tudott maradni. Vagyis a szolgáltatók fontos szereplőnek látják magukat a foglalkoztatás lehetővé tétele, a munkaerőpiacba bevonás szempontjából.
Ahogy abban is lényegesnek érzik szerepüket a kutatás összefoglalója szerint, hogy az ügynökségeken keresztül munkát vállalók harmada 25 év alatti, vagyis kaput jelentenek a fiatalok számára a munkaerőpiacra, akiket például Európa szerte még mindig leginkább sújt a munkanélküliség. A World Employment Confederation ügyvezető igazgatója, Dennis Pennel szerint, például Indiában a munkáltatók 92%-a nem venne fel állandó munkavállalókat, ha nem foglalkoztathatnának közvetítőkön keresztül. Ugyanakkor a közvetítői piac így is viszonylag szűk, az USA, Kína, Japán és India áll az élen 2% körüli foglalkoztatással, míg Európa például 1,9%-os a lefedettség (Az egész világra nézve az átlag a dolgozó populáció 1,7%-a).
A felmérés során arra is fény derült, hogy az ügynökségeken keresztül dolgozók 81%-a elégedett a munkájával. Az Egyesült Államokban alkalmi munkára kiközvetített munkaerő 62%-a úgy véli, hogy ez alatt az időszak alatt új készségeket sajátított el, Franciaországban még többük, 90%-uk látja úgy, hogy szakmai tapasztalatokkal tudott gazdagodni ez alatt az idő alatt. A brit cégek fele szerint pedig ilyen módon aktuális szükségleteiknek megfelelően tudnak szakképzett munkaerőhöz jutni, határozott időre. (Nem olyan régen összeszedtük, hogy azért nem mindenkinek annyira ideális megoldás az időszakos munkavégzés, hiszen a karrier és a bevételek is nehezebben tervezhetőek hosszú távra.)
A szektor globális árbevétele 417 milliárd euró. A legtöbb közvetítő, toborzó, karriermenedzsment cég Európában működik a korábban említett 169 ezer cég 40%-a, az amerikai kontinens két része 33%-ot tesz ki, Ázsia és Ausztrália 25%-ot, Afrika mindössze 2%-ot.
Összességében 2015-ben több mint 43 millió embert közvetítettek ki, ebből csak az Egyesült Államokban 15,6 millió volt az így dolgozók száma, Kínában 8,6 millió felett, Japánban, Indiában és Franciaországban 2 millió fő felett. A magyar adat: 124.576 fő. Ugyanakkor a viszonylagosan alacsony adat ellenére, ez az országban a munkaerő 2,7%-át jelenti, ami jóval az európai átlag felett van, sőt az Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Hollandia és Luxemburg után Magyarország a hatodik a közvetített munka részarányát tekintve.


A kutatás annak is utánament, hogy milyen esetben döntenek úgy a vállalkozások, hogy bizonyos tevékenységeiket kiszervezik. Az derült ki, hogy átszervezés esetén a leggyakoribb ez a lépés, utána következik a cégek összeolvadása, felvásárlás, majd a vezetésben történő változás esetén, üzembezáráskor. A legkevésbé fordulnak külső segítségért gyenge vállalati vagy egyéni teljesítmények esetén.

A toborzást leggyakrabban Észak-Amerikában szervezik ki, itt 44% az arány.

Arról is készült látványos infografika, hogy míg az ügynökségi munka elvállalása előtt a munkavállalók fele munkanélküli volt, addig egy évvel később mindössze negyedük lett újra állástalan.

A felmérés készítői megkérdezték azt is, hogy miért választják a munkavállalók a foglalkoztatásnak ezt a formáját. A leggyakrabban előkerülő indok az volt, hogy ezen keresztül remélnek tartós, hosszú távú munkához jutni (azért végső soron a többségnek mégis ez a célja), második ok, hogy nem találtak más módon tartós munkahelyet, utána sorban, egyre kisebb arányban szerepelnek a további motivációk: a tapasztalatszerzés lehetősége, készségek fejlesztése, rugalmas beosztás, munkaidő, tartós állások közötti idő kitöltése, a háztartás bevételének kiegészítése, tréning, egyéb családi feladatok ellátása mellett végzett tevékenység, költözés után végzett munka. (Az Egyesült Államokban felvett válaszok alapján.)
Ahogy korábban is említettük, több mint 80% elégedett az így végzett munkával összességében. Néhány országról adatokat is láthatunk.

Érdekes, hogy a munka megtalálásában kiben bíznak leginkább az álláskeresők például Franciaországban: 44% a családban és barátokban, 16% a privát közvetítő cégekben, 12% az egyéb kategória, ez után jönnek az álláshirdetések, az állami szektor és az online álláslehetőségek.
Sokan a válaszadók közül úgy érzik, hogy az ügynökségi munka folyamán olyan tudást, készségeket szereztek, ami jövőbeni foglalkoztatási esélyeiket javítja. Szintén amerikai adatok alapján 62% véli, hogy készségei fejlődtek vagy újakat tanult, 59% azt gondolja erősebb lett tőle az életrajza, ugyanennyien pedig a tapasztalatot értékelik.

Aki további adatokra, szép infografikákra kíváncsi, az böngéssze tovább a WEC teljes jelentését.
Összes infografika forrása: a WEC Global felmérés
Ahogy abban is lényegesnek érzik szerepüket a kutatás összefoglalója szerint, hogy az ügynökségeken keresztül munkát vállalók harmada 25 év alatti, vagyis kaput jelentenek a fiatalok számára a munkaerőpiacra, akiket például Európa szerte még mindig leginkább sújt a munkanélküliség. A World Employment Confederation ügyvezető igazgatója, Dennis Pennel szerint, például Indiában a munkáltatók 92%-a nem venne fel állandó munkavállalókat, ha nem foglalkoztathatnának közvetítőkön keresztül. Ugyanakkor a közvetítői piac így is viszonylag szűk, az USA, Kína, Japán és India áll az élen 2% körüli foglalkoztatással, míg Európa például 1,9%-os a lefedettség (Az egész világra nézve az átlag a dolgozó populáció 1,7%-a).
A felmérés során arra is fény derült, hogy az ügynökségeken keresztül dolgozók 81%-a elégedett a munkájával. Az Egyesült Államokban alkalmi munkára kiközvetített munkaerő 62%-a úgy véli, hogy ez alatt az időszak alatt új készségeket sajátított el, Franciaországban még többük, 90%-uk látja úgy, hogy szakmai tapasztalatokkal tudott gazdagodni ez alatt az idő alatt. A brit cégek fele szerint pedig ilyen módon aktuális szükségleteiknek megfelelően tudnak szakképzett munkaerőhöz jutni, határozott időre. (Nem olyan régen összeszedtük, hogy azért nem mindenkinek annyira ideális megoldás az időszakos munkavégzés, hiszen a karrier és a bevételek is nehezebben tervezhetőek hosszú távra.)
A szektor globális árbevétele 417 milliárd euró. A legtöbb közvetítő, toborzó, karriermenedzsment cég Európában működik a korábban említett 169 ezer cég 40%-a, az amerikai kontinens két része 33%-ot tesz ki, Ázsia és Ausztrália 25%-ot, Afrika mindössze 2%-ot.
Összességében 2015-ben több mint 43 millió embert közvetítettek ki, ebből csak az Egyesült Államokban 15,6 millió volt az így dolgozók száma, Kínában 8,6 millió felett, Japánban, Indiában és Franciaországban 2 millió fő felett. A magyar adat: 124.576 fő. Ugyanakkor a viszonylagosan alacsony adat ellenére, ez az országban a munkaerő 2,7%-át jelenti, ami jóval az európai átlag felett van, sőt az Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Hollandia és Luxemburg után Magyarország a hatodik a közvetített munka részarányát tekintve.


A kutatás annak is utánament, hogy milyen esetben döntenek úgy a vállalkozások, hogy bizonyos tevékenységeiket kiszervezik. Az derült ki, hogy átszervezés esetén a leggyakoribb ez a lépés, utána következik a cégek összeolvadása, felvásárlás, majd a vezetésben történő változás esetén, üzembezáráskor. A legkevésbé fordulnak külső segítségért gyenge vállalati vagy egyéni teljesítmények esetén.

A toborzást leggyakrabban Észak-Amerikában szervezik ki, itt 44% az arány.

Arról is készült látványos infografika, hogy míg az ügynökségi munka elvállalása előtt a munkavállalók fele munkanélküli volt, addig egy évvel később mindössze negyedük lett újra állástalan.

A felmérés készítői megkérdezték azt is, hogy miért választják a munkavállalók a foglalkoztatásnak ezt a formáját. A leggyakrabban előkerülő indok az volt, hogy ezen keresztül remélnek tartós, hosszú távú munkához jutni (azért végső soron a többségnek mégis ez a célja), második ok, hogy nem találtak más módon tartós munkahelyet, utána sorban, egyre kisebb arányban szerepelnek a további motivációk: a tapasztalatszerzés lehetősége, készségek fejlesztése, rugalmas beosztás, munkaidő, tartós állások közötti idő kitöltése, a háztartás bevételének kiegészítése, tréning, egyéb családi feladatok ellátása mellett végzett tevékenység, költözés után végzett munka. (Az Egyesült Államokban felvett válaszok alapján.)
Ahogy korábban is említettük, több mint 80% elégedett az így végzett munkával összességében. Néhány országról adatokat is láthatunk.

Érdekes, hogy a munka megtalálásában kiben bíznak leginkább az álláskeresők például Franciaországban: 44% a családban és barátokban, 16% a privát közvetítő cégekben, 12% az egyéb kategória, ez után jönnek az álláshirdetések, az állami szektor és az online álláslehetőségek.
Sokan a válaszadók közül úgy érzik, hogy az ügynökségi munka folyamán olyan tudást, készségeket szereztek, ami jövőbeni foglalkoztatási esélyeiket javítja. Szintén amerikai adatok alapján 62% véli, hogy készségei fejlődtek vagy újakat tanult, 59% azt gondolja erősebb lett tőle az életrajza, ugyanennyien pedig a tapasztalatot értékelik.

Aki további adatokra, szép infografikákra kíváncsi, az böngéssze tovább a WEC teljes jelentését.
Összes infografika forrása: a WEC Global felmérés
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?