Részmunka: lenne még hova fejlődni

2012 első negyedévében Magyarországon 253 ezren voltak részmunkaidőben foglalkoztatva, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak teljes létszámának 6,7 százalékát tették ki. 2011 átlagában 6,8 százalékot tett ki az arányuk, ez azonban jelentősen elmarad az uniós átlagtól, mely a 15-74 éves korcsoportban az eurózóna átlagában 20,8 százalék volt, az összes tagállamot figyelembe véve pedig a foglalkoztatottak 19,4 százaléka dolgozott részmunkaidőben az Eurostat szerint. Az unió statisztikai hivatalának módszerével számítva Magyarországon a részmunkaidősök aránya szintén 6,8 százalék volt.

Ilyen összevetésben egyedül Bulgária és Szlovákiában volt 2011-ben alacsonyabb a részmunkaidősök foglalkoztatása. Míg a bolgároknál a foglalkoztatottak 2,3 százaléka dolgozott így, addig a szlovákoknál 3,9 százalék volt az arányuk. Az Unióban az éllovas országok ezen a téren Hollandia, hiszen náluk kimagasló a részmunkaidőben dolgozók aránya: 48,8 százalék. A hollandokat követi az Egyesült Királyság 26,7 százalékos aránnyal, majd Dánia 26,5 százalékkal.

Ennek fényében érthető is, hogy a kormány a részmunkaidős foglalkoztatás növelése mellett határozta el magát, mely a statisztika alapján egyelőre úgy tűnik, hogy megvalósul. Bár ebben az is szerepet játszhat, hogy az adójóváírás kivezetése miatt az alacsonykerestűek bérköltsége megnövekedett, így - főleg a kisvállalkozásoknál - a 8 órában dolgozókat inkább részmunkaidős foglalkoztatottá minősítették át a munkaadók.

Ha negyedéves számokat veszünk alapul, akkor az idei első negyedévi 6,7 százalékos arány fél százalékponttal magasabb az egy évvel ezelőttinél, 6,2 százaléknál. 2010 első negyedévéven a részmunkaidőben dolgozók aránya 5,6 százalék volt, 2009-ben 5, 2008-ban pedig 4,3 százalék. Az alábbi, negyedévenkénti arányokat szemléltető grafikonunkból kiderül, hogy első negyedévek ebből a szempontból mindig a leggyengébbek voltak az adott év során.

Ha azonban az éves arányokat nézzük, egyértelmű a helyzet: a 2008-as 4,3 százalék 2009-ben 5,2-re emelkedett, 2010-ben a foglalkoztatottak 5,5 százaléka dolgozott részmunkaidőben, tavaly pedig ez az arány már 6,4 százalékot tett ki. Tehát egyértelmű az emelkedő tendenciam sőt az alábbi grafikon kiugró eredményt mutat, mely akár a felfutó és felújított közfoglalkoztatási rendszernek is köszönhető.

Adókedvezménnyel is ösztönöz a kormány

A kormány egyébként nemcsak a júliustól elsejétől hatályba lépő új Munka Törvénykönyvével alapozza meg a rugalmas foglalkoztatást, de már eddig is többféle módon támogatta azokat, akik hajlandóak részmunkaidőben foglalkoztatni. Az egyik megoldás a részmunkaidőben foglalkoztató munkáltatóknak nyújtott adókedvezmény, melynek lényege, hogy ha a munkáltató munkakör-megosztáshoz folyamodik (egy 8 órás munkakört két 4 órás részmunkaidős állással helyettesít), akkor a szociális hozzájárulási adóból 7 százalékos kedvezményt érvényesíthet mindkét foglalkoztatott után.

Bár ennek azért van néhány feltétele is természetesen: az egyik 4 órás munkavállalónak gyes-ről vagy gyed-ről visszatértnek kell lennie. A kedvezményt legfeljebb 3 évig érvényesíteni, a munkáltatónak létszámnövekedést kell elérnie a részfoglalkoztatás kezdetét megelőző hónaphoz képest, illetve ez a fajta adókedvezmény más járulékkedvezménnyel, például Start-kártya nem vonható össze.