Sok országban jelentős a nemi diszkrimináció a munkerőpiacon
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMinden negyedik országban szignifikáns a nők és a férfiak munkaerő-piaci részvétele közötti különbség. Egyes országokban húsz százalékkal több férfi dolgozik, mint nő. Ugyanakkor Magyarországon a nők munkaerő-piaci részvétele kissé magasabb a férfiakénál - idézi a Gallup 144 országra kiterjedő felmérését az ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevele.
A Gallup piackutató Employed at Capacity for an Employer Index-e azokat a munkavállalókat vizsgálja, akik munkavállalóként teljes állásban dolgoznak, illetve részmunkaidőben vannak foglalkoztatva, de nem kívánnak főállásban dolgozni. A szakértők szerint ezek a munkavállalási adatok sokkal pontosabban írják le a munkaerőpiac GDP hozzájárulását és a háztartások jövedelmi helyzetét, mint a munkanélküliség vagy az önfoglalkoztatás mérőszámai. A Gallup ezen felül kutatásához azokat a nőket és férfiakat vizsgálta, akik részesei vagy részesei kívánnak lenni - azaz állást keresnek - a munkaerőpiacnak, amely egyenlőbb és pontosabb összevetést ad a két nem munkaerő-piaci helyzetéről, mint a teljes népesség elemezése, ahol sokan vannak, akik különböző okokból nem dolgoznak, de nem is kívánnak elhelyezkedni.
Világszerte a nők 43, a férfiak 49 százaléka részese a munkaerőpiacnak. A vizsgált 144 országból 38-ban a nők szignifikánsan kisebb eséllyel állnak alkalmazásban, mint a férfiak. A gender gap 13 államban is 15 százalékpont fölötti.
Regionálisan Európában és a volt Szovjetunió területén nagyjából egyensúlyban van a férfiak és nők munkaerő-piaci részvétele. Európában a nők 68, a férfiak 67 százaléka, a szovjet utódállamokban a nők 65, a férfiak 67 százaléka munkavállaló vagy álláskereső. Alacsonyabbak az arányszámok és a különbség is nagyobb a két nem között az amerikai kontinensen: a régióban a nők 53, a férfiak 60 százaléka része a munkaerőpiacnak. Ugyanekkora a különbség a nemek között Ázsiában, de kisebb arányszámok mellett: a nők esetében 38, a férfiak esetében 45 százalékos a mutató. Bár a nemek közötti különbség csak 4 százalékos, a Közel-Kelet és Észak-Afrika térségében a nők 40, a férfiaknak csak 44 százaléka dolgozó vagy munkakereső. A legdrámaibb a helyzet a Szahara alatti afrikai övezetben, ahol a 9 százalékos gender gap mellett 18 százalékos a nők és 27 százalékos a férfiak munkaerő-piaci arányszáma.
A vizsgált 144 országot nézve Ecuador, Szaúd-Arábia és Bolívia esetében a legnagyobb, húsz százalék fölötti a nők lemaradása a munkaerőpiacon. Ecuadorban a férfiak 82 százalékos részvételi arányánál 23 százalékkal kevesebb nő van a munkaerőpiacon. Szaúd-Arábiában ugyanennyi a különbség 79 és 56 százalékos arányok mellett, Bolíviában pedig 22 százalékos eltérést jelent, hogy a nőknek 30, a férfiaknak 52 százaléka része a munkaerőpiacnak.
A legtöbb országban ugyan a munkavállaló, munkakereső férfiak vannak többen a munkaerőpiacon, de számos országban a nők javára billen a mérleg. Magyarország például a munkaképes korú nők 74, a férfiak 69 százaléka része a munkaerőpiacnak, ami 5 százalékpontnyi különbséget jelent az előbbi nem javára. A Gallup kiemeli, hogy Szerbiában, Finnországban, Mongóliában és Írországban a nők több mint tíz százalékkal nagyobb arányban vesznek részt a munkaerőpiacon, mint a férfiak.
ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
Világszerte a nők 43, a férfiak 49 százaléka részese a munkaerőpiacnak. A vizsgált 144 országból 38-ban a nők szignifikánsan kisebb eséllyel állnak alkalmazásban, mint a férfiak. A gender gap 13 államban is 15 százalékpont fölötti.
Regionálisan Európában és a volt Szovjetunió területén nagyjából egyensúlyban van a férfiak és nők munkaerő-piaci részvétele. Európában a nők 68, a férfiak 67 százaléka, a szovjet utódállamokban a nők 65, a férfiak 67 százaléka munkavállaló vagy álláskereső. Alacsonyabbak az arányszámok és a különbség is nagyobb a két nem között az amerikai kontinensen: a régióban a nők 53, a férfiak 60 százaléka része a munkaerőpiacnak. Ugyanekkora a különbség a nemek között Ázsiában, de kisebb arányszámok mellett: a nők esetében 38, a férfiak esetében 45 százalékos a mutató. Bár a nemek közötti különbség csak 4 százalékos, a Közel-Kelet és Észak-Afrika térségében a nők 40, a férfiaknak csak 44 százaléka dolgozó vagy munkakereső. A legdrámaibb a helyzet a Szahara alatti afrikai övezetben, ahol a 9 százalékos gender gap mellett 18 százalékos a nők és 27 százalékos a férfiak munkaerő-piaci arányszáma.
A vizsgált 144 országot nézve Ecuador, Szaúd-Arábia és Bolívia esetében a legnagyobb, húsz százalék fölötti a nők lemaradása a munkaerőpiacon. Ecuadorban a férfiak 82 százalékos részvételi arányánál 23 százalékkal kevesebb nő van a munkaerőpiacon. Szaúd-Arábiában ugyanennyi a különbség 79 és 56 százalékos arányok mellett, Bolíviában pedig 22 százalékos eltérést jelent, hogy a nőknek 30, a férfiaknak 52 százaléka része a munkaerőpiacnak.
A legtöbb országban ugyan a munkavállaló, munkakereső férfiak vannak többen a munkaerőpiacon, de számos országban a nők javára billen a mérleg. Magyarország például a munkaképes korú nők 74, a férfiak 69 százaléka része a munkaerőpiacnak, ami 5 százalékpontnyi különbséget jelent az előbbi nem javára. A Gallup kiemeli, hogy Szerbiában, Finnországban, Mongóliában és Írországban a nők több mint tíz százalékkal nagyobb arányban vesznek részt a munkaerőpiacon, mint a férfiak.
ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?