Tíz tipp, hogy ne gáncsolja el a Facebook a karriert

Nem árt tudni: a toborzással és kiválasztással foglalkozó szakemberek 91 százaléka futja át rendszeresen a pályázók Facebook profilját is, amikor új munkaerőt keres - derül ki az online marketinggel foglalkozó amerikai Reppler cég tavaly év végi 300 személyzeti szakember körében végzett kutatásból. A fejvadászok és HR-munkatársak 76 százaléka a Facebook-, míg 53 és 48 százaléka a pályázó Twitter- és és LinkedIn profiljából is vont le következtetéseket.

A szakemberek 70 százaléka ráadásul utasított már el álláskeresőt részben a közösségi portálon látható-olvasható megnyilvánulásai miatt: például kompromittáló fotók, kommentek, elégtelen kommunikációs készség vagy az előző munkáltató szidalmazása, a rá vonatkozó bizalmas információk megosztása miatt.

Hasonlóan sok esetben a pályázó közösségi profiljának tartalma miatt döntöttek a szakemberek a későbbi alkalmazás mellett. Mindössze a toborzással és kiválasztással foglalkozók 5 százaléka zárta ki kategorikusan a közösségi portálok használatát. Magyarországon is sok HR-es használja a pályázók ellenőrzésére a közösségi oldalakat.

Tíz tipp, hogy ne a facebook legyen az állásszezrés gátja:

1. Egy-egy túl jól sikerült buli és/vagy annak utóhatásai szinte minden álláskeresővel előfordulhatnak. A görbe este dokumentálásával ennek ellenére csínján kell bánni. Kompromittáló felvételek kiposztolásával könnyen elvághatjuk magunkat a munkaadók előtt. Aki mégsem tudja megállni, hogy időnként ne szórja tele Facebook-profilját a hasonló események fotóival, az a nyilvánosságra hozatal előtt, óvintézkedésként csak ismerőseivel ossza meg az információkat. A legbiztosabb persze, ha ki sem kerül… A lenge öltözetű fotókra ugyanez érvényes.

2. Nem bizalomgerjesztő és nem tünteti fel jó színben a pályázót az sem, ha nagy a kontraszt a pályázati anyag (CV, motivációs levél, saját honlap) és a Facebook-profil keltette kép között. Visszatetszést kelthet, ha a pályázatában tudatosan visszafogottnak, konszolidáltnak mutatkozó jelölt közösségi megjelenése másról árulkodik.

3. Legalább ennyire hitelrontó lehet a megpályázott állás jellege és a közösségi portálon mutatott aktivitás közötti ellentmondás. Nem hiteles például egy értékesítési pozícióra jelentkezve azt állítania a pályázónak, hogy mindene a kapcsolatépítés, - és teremtés, ha mindössze 10 fős kapcsolati hálóval rendelkezik a közösségi portálon.

4. A munkaidő letelte után folytatott hobbik, tevékenységek nem tartoznak a munkáltatóra. A meggyőződéses Facebook-rajongóknak ennek ellenére ügyelni kell rá, mely csoportok, klubok, baráti körök tagjainak vallják magukat! Rasszista, diszkriminatív vagy kirekesztő csoportosulások automatikusan kiváltják az önéletrajzokat átfutók ellenszenvét és elutasítását. Ezzel szemben pozitívan is befolyásolhatja a pályázó megítélését, ha valamilyen emberi jogi szervezet, állatvédő egyesület, karitatív szervezet vagy egyéb, társadalmi szempontból hasznos csoport tagja.

5.. Szintén árulkodóak a pályázó közösségi oldalakon elérhető hozzászólásai. A tartalom és a helyesírás egyaránt számít - igaz, utóbbi összképére inkább a CV átfutásakor fektetnek hangsúlyt a szakemberek. Az ok kézenfekvő: a közösségi portálokon, rövid idő alatt, rövid mondatokban, kapkodva megfogalmazott mondanivaló több hibalehetőséget rejthet magában.

6. A közösségi portálokon közzétett hozzászólásokban a szegényes szókincs sem túl jó ajánlólevél - nem árt tehát felzárkózni a pályázónak, ha e tekintetben nyilvánvaló a lemaradása és kihívásokkal küzd.

7. Szintén negatív színben tüntetheti fel a pályázót jelenlegi/előző munkahelyének szidalmazása, kritizálása vagy a vele kapcsolatos, bizalmas természetű információk megszellőztetése. Januárban például egy hazai bank vezető jogtanácsosának állásába került, hogy a férfi otthon véletlenül kikotyogta Rudolf Péter színművész banktitkait, amelyeket aztán barátnője meggondolatlanul posztolt ki a nyilvánosság elé.

8. Nem túl előnyös a pályázóra nézve, ha közösségi portálos aktivitása vagy internetes tevékenysége nem tükröz a kellő mértékben szakmai érdeklődést. A tudatos álláskereső közösségi oldalas profiljából ezt az irányvonalat sem mellőzheti. Építheti a személy szakmai hitelességét, ha rendszeresen hozzászól a különböző szakmai újításokhoz, érdekességekhez vagy az esedékes szakmai rendezvények programjához és tartja Facebookon a kapcsolatot a szakmabeliekkel.

9. Szintén nem jó ajánlólevél a túlzott, nonstop jelenlét a közösségi portálokon. Ilyenkor ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a percenként új hozzászólássokkal, poszttal, fotóval jelentkező pályázó épp a munka rovására éli aktívan virtuális életét. Vajon új munkahelyén is ez várható majd tőle? - teszi fel a kérdést a munkaadó.

10. Elképzelhető az is, hogy épp a fenti buktatók nyilvánvaló kockázatai a pályázó elzárkózik az online jelenléttől. Ennek ellenére bizonyos szakmás esetén (például informatikus, kreatív szakember, újságíró) érdemes saját weboldalt fenntartani és annak linkjét eljuttatni a HR-esekhez a pályázáskor. Ráadásul az itt közölt tartalom gyakran áttekinthetőbb és strukturáltabb is, mint a közösségi oldalakon hozzáférhetők.

Takács Gabriella