Megjelent: 4 éve

Merj nemet mondani a munkahelyen! – interjú Tari Annamáriával

Sokan nem merik visszautasítani a főnök kéréseit. Egy idő után elindul a spirál, ami az egészséget is felemésztheti. Különösen érintettek a huszonéves, pályájuk elején álló fiatalok. Mit lehet tenni? Interjú Tari Annamária pszichoterapeutával.

Sokan nem merik visszautasítani a főnök kéréseit. Egy idő után elindul a spirál, ami az egészséget is felemésztheti. Különösen érintettek a huszonéves, pályájuk elején álló fiatalok. Mit lehet tenni? Interjú Tari Annamária pszichoterapeutával.

+ Energiaitalon, kólán, kávén élő és hajnalig dolgozó fiatalok… Emellett egyre gyakoribbak a világsajtóban a hírek a magukat az egészségkárosodásig túlhajtó munkavállalókról. Óhatatlanul adódik a kérdés: miért nem tudnak sokan életveszélyes, extrém de akár teljesen hétköznapi helyzetekben nemet mondani az extrém munkáltatói elvárásokra?

Tari Annamária: Ha egy cég ilyen szélsőséges elvárásokkal él a munkavállalók felé, arra többnyire kétfajta válasz érkezhet. Az egyik: a saját énjével, képességeivel tisztában lévő, stabil önértékelésű, személyiségében jól integrált munkavállaló képes saját, jogos érdekeit szem előtt tartva határokat állítani, mérlegelni, döntést hozni - és ha kell, lépni. Egyszóval: tud nemet mondani az ilyen extrém vagy legalábbis indokolatlan mértékű terhelésekre. Így ő - akár munkahelyváltással vagy felmondással is - ki fog lépni az egyre kedvezőtlenebb helyzetéből, ha megszólal a belső vészcsengője, mert szorongásokkal ugyan, de képes a saját érdekeinek képviseletére.

Tari Annamária: A médiaiparban sok helyen természetessé vált a 12-13 órás munkanap.

A másik - ma egyre gyakoribb - viselkedési forma: a perfekcionista munkavállaló, aki a végtelenségig terhelhetőnek látszik. Így a lehető „legjobb” munkaerő egy mohó, profitorientált vállalatnak... A tökéletességre törekvés alapvetően jó tulajdonság -  ám ha túl erős, akkor sok problémát okozhat. Akinek karakterére jellemző az elvárásoktól való szorongás, ugyanakkor fantáziájában a siker hajszolása, ellenvetés nélkül vállal olyan pozíciókat, melyeken látszik már az első pillanatoktól kezdve, hogy sok áldozatot követel majd. Ismerünk olyan embereket, akik szívesen dolgoznak sokat. Nem kényeskednek és nem kerülik az erőfeszítéseket  - de a perfekcionista személyiség ezen a határon is túlmegy. Maradéktalanul meg akar felelni saját, a felettese és a környezete által támasztott valós vagy vélt elvárásoknak. Neki is van belső vészcsengője, amelyre figyelni kellene - de csak nagyon halkan szól.

+ A következmény: a tökéletes cégrabszolga...

- Sokszor előfordul, hogy a cég munkahelyi kultúrájában az extrém túlvállalás a norma. Ami azt jelenti, hogy az optimális beilleszkedés és kollegiális viselkedés az ennek való engedelmesség lenne. Mindenki számára... Így az ezt károsnak érző munkavállaló - aki ezt nyíltan meg meri fogalmazni - nem egy cégnél akár mobbingot is kockáztathat. Noha a tények ismeretében abban a csapatban messze az ő személyisége, hozzáállása a legegészségesebb. A gond tehát nem vele van.

+ Rendszeresen tart előadásokat az X, Y és Z - generációkat érintő kérdésekről, amelyeken a munkahelyi hétköznapjaik is terítékre kerülnek. Ők miként élik meg a gyakran végletekig feszített tempójú munkavégzést? És itthon mennyire gyakori ez a fajta extrém túlterhelés?

- Jó hír: az olyan tragédiák - mint a Bank of America gyakornoki programja alatt 72 órás ébrenlét után elhunyt David Moritz -  azért nem jellemzőek. A rossz hír: extrém túlterhelés  egyre gyakrabban fordul elő. Míg például 20 éve egy-egy hajtósabb piacon - mondjuk a médiaiparban - a kampányszerű, határidős projekteknél voltak csak jellemzőek a 9 órát meghaladó, 12-13 órás munkanapok, mára ez sok helyen szinte természetessé vált.

De az Y és Z generáció esetében vigasztaló, hogy - legalábbis a kutatások szintjén - ők törekszenek az egészséges work-life balance-ra. Ezt persze sok körülmény befolyásolhatja, mert akinek az alapkarakterében ott van a túl erős perfekcionizmus, könnyen becsúszik az extremitás vállalásába. Ráadásul amikor ezt teszi, a cége ”jutalmazó” viselkedést mutat, mintha ez lenne a példaértékű munkavállalói attitűd. És ez nyilván tovább erősíti azt a magatartást, ami valójában érzelmileg és a  testi egészség szempontjából is káros, mert az látszik, így lehet előrejutni a ranglétrán.

Nem ritka, hogy a terhelést nehezményező  - mikor a többi kolléga nem meri szóvá tenni ezt - marad egyedül a problémájával. Aki gyakran kénytelen magát az ebédszünetben, a mosdóban kisírni... Ez alól a médiában mintapéldaként reklámozott, sok top cég sem kivétel. A médiában ők a náluk dolgozóknak adott pihenősarkokkal, automatával, babzsák-fotellel és ingyen menzával kampányolnak. Csak azt felejtik el közölni: az ingyenebéd, -és vacsora nem okvetlenül a cég jófejségéből - hanem az éjszakáztatás, az indokolatlanul túlhajszolt mennyiségű határidős feladat kompenzálásából is adódhat... Így tényleg stabil személyiség szükséges ahhoz, hogy mindebből valaki bátran ki merjen lépni és NEM-et tudjon mondani.

+ Ideális esetben mennyi lenne a napi munkaidő?

- A tapasztalatok világosan mutatják: egy egészséges céges szervezetben a 8-9, valóban hatékonyan kihasznált munkaóra jó válasz a kérdésre. A munkavállalók kizsákmányolásából tényleges profitot csak egy ideig lehet realizálni, utána általában új munkatársakra lesz szükség, mert ezt a tempót kevesen bírják. Túlpörgetett munkavállalóként már lehetetlen a hatékony, eredményes munka. Valójában egy szinten túl már csak irodai jelenlétről beszélhetünk, mert kifárad az agy, nincs konstruktív gondolkodás, csak „túlélés”. Így mindenkinek saját érdeke is, hogy megtanuljon - nyilván nem agresszív, visszatetsző, hanem empatikusan, jó érzelmi intelligenciával közölt  - NEM-et mondani.

+ Lehet összefüggés a munkavállaló életkora és a NEM-et mondás képessége - vagy annak hiánya - között? Vagy ez inkább az egyén lelkialkatától függ?

- A témát mostanában is vizsgálva úgy tűnik: leginkább a Y és a Z - generáció áll hadilábon a kérdéssel. Látszik a két véglet: aki bármikor nemet mond, és aki képtelen erre. Az előbbi viselkedésnél pont az a probléma, hogy a túlzó önbecsülés gátolja a tényleges erőfeszítések szeretetét. Ők lesznek azok az Y és Z generációsok, akiktől az X generáció tart, mert az első pillanatban tovább lépnek, ha nem megfelelőek a körülmények.

A jelenség okai között ott találjuk az internet, a celebkultúra, a fogyasztói társadalom és a nevelés hatásait. Az is látható probléma már, hogy a folyamatos online jelenlét az"offline" térben teszi nehézzé az eligazodást és a jó konfliktuskezelő stratégiák alkalmazását. A celebkultúrában látszólag erőfeszítés nélkül jön minden siker. A fogyasztói társadalom a "megérdemlem" életérzés miatt, míg a nevelés hiányosságai amiatt fújják fel az egót, hogy nem teszik világossá a szülők: az élet nehéz, bírni kell a strapát, ott kihívások várnak. De nyilván ennek a két végletnek kellene a hatékony középtartományát megtalálni. Méghozzá azt a viselkedést, ami még tartalmazza az erőfeszítések szeretetét, de a túlzó elvárásokra nemet mond. De jócskán bonyolítja a helyzetet, hogy ma reális munkaerő-piaci versenyben kell helytállni, és ehhez sokszor az ego felfújása látszik a legjobb módszernek. Azonban muszáj lenne megtanulni azt az optimális érzelmi működést, mely segít a nehéz helyzetekben, ehhez lenne szükség az empátiára, érzelmi intelligenciára és jó kommunikációs stratégiákra, melyek a face to face helyzetet kezelhetővé teszik..

Az online tér például nem készít fel a hatékony, négyszemközti NEM-et mondásra sem, mert egész más szabályok szerint működik. Ott következmény és fájdalom nélkül, villámgyorsan lehet odébbállni a nem tetsző szituációkból. Ám ezáltal sérül a konfliktuskezelés, de a NEM-et mondás készsége is. Így ha az Y vagy Z-generációs például rutinos - így nem a virtuális térben - nevelkedett felettessel kerül vitahelyzetbe, utóbbi könnyedén lemossa majd a színről.

+ De akkor  hogyan lehet hatékonyan NEM-et mondani?

- Pályakezdőként esetleg új munkahely után nézve tanácsos egyből a 0-ról kezdeni. Azaz már az interjúk előtt alaposan utánanézni a cégnek a neten, a Linked In-en, a fórumokon, az ismeretségi körben. És az interjún is nyitott szemmel járni, továbbá ha kell, kimondani: extrém túlterhelés, túlórázás, éjszakázás, hajnalig tartó munka nekem nem vállalható. Ezzel le is tesztelhetjük a céget. Mert ha nem kellünk, legfeljebb megúsztunk egy gyomorfekélyt, szorongásokat, akár komoly egészségkárosodást, szociális izolációt, vagy egy túlhajszoltságot kockáztató munkahelyet.

Ha már benne vagyunk a helyzetben: a tapasztalatok szerint az mond nehezen nemet bármire, aki az élet egyéb területein is. Akkor viszont gyakorolni kell. Kezdetnek például a fodrásznál, a boltban, az áruházban. Például azzal, hogy bátran jelezzük az unszolás ellenére is: mégis másfajta frizurát, a boltban pedig szebb árut vagy másmilyen zöldséget szeretnénk. De jó tréning az is, ha csak azért se vesszük meg azt a ruhadarabot, ami csak az eladó szerint kihagyhatatlan vétel... Ezekből a kis lépésekből bátorságot gyűjtve élesben már sokkal könnyebb lesz. 

Az Y, -és Z-generációnak mindebben az sokat is segíthet, ha nem minden szituációt, pillanatot és élményt az online hanem az offline világban törekszik megélni. Nemrég történt, de muszáj megemlítenem ezt az ismerősökkel történt esetet: Barcelonában jártak. Azt mesélték, hogy az utcán gyakorlatilag méterenként látszott a levegőben selfie-bot.  Ez azonban azt jelenti, hogy a valódi élmény megélése helyett az illető a fotózás és megosztás élményét éli át. A  zömében 20-as, 30-as korosztály esetében nagyon kellene arra vigyázni, hogy az offline érzelmi élmények megmaradjanak, a beszélgetésekkel együtt, mert csak ebből lehet olyan tapasztalatot gyűjteni, ami majd megvéd a munkahelyen és minden olyan szituációban, ahol saját érdekünket kell konstruktívan képviselni...

  • 2023.01.12Zoom Nyílt Nap - Fenntarthatósági Alapismeretek Képzés Zoom tájékoztató a 2023. február 03-án induló Fenntarthatósági Alapismeretek Képzésről. A csatlakozáshoz szükséges Zoom-linket regisztrációt követően küldjük. Reigsztráció emailben a [email protected] címen. (Hornyai Marietta client partner). Részletek Jegyek
  • 2023.02.15Hoshin Kanri képzés A Hoshin Kanri, amely a minőségi termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében a változásmenedzsment projektek lebontásával segíti elő az egész vállalatra kiterjedő stratégiai tervezést, ezáltal megvalósítja a munkafolyamatok racionális napi menedzsment rendszerének hosszú távú kialakítását a szervezetnél. A Hoshin Kanri módszer megismerése és a stratégiai célok lebontása, célmegállapodások megkötése, erőforrás és projekttervek, akció meghatározása a célok elérése érdekében. Részletek Jegyek
  • 2023.02.16Lean black belt képzés A képzés során a résztvevő megismerhetik azokat a haladó és új lean módszereket, illetve az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek ráépülnek és kiegészítik a korábbi lean ismereteiket, ezzel szélesebb körben tudják a szervezetüknél folyó lean bevezetést támogatni. Részletek Jegyek
  • 2023.03.03HR Basic HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Diákmunka tanulás mellett Dániában

Mrsán Zoltán egy évvel ezelőtt költözött ki Dániába. Multimédia szakon tanul Kolpingban és részmunkaidőben dolgozik. Hogyan jutott ki? Mennyi... Teljes cikk

Álláslehetőségek Dániában

Dánia május elsejétől megnyitja álláspiacát a 2004-ben csatlakozott uniós tagországok - köztük Magyarország - munkavállalói előtt. Ez azt... Teljes cikk

Munkajogi kisokos (új) dolgozóknak

Pályakezdők körében nagyobb, ám még több éves munkatapasztalattal rendelkező körében is megfigyelhető bizonytalanság, mit tehet meg a főnök a... Teljes cikk