Több időt áldoznának a munkára a magyarok

A vizsgálat a 2005 novemberi állapotokat idézi, hiszen akkor kérdezték meg 19 ország munkavállalóját, hogy mire fordítanának több időt, ha megváltoztathatnák időbeosztásukat. A lehetséges válaszok között a pénzkeresés, háztartás, a család, a barátok, illetve a pihenés szerepelt.

Saját helyzetükkel - úgy tűnik - leginkább a spanyolok a legelégedettebbek, szinte minden kérdésnél a tabella utolsó vagy utolsó előtti helyein "végeztek". Mi magyarok viszont furcsamód majdnem minden tevékenységre több időt fordítanánk, mintha kevéssé tudnánk gazdálkodni az időnkkel - írja a Népszabadság.

Az emberek általában mindenhol - kivéve Bulgáriában - a családjukra jutó kevés időt fájlalják: az USA polgárainak 83 százaléka több időt töltene el hozzátartozóival, ami feltehetően annak köszönhető, hogy az európai szokásokhoz képest jellemzően hosszabb a munkaidő, és két hétnél több általában nem is jut nyári szabadságra. A franciák szintén a családra áldoznának több időt (másodikak a sorban), pedig a "hivatalos" munkaidejük az egyik legrövidebb a fejlett országok közül.

Bulgáriában éppen ennek ellentettje figyelhető meg, ott ugyanis kiugróan sokan vannak olyanok, akik a jelenleginél többet dolgoznának. Kelet-Németország után pedig a magyarok közül vélték úgy a legtöbben - a megkérdezettek nagyjából harmada - hogy több időt töltenének pénzkeresettel, ha módjuk lenne rá. Természetesen vannak olyan országok is, ahol teljesen elégedett az emberek többsége, ilyen Csehország, Svédország és Dánia.

A háztartási munkára azonban szinte egyöntetűen kevesebbet fordítanának a 19 ország polgárai, a választ adók mindössze 11-37 százaléka kevesli az otthoni munkára jutó időt. E téren a szlovének a legelégedetlenebbek, míg a magyarok ötöde - ezzel a középmezőnybe tartozunk - szívesen dolgozna többet háztartásában.

A francia válaszolók konzekvensen ragaszkodnak ahhoz a nézetükhöz, hogy a több pénzkereseti lehetőségre vágyók aránya elhanyagolható, nyolctizedük viszont több szabadidőt igényelne. Őket követik a skandinávok és a britek, míg Dél-Európában és a volt szocialista országok többségében szintén viszonylag alacsony a több kikapcsolódásra vágyók száma. Ettől teljesen eltér a magyarországi és cseh adat: e két ország polgárai legalább olyan hajszoltaknak érzik magukat, mint amerikai társaik, legalábbis annak alapján, hogy hasonló - kétharmados arányban - igényelnének több szabadidőt.

A barátokra jutó időt a skandinávok keveslik leginkább, csupán a megkérdezettek 60-70 százaléka jelezte ez irányú igényét. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a poszt-szocialista országokban mintha kevésbé igényelnék az emberek a társaságot, mint a régi demokráciákban, többségük - hazánkkal egyetemben - nem töltene el több időt a barátokkal. Különösen így van ez Bulgáriában és Oroszországban, ahol még a negyven százalékot sem éri el ez a szociális szükséglet - magyarázza a Népszabadság.