Többfrontos harc az új munkatörvénykönyv ellen

Nincs vége a háromoldalú egyeztetéseknek az új Mt.-ről, még ha nem is arról szól ez, hogy a kormány pogácsázik a munkaadókkal és a munkavállalókkal - mondta az Országgyűlésben napirend előtt Czomba Sándor munkaügyi államtitkár a Világgazdaság írása szerint. Czomba Sándor szerint a javaslatban egy pont sincs, amely ne volna érvényben valamelyik európai országban.

Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egymillió új adózó munkahely létrehozását határozta meg célként 2020-ig; e célnak az elérése számos eszközt igényel, ezek egyike az új munka törvénykönyve kidolgozása. Azt mondta: a javaslat fokozott figyelemmel van a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességi igényeire, tágabb teret enged a felek megállapodásainak és csak annyiban avatkozik be e megállapodásokba, amennyiben a munkavállalók garanciális érdekeinek biztosítása, illetve a nyomós közérdek védelme érdekében szükséges.

144 évnyi munkaóra

A hétfői ülés első óráinak gazdasági témái közt volt a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata is: Halász János államtitkár fejtette ki, hogy a rokkantak vizsgálatának módszerét később dolgoznák ki. Ezt válaszolta arra, hogy az MSZP-s Tóth Csaba saját számolásai alapján állítja: a jelenlegi tervek mellett összesen 144 évnyi munkaórába kerülne mindenkit felülvizsgálni.

Módosító javaslatokat nyújt be az MSZP

A műszakpótlék, a munkaközi szünetek, a túlóra kifizetése és a területi minimálbér kérdésében is módosító javaslatokat terjeszt be az új munka törvénykönyvének javaslatához az MSZP a szakszervezetek kérésére - írja az MTI.

Mesterházy Attila pártelnök és Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke erről azt követően számolt be sajtótájékoztatón, hogy kedden ágazati szakszervezetekkel egyeztetett a kormány előterjesztéséről. Az MSZP elnöke megismételte pártja korábbi ígéretét, miszerint a szakszervezetek valamennyi kezdeményezését benyújtják a Háznak módosító javaslatok formájában, függetlenül attól, hogy azzal a szocialista frakció egyetért-e, hogy azokról valódi vita zajlódhasson a parlamentben. Mesterházy Attila szerint ugyanis jelenleg nincs valódi társadalmi párbeszéd a munkavállalók számára igen fontos előterjesztésről, a kormány csupán kiválasztott szereplőkkel tárgyal, valódi tartalom nélkül.

Hangsúlyozta: pártja a javaslatot - amelynek általános vitája szerdán kezdődik - nem támogatja, hiszen az szerintük csökkenő kereseteket, gyengébb munkajogi védettséget, romló munkafeltételeket és növekvő kiszolgáltatottságot eredményez a munkavállalók számára. Hozzátette: mindezek miatt a javaslat elfogadása esetén várhatóan az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi fórumokhoz is fordul majd az MSZP, és népszavazást is kezdeményez a kérdésben, valamint alternatív törvénytervezet kidolgozásába kezd.

Gúr Nándor a többi közt az egyes pótlékok szabadidőben való megváltását, a kauciófizetési kötelezettséget vagy a műszakpótlékok megkurtítását kifogásolta, és torzónak nevezte a területi minimálbér ötletét. A kormány a gazdasági hibák sokaságát követően csak arra képes, hogy megszorítsa a munkaadókat, számukra pedig arra ad lehetőséget, hogy a munkavállalóikat megnyomorítsák - mondta.

Tiltakozásra biztat az LMP

Az LMP országos tiltakozóakcióba kezd annak érdekében, hogy a parlament ne fogadja el az új munka törvénykönyvét - jelentette be kedden sajtótájékoztatón Szabó Zsolt. Az ellenzéki párt fejlesztéspolitikai szakszóvivője azt mondta, szeretnék, ha a választók közül minél többen írnának levelet vagy e-mailt az egyéni országgyűlési képviselőiknek, arra kérve őket, hogy ne szavazzák meg a jogszabályt. Reményének adott hangot, hogy sikerül egy olyan "kritikus tömeget" mozgósítaniuk, amelyik ráveszi a "fideszes törvénygyárat" arra, hogy ne támogassa a javaslatot.

Hozzátette, hogy pártjuk honlapjára feltettek egy mintalevelet is, amely mellett található egy, a képviselők hivatalos elérhetőségeit tartalmazó dokumentum is. Szabó Zsolt külön kitért arra, hogy mintalevelük tartalmaz egy figyelmeztető szöveget is, ami arról szól, hogy a politikusoknak az őket a parlamentbe juttató állampolgárokat kell képviselniük. Kaufer Virág képviselő megismételte korábbi álláspontjukat, amely szerint a kormány arra használja a munka törvénykönyvét, hogy kiszolgáltatottabbá tegye a munkavállalókat.

Hozzátette, üdvözlik, hogy az időskorú és a kisgyermekes munkavállalók helyzete nem romlik a jogszabályban. Azzal viszont nem tudnak egyetérteni, hogy a törvény alapján többet kell majd dolgozni, kevesebb pénzért és gyengül a munkaadókkal szembeni érdekérvényesítési képesség - mondta a képviselő. Felhívta a figyelmet, hogy a munkavállalóknak, az őket ért érdeksérelem esetén, sokkal nehezebb lesz a bíróságon érvényesíteni az igazukat. Hangsúlyozta, hogy az LMP a szakbizottságban sem támogatta a javaslatot, és a parlamenti vitában is mindent megtesz majd, hogy azt ne fogadják el.

Munkabeszüntetés helyett marad az útzár

A sztrájktörvény módosításával - amelynek következményeként a közszolgáltatásokat biztosító cégeknél gyakorlatilag lehetetlenné vált a munkabeszüntetés - a sztrájk lehetőségét elvették az emberektől, s a munkavállalókat kiszorították az utcára -– állítják szakszervezeti vezetők. A Liga is ezzel magyarázza, hogy miért nem sztrájkkal, hanem félpályás útlezárásokkal próbál nyomást gyakorolni a döntéshozókra - írja a Népszabadság.

A Fővárosi Bíróság egy ítéletében ki is mondta: munkabeszüntetés csak a munkaviszonnyal összefüggő, kollektív munkaügyi vitában érvényesíthető gazdasági és szociális érdekek kapcsán kezdeményezhető. Ez az alkotmányjogász szerint a sztrájkjog kifejezett korlátozását jelenti, és igencsak kérdésessé teszi, hogy lehetséges-e egyáltalán - esetleg csak bizonyos követelések tekintetében - politikai jellegű sztrájkot hirdetni.

Világgazdaság/Magyar Nemzet/Népszabadság/MTI