Üzlet a diszkrimináció az álláspiacon
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat"40 év alatti, nemdohányzó, női szakácsot keresünk." Ha ilyen szöveggel jelenik meg egy álláshirdetés Németországban, elképzelhető, hogy kártérítésre játszó "ál-álláskeresőktől" is érkezik pályázat. Néhány tucat munkanélküli ugyanis a diszkriminációs business-ben utazik.
"AGG-Hopper". Németországban a "HR-szaknyelvben" így nevezik azokat az ál-álláskeresőket, akik diszkriminatív álláshirdetésekre jelentkeznek. Olyan kiírásokat céloznak meg, amelyek nem felelnek meg az egyenlő bánásmódról szóló törvényi előírásnak és a munkához nem kapcsolódó kitételt - például nem, életkor, életmód - tartalmaznak. Az AGG-Hopperek a munka ígéreténél jobban örülnek az elutasításnak, ugyanis így bírósági pert indíthatnak. Ha alapos az érvelésük, 1-3 havi munkabért kaphatnak kártérítésként.
Egy 50 év feletti férfi pályázott egy olyan álláshirdetésre, melyben egy fiatal pár női babysittert (németül Tagesmutter) keresett 2 éves gyermeke mellé. A férfi az állást nem kapta meg, ám munkaügyi bírósághoz fordult. Érvelése szerint azért utasították el jelentkezését, mert férfi. Úgy vélekedett, már a hirdetés szövegéből látszik a pár diszkriminatív magatartása. Végül a bíróság elvetette a férfi érvelését, mert kiderült, a férfinek nincs gyermeknevelési tapasztalata és alkoholproblémákkal küzd, ám a párnak ki kellett fizetnie saját ügyvédi költségét.
Nem minden esetben végződik így egy-egy álláskereséssel kapcsolatos diszkriminációs ügy Németországban. Körülbelül negyven-ötven álláskereső a diszkriminációban lát pénzszerzési lehetőséget. Az "AAG-Hopperek" csalafinta trükkje, hogy egy hirdetésre csupán néhány soros bevezető levelet küldenek, majd egy nagy fényképet magukról, amelyről virít, hogy elmúltak 40 évesek. A levél záró soraiban kérik, hogy amennyiben beadható a pályázat, jelezzenek vissza. Ha nem érkezik visszajelzés, máris megvan a diszkriminációs vád, hogy csak az életkor lehet az ok, hogy nem adhatták be CV-jüket.
Egy szemfüles jogászhallgató felfigyelt a jelenségre, végigjárta Németország legtöbb munkaügyi bíróságát és összegyűjtötte az utóbbi évek álláspályázással kapcsolatos összes munkaügyi bírósági ítéletét. A több száz ítéletben felfedezett visszatérő pereskedőket, akik szinte kivétel nélkül tartósan munkanélküliek és erre a pénzszerzési formára rendezkedtek be. Bújják a napilapok és az internetes oldalak álláskínálatát és vadásznak a kártérítéssel kecsegtető esetekre. Ha szerepel a kiírásban nemi, életkori vagy egyéb diszkriminatív kikötés, máris lecsapnak és pályáznak.
Általában kis és közepes vállalkozások a célpontok, amelyek hiányos ismeretekkel rendelkeznek arról, mit lehet és mit nem egy álláshirdetésbe beleírni. A nagyobb cégeknél a HR-esek különösen ügyelnek erre és még a jogi osztállyal is átnézetik.
Magyarországon egyelőre nem találkozni ezzel a jelenséggel. Dr. Sipos Márta munkajogász szerint ennek oka, hogy Magyarországon nincsen az osztrák és német rendszerhez hasonlóan átlagosan 1-3 havi fizetésnek megfelelő átalánybírság. A diszkriminációgyanús esetekben mindig precízen, pontosan bizonyítania kell az álláskeresőnek hogy mikor, milyen hátrányt tapasztalt az álláskeresés során és mekkora anyagi veszteség érte emiatt. Még ha sikerrel is jár a kártérítésért perlő, legalább 1 évbe telik, amíg pénzt lát mindebből. Ám sokszor abban az esetben is nehéz kártérítéshez jutni, ha jogos volna.
Egy történet ennek alátámasztására: "Egy budapesti pénzintézetbe állásra jelentkezőt a munkakezdés reggelén küldtek el a cégtől, mondván vidéki. A pórul járt fél később a bíróságon hiába hivatkozott arra, hogy a diszkrimináció miatt kútba esett munka miatt egy ígéretes álláslehetőség is meghiúsult. A bíróság mindezt nem fogadta el, arra hivatkozva: a visszamondott munkakörben nem is lett volna lehetőség arra a keresetre, amelyet a sértett kárként megjelölt"- mutatott rá a hazai helyzetre Dr. Sipos Márta ügyvéd.
A bírósági út mellett diszkriminációgyanús esetekben az erre a célra létrehozott Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is bejelentést tenni. Ha megalapozott a kifogás, akkor a munkaadó 6 millió forintig büntethető, ám az álláskeresőnek ezen az úton nem jár pénz.
Nem mindenki sikeres
Egy 50 év feletti férfi pályázott egy olyan álláshirdetésre, melyben egy fiatal pár női babysittert (németül Tagesmutter) keresett 2 éves gyermeke mellé. A férfi az állást nem kapta meg, ám munkaügyi bírósághoz fordult. Érvelése szerint azért utasították el jelentkezését, mert férfi. Úgy vélekedett, már a hirdetés szövegéből látszik a pár diszkriminatív magatartása. Végül a bíróság elvetette a férfi érvelését, mert kiderült, a férfinek nincs gyermeknevelési tapasztalata és alkoholproblémákkal küzd, ám a párnak ki kellett fizetnie saját ügyvédi költségét.
Trükköznek az életkori diszkriminációval
Nem minden esetben végződik így egy-egy álláskereséssel kapcsolatos diszkriminációs ügy Németországban. Körülbelül negyven-ötven álláskereső a diszkriminációban lát pénzszerzési lehetőséget. Az "AAG-Hopperek" csalafinta trükkje, hogy egy hirdetésre csupán néhány soros bevezető levelet küldenek, majd egy nagy fényképet magukról, amelyről virít, hogy elmúltak 40 évesek. A levél záró soraiban kérik, hogy amennyiben beadható a pályázat, jelezzenek vissza. Ha nem érkezik visszajelzés, máris megvan a diszkriminációs vád, hogy csak az életkor lehet az ok, hogy nem adhatták be CV-jüket.
Egy jogász listát készített a feljelentőkről
Egy szemfüles jogászhallgató felfigyelt a jelenségre, végigjárta Németország legtöbb munkaügyi bíróságát és összegyűjtötte az utóbbi évek álláspályázással kapcsolatos összes munkaügyi bírósági ítéletét. A több száz ítéletben felfedezett visszatérő pereskedőket, akik szinte kivétel nélkül tartósan munkanélküliek és erre a pénzszerzési formára rendezkedtek be. Bújják a napilapok és az internetes oldalak álláskínálatát és vadásznak a kártérítéssel kecsegtető esetekre. Ha szerepel a kiírásban nemi, életkori vagy egyéb diszkriminatív kikötés, máris lecsapnak és pályáznak.
A kis- és középvállalkozások a célpontok
Általában kis és közepes vállalkozások a célpontok, amelyek hiányos ismeretekkel rendelkeznek arról, mit lehet és mit nem egy álláshirdetésbe beleírni. A nagyobb cégeknél a HR-esek különösen ügyelnek erre és még a jogi osztállyal is átnézetik.
Magyarországra kevésbé jellemző
Magyarországon egyelőre nem találkozni ezzel a jelenséggel. Dr. Sipos Márta munkajogász szerint ennek oka, hogy Magyarországon nincsen az osztrák és német rendszerhez hasonlóan átlagosan 1-3 havi fizetésnek megfelelő átalánybírság. A diszkriminációgyanús esetekben mindig precízen, pontosan bizonyítania kell az álláskeresőnek hogy mikor, milyen hátrányt tapasztalt az álláskeresés során és mekkora anyagi veszteség érte emiatt. Még ha sikerrel is jár a kártérítésért perlő, legalább 1 évbe telik, amíg pénzt lát mindebből. Ám sokszor abban az esetben is nehéz kártérítéshez jutni, ha jogos volna.
Nehéz bizonyítani az okozott kárt
Egy történet ennek alátámasztására: "Egy budapesti pénzintézetbe állásra jelentkezőt a munkakezdés reggelén küldtek el a cégtől, mondván vidéki. A pórul járt fél később a bíróságon hiába hivatkozott arra, hogy a diszkrimináció miatt kútba esett munka miatt egy ígéretes álláslehetőség is meghiúsult. A bíróság mindezt nem fogadta el, arra hivatkozva: a visszamondott munkakörben nem is lett volna lehetőség arra a keresetre, amelyet a sértett kárként megjelölt"- mutatott rá a hazai helyzetre Dr. Sipos Márta ügyvéd.
A bírósági út mellett diszkriminációgyanús esetekben az erre a célra létrehozott Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is bejelentést tenni. Ha megalapozott a kifogás, akkor a munkaadó 6 millió forintig büntethető, ám az álláskeresőnek ezen az úton nem jár pénz.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?