10 tipp, hogy a visszajelzés valóban működjön
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA visszajelzés akkor jó, ha célirányos, ha a munkavállaló fejlődését szolgálja, és azonnal beépíthető a gyakorlatba. A megfelelően adott visszajelzésnek, akár pozitív, akár negatív nagyon komoly szerepe van, hiszen az előbbi lehetővé teszi, hogy a munkavállaló érezze, értékelik a munkáját, van értelme annak, amit csinál. Utóbbi esetben pedig a visszajelzéssel az a cél, hogy a munkavállaló fejlődhessen, tisztában legyen az esetleges hiányosságokkal.
Elméletben már alighanem mindenki tudja, hogy milyen fontos visszajelzést adni és kapni, hiszen senki sem szeret úgy dolgozni, ha arra, amit csinál nem érkezik semmilyen reakció, például a vezetője vagy akár a kollégái irányából. Arra egyre több cég rájön, hogy már nem elégséges az éves egyszeri teljesítményértékelés, hiszen a feladatok, a célok ennél sokkal gyorsabban változnak manapság. Számos vállalatnál átálltak már helyette a negyedéves értékelésekre, de egyre több helyen, digitális megoldások segítségével még ennél is sokkal rendszeresebb a visszajelzés, akár azonnali. Hiszen digitális HR rendszerek vagy belső közösségi megoldások segítségével azonnal lehet kommunikálni a visszajelzést. Ez ráadásul oda-vissza is áramolhat, így sokkal átláthatóbbá, demokratikusabbá téve a céget.
A fiatalabb munkavállalói generációknak pedig kifejezetten igénye van a minél gyorsabb visszajelzésre, amely ha elmarad, azt adott esetben nem hagyják szó nélkül vagy hosszabb távon akár könnyebben távoznak is arról a munkahelyről, ahol hiányzik a visszajelzés kultúrája. Ez persze nem jelenti azt, hogy az idősebbek ne vágynának ugyanerre, csak ők általában még más szervezeti kultúrában szocializálódtak - törődtek bele - így kevésbé adnak hangot ebbéli igényüknek.
De hogyan?
Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan is történik a visszajelzés, írja az Officevibe. Hiszen annak komoly visszahatása van az egyén és a csapat teljesítményére, viselkedésére. A visszajelzés akkor jó, ha célirányos, ha a munkavállaló fejlődését szolgálja, és azonnal beépíthető a gyakorlatba.
Jól visszajelzést adni nem könnyű, a következő három dologra mindenképpen érdemes kitérni:
- a munkavállaló viselkedése - vagy is mit és hogyan csinált, vagy nem csinált
- a viselkedés következménye - ez hogyan befolyásolta a csapatot és a céget
- a következő lépések - vagyis hogyan tartsuk fenn az elért pozitív eredményt, vagy hogyan fordítsuk pozitívba az esetleges sikertelenséget vagy gyengébb teljesítményt.
Persze dicséret esetén lehet egyszerűen „csak” dicsérni a jól elvégzett munkát, ennél többre a munkavállaló általában nem is vágyik. (Más kérdés, hogy gyakran még mindig hiába.)
10 tipp
A lap néhány gyakorlati példát is felvonultat:
- Ha a dolgozó nem készül el időre
Ha már ez a helyzet, sokat nem lehet tenni ellene, ezért inkább az kell legyen a cél, hogy ne ismétlődjön meg az eset. „Nem készült el időben a projekt, meg tudnád mondani, hogy miért?” Jelezni a munkavállalónak, hogy az ő késlekedése, a projektben résztvevő csapatot is hátráltatja. Felvetni, hogy legközelebb igyekezzen úgy beosztani az idejét, energiáit, hogy ne a végére legyen túlterhelve. Ha sikerül jobban előre tervezni, akkor a problémákat, amelyek felmerülhetnek, is könnyebb előre látni, és nincs szükség mikromenedzsmentre.
- Ha nem reálisak a munkavállaló célkitűzései
Ha a dolgozó már eleve csalódott, mert nem sikerült a céljait elérnie, akkor nem érdemes ezzel őket még tovább nyomasztani. Inkább arra kell összpontosítani, hogy hogyan lehet jobban kitűzni a célokat a jövőben, hogy sikerrel teljesüljenek. Ebben az esetben ugyanis nem arról van szó, hogy a dolgozó ne tett volna meg mindent a cél elérése érdekében. Itt inkább igyekezni kell a realitások talajára állítani, hogy tanuljon a hibából, és csökkenteni az elkeseredését, hogy ne romboljuk tovább az önbizalmát.
- Ha a munkavállaló nem elkötelezett
Először is meg kell tudni, hogy mi az oka az elkötelezettség hiányának, utána megtalálni a megfelelő motivációt. Fel lehet ajánlani képzést, fejlődési lehetőséget, hogy a dolgozó új célt lásson maga előtt. A munkavállalói elkötelezettséget jelentősen befolyásolja, ha a dolgozói érzi, hogy törődnek vele, támogatni akarják a fejlődésben.
- Ha a dolgozó nem kezdeményező, nem proaktív
Itt is lehet szó az elkötelezettség hiányáról, de az is lehet, hogy nem elég magabiztos a munkavállaló, illetve nem érzi a felhatalmazást. Ahhoz, hogy ki merjen próbálni új dolgokat, mernie kell hibázni. Ha a vezető biztosítja a beosztottját, hogy nyitott az új ötletekre, sőt bátorítja, hogy keresse meg velük őt, és akkor sem történik tragédia, ha nem sikerül valami elsőre, hanem levonják belőle a tanulságokat a következő alkalomra, akkor a dolgozó biztonságban fogja érezni magát.
- Ha a dolgozó hibázott
Ezzel legtöbbször ő maga is tisztában van, így nem kell többszörösen beleverni az orrát, hanem kamatoztatni a tapasztalatokat a következő alkalommal. Ehhez pedig felajánlani támogatást, segítséget, akár további képzést. Komoly biztonságot jelent egy olyan környezet a munkavállalónak, ahol lehet hibázni, hiszen az innovációhoz ez elengedhetetlen.
- Ha konfliktus van a dolgozók közt
Ilyenkor igyekezni kell azonnal közbelépni, ha szükséges, mediálni a feleket. Ehhez nyílt kommunikációra van szükség. Lehetőség szerint alkalmat kell adni az érintetteknek, hogy maguk oldják meg a helyzetet, de ha nem sikerül, akkor beavatkozni, vagy megkérni erre a HR-t.
- Ha a dolgozó nem jön ki senkivel
Ez egy nehéz helyzet, ahol nem a személyre, hanem a viselkedésre kell összpontosítani. Ellenállást válthat ki a „kilógó” kollégából, ha úgy érzi, a csapat összefogott ellene. Itt érdemes vele közölni, hogy milyen hatással van a viselkedése a többiekre, és felajánlani, hogy segítséget nyújt a munkáltató a viselkedés megváltoztatásában.
- Ha a munkavállaló pletykás
A pletyka komoly hatással lehet a munkamorálra, így igyekezni kell kézben tartani. Fontos a határokat lefektetni, hogy bizonyos dolgokról miért ne beszéljen az alkalmazott a csapattal, ugyanakkor felajánlani, hogy a vezetőhöz mindig jöhet a kételyeivel, felvetéseivel.
- Ha a dolgozó rosszul osztja be az idejét
Az időmenedzsment nem könnyű dolog, ezt el kell ismerni, ugyanakkor jelezni, hogy mindenkinek meg kell találnia a saját eszközeit a működtetésére. Itt is fel kell hívni a dolgozó figyelmét, hogy késlekedése milyen hatással van a csapat teljesítményére. Fel lehet ajánlani neki, hogy rendszeres konzultációkkal, rövidebb távra előretervezéssel segíti a vezető, hogy tartani tudja a határidőket.
- Ha a dolgozónak csökken a teljesítménye
Nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, inkább ki kell deríteni, mi van a teljesítményromlás mögött. Empátiával és bizalommal sok mindent el lehet érni, ha a munkavállaló úgy érzi, így közelítenek felé.
Fotó: Pixabay.com
A fiatalabb munkavállalói generációknak pedig kifejezetten igénye van a minél gyorsabb visszajelzésre, amely ha elmarad, azt adott esetben nem hagyják szó nélkül vagy hosszabb távon akár könnyebben távoznak is arról a munkahelyről, ahol hiányzik a visszajelzés kultúrája. Ez persze nem jelenti azt, hogy az idősebbek ne vágynának ugyanerre, csak ők általában még más szervezeti kultúrában szocializálódtak - törődtek bele - így kevésbé adnak hangot ebbéli igényüknek.
De hogyan?
Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan is történik a visszajelzés, írja az Officevibe. Hiszen annak komoly visszahatása van az egyén és a csapat teljesítményére, viselkedésére. A visszajelzés akkor jó, ha célirányos, ha a munkavállaló fejlődését szolgálja, és azonnal beépíthető a gyakorlatba.
Jól visszajelzést adni nem könnyű, a következő három dologra mindenképpen érdemes kitérni:
- a munkavállaló viselkedése - vagy is mit és hogyan csinált, vagy nem csinált
- a viselkedés következménye - ez hogyan befolyásolta a csapatot és a céget
- a következő lépések - vagyis hogyan tartsuk fenn az elért pozitív eredményt, vagy hogyan fordítsuk pozitívba az esetleges sikertelenséget vagy gyengébb teljesítményt.
Persze dicséret esetén lehet egyszerűen „csak” dicsérni a jól elvégzett munkát, ennél többre a munkavállaló általában nem is vágyik. (Más kérdés, hogy gyakran még mindig hiába.)
10 tipp
A lap néhány gyakorlati példát is felvonultat:
- Ha a dolgozó nem készül el időre
Ha már ez a helyzet, sokat nem lehet tenni ellene, ezért inkább az kell legyen a cél, hogy ne ismétlődjön meg az eset. „Nem készült el időben a projekt, meg tudnád mondani, hogy miért?” Jelezni a munkavállalónak, hogy az ő késlekedése, a projektben résztvevő csapatot is hátráltatja. Felvetni, hogy legközelebb igyekezzen úgy beosztani az idejét, energiáit, hogy ne a végére legyen túlterhelve. Ha sikerül jobban előre tervezni, akkor a problémákat, amelyek felmerülhetnek, is könnyebb előre látni, és nincs szükség mikromenedzsmentre.
- Ha nem reálisak a munkavállaló célkitűzései
Ha a dolgozó már eleve csalódott, mert nem sikerült a céljait elérnie, akkor nem érdemes ezzel őket még tovább nyomasztani. Inkább arra kell összpontosítani, hogy hogyan lehet jobban kitűzni a célokat a jövőben, hogy sikerrel teljesüljenek. Ebben az esetben ugyanis nem arról van szó, hogy a dolgozó ne tett volna meg mindent a cél elérése érdekében. Itt inkább igyekezni kell a realitások talajára állítani, hogy tanuljon a hibából, és csökkenteni az elkeseredését, hogy ne romboljuk tovább az önbizalmát.
- Ha a munkavállaló nem elkötelezett
Először is meg kell tudni, hogy mi az oka az elkötelezettség hiányának, utána megtalálni a megfelelő motivációt. Fel lehet ajánlani képzést, fejlődési lehetőséget, hogy a dolgozó új célt lásson maga előtt. A munkavállalói elkötelezettséget jelentősen befolyásolja, ha a dolgozói érzi, hogy törődnek vele, támogatni akarják a fejlődésben.
- Ha a dolgozó nem kezdeményező, nem proaktív
Itt is lehet szó az elkötelezettség hiányáról, de az is lehet, hogy nem elég magabiztos a munkavállaló, illetve nem érzi a felhatalmazást. Ahhoz, hogy ki merjen próbálni új dolgokat, mernie kell hibázni. Ha a vezető biztosítja a beosztottját, hogy nyitott az új ötletekre, sőt bátorítja, hogy keresse meg velük őt, és akkor sem történik tragédia, ha nem sikerül valami elsőre, hanem levonják belőle a tanulságokat a következő alkalomra, akkor a dolgozó biztonságban fogja érezni magát.
- Ha a dolgozó hibázott
Ezzel legtöbbször ő maga is tisztában van, így nem kell többszörösen beleverni az orrát, hanem kamatoztatni a tapasztalatokat a következő alkalommal. Ehhez pedig felajánlani támogatást, segítséget, akár további képzést. Komoly biztonságot jelent egy olyan környezet a munkavállalónak, ahol lehet hibázni, hiszen az innovációhoz ez elengedhetetlen.
- Ha konfliktus van a dolgozók közt
Ilyenkor igyekezni kell azonnal közbelépni, ha szükséges, mediálni a feleket. Ehhez nyílt kommunikációra van szükség. Lehetőség szerint alkalmat kell adni az érintetteknek, hogy maguk oldják meg a helyzetet, de ha nem sikerül, akkor beavatkozni, vagy megkérni erre a HR-t.
- Ha a dolgozó nem jön ki senkivel
Ez egy nehéz helyzet, ahol nem a személyre, hanem a viselkedésre kell összpontosítani. Ellenállást válthat ki a „kilógó” kollégából, ha úgy érzi, a csapat összefogott ellene. Itt érdemes vele közölni, hogy milyen hatással van a viselkedése a többiekre, és felajánlani, hogy segítséget nyújt a munkáltató a viselkedés megváltoztatásában.
- Ha a munkavállaló pletykás
A pletyka komoly hatással lehet a munkamorálra, így igyekezni kell kézben tartani. Fontos a határokat lefektetni, hogy bizonyos dolgokról miért ne beszéljen az alkalmazott a csapattal, ugyanakkor felajánlani, hogy a vezetőhöz mindig jöhet a kételyeivel, felvetéseivel.
- Ha a dolgozó rosszul osztja be az idejét
Az időmenedzsment nem könnyű dolog, ezt el kell ismerni, ugyanakkor jelezni, hogy mindenkinek meg kell találnia a saját eszközeit a működtetésére. Itt is fel kell hívni a dolgozó figyelmét, hogy késlekedése milyen hatással van a csapat teljesítményére. Fel lehet ajánlani neki, hogy rendszeres konzultációkkal, rövidebb távra előretervezéssel segíti a vezető, hogy tartani tudja a határidőket.
- Ha a dolgozónak csökken a teljesítménye
Nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, inkább ki kell deríteni, mi van a teljesítményromlás mögött. Empátiával és bizalommal sok mindent el lehet érni, ha a munkavállaló úgy érzi, így közelítenek felé.
Fotó: Pixabay.com
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?