12 órás vagy hatórás munkanap?

Akár havi 300 óra

A kínai munkaügyi minisztérium és legfelsőbb bíróság közös nyilatkozatban figyelmeztette a munkáltatókat, hogy bármennyire is bevett szokás, a „996-os munkakultúra” bizony még Kínában is illegális. A hatóságok számos bírósági döntést is idéztek a témával kapcsolatban, amelyek közös pontja az volt, hogy ezeket az ügyeket a munkáltatók elvesztették, írja a BBC. Valamint figyelmeztettek, hogy a munkavállalóknak joga van a túlóra kompenzációjához, pihenőidőhöz és szabadsághoz egyaránt. Ezt pedig a munkaadóknak is figyelembe kell venniük. 

Kínában is nyolcórás a munkanap, és maximum 44 óra lehet a munkahét. Elvileg. Ezt azonban senki nem igazán tartatta be, és a kormányzat eddig nagyjából szemet hunyt az ezzel ellenkező gyakorlat felett. Pedig a munkavállalók egyre elégedetlenebbek, különösen a technológiai szektorban. Csak nehéz a hangjukat hallatni, amikor olyan üzletemberek is leteszik a voksukat emellett a kizsákmányoló kultúra mellett, mint Jack Ma, az Alibaba tulajdonosa. Azonban a túlmunka következtében bekövetkező tragédiák, amelyek a nagy nyilvánosságot is elérik, egyre nagyobb visszhangot keltenek. És egyre többen állnak elő egészen elképesztő munkaóra mennyiségekkel, például akár rendszeres havi 300 óra munkával, ami közel a duplája a legális mennyiségnek. 

A fiatal munkavállalók, az előző generációkkal szemben, már nem érzik úgy, hogy ez a mennyiségű munka megtérül számukra. Sőt egyre inkább igazságtalannak tekintik azt, hogy miközben a cégek egyre nagyobb profitot termelnek, ők nem kapják meg a túlóra ellentételezését sem. A fiatalok ott is nagyobb rugalmasságra vágynak, amit már csak azért is lehetséges, hogy megkapnak, mert Kínában is jelentős a munkaerőhiány, vagyis szüksége van a cégeknek, a kormányzatnak a dolgozókra. 

Érdekes dolog, hogy az egyik szektor éppen, ahol a cégek egy része a legkevésbé képes az „önmegtartóztatásra”, az éppen a technológiai szféra. Pedig éppen a legmodernebb technológiától várjuk, várják a prognózisok, hogy lehetővé teszik a rövidebb munkaidőt, a rugalmasabb munkavégzést. 

A jó munka gyorsabban is megy

Sokszor a vezetők tartják fenn a már idejétmúlt beidegződéseket, hiába haladta meg őket az idő, és cáfolta meg már számos kutatás és közvetlen tapasztalat. A Harvard Business Review Adam Grant szervezetpszichológust idézi, aki szerint minél kreatívabb és komplexebb egy munka, annál kevésbé kellene a munkaórákra figyelni. Ha valaki igazán el tud mélyedni a munkájában és élvezi is azt, vagyis flowban van, akkor például a kezdőket profi szakemberré képezni fele időbe kerül. Egy McKinsey felmérés szerint pedig a legfelsőbb vezetők flowban 500%-kal hatékonyabbak. 

Programozók esetében is igaz, hogy számukra a munka fontos része lenne ez elmélyedt gondolkodás, amikor megoldásokon gondolkodnak, ami ugye nem igazán megy, ha valaki hosszú-hosszú munkaórákat dolgozik és fáradt, hosszú távon pedig kiég. Mindez legkevésbé sem segíti a kreativitást. Grant szerint az emberek rengeteg idejüket vesztegetik el feleslegesen a munkahelyükön, és sokkal több valódi munkát tudnának elvégezni hat óra alatt fókuszáltan, mint 8 órában, szétszórt tevékenységekkel. Ahogy egy korábbi cikkünkben, Papp Tamás István, HR szakember is megfogalmazta rengeteg a pszeudó-munkavégzés, a felesleges munka és a semmittevés a munkahelyeken. A munkáBAN töltött idő majd duplája a munkáVAL töltött időnek.

Ha valakinek nincs lehetősége vagy nem tud négy órát fókuszált munkával tölteni, a hatékonyságot nem fogja tudni az irodában töltött több munkaórával kompenzálni. A HBR leír egy kísérletet, amely Melbourne-ben zajlott, két hétig, hatórás munkanapokkal. A rövidebb munkaidő arra késztette a csapatot, hogy jobban priorizáljon, csökkentse a munkát megszakító tényezőket, igyekezzen sokkal hatékonyabban dolgozni a munkanap elején. Így a csapat fenn tudta tartani, sőt növelni tudta a munka mennyiségét és hatékonyságát, amellett hogy több időt tudtak szánni pihenésre, a családdal, barátokkal való együttlétre, amitől a kollégák mentális állapota is javult. A Pareto-elv szerint a feladatok 20% teremti a hozzáadott érték 80%-át, vagyis ezekre a magas hozzáadott értékű tevékenységekre érdemes koncentrálni. 

Ezért a szerző a következő tippeket adja a hatékonyság növelésére: 

1, Rangsorolj – koncentrálj a magas hozzáadott értékű tevékenységekre.

2, Szűkíts – szabadulj meg azoktól a feladatoktól, tevékenységektől, amelyek nem teremtenek értéket.

3, Automatizálj – amely folyamatokat lehet, automatizáld.

4, Szervezz ki – amit nem lehet automatizálni, azt ki lehet szervezni, vagy delegálni.

5, Tesztelj – megfelelő mérésekkel, tesztekkel hatékonyabban lehet működni, könnyebben alkalmazkodni.

6, Kezdd el – a lényeg, hogy állj neki az átszervezésnek, tervezésnek, ami a fenti célokat szolgálja. 

Persze, mindebből adódik a következő kérdés: ha ennyire a hatékonyságra törekszünk, akkor mi lesz az informális beszélgetésekkel, a kapcsolatépítéssel a munkahelyen, amelyek a közösség működése és így a munkahelyi kultúra szempontjából is fontosak? Hiszen gyakran ez a „semmittevés” a plusz időben a munkahelyen. Vagy érdemes lenne ezt is koncentráltan, az erre megszabott időkeretben végezni?

Photo by Martin Adams on Unsplash