Megjelent: 3 éve

40 ÓRA TÚL SOK(K)

Vajon működtethető-a négynapos vagy akár annák rövidebb munkahét? A munkakörök 40%-a haszontalan? Akár HETI 8 órát is dolgozhatnánk? A politika időről időre felveti a témát, legutóbb a Momentum elnöke ígérte, hogy bevezetnék a 2030-ban. De vannak már gyakorlati tapasztalatok a megvalósításra. Papp Tamás István HR szakember példái, gondolatai.

images

A manapság is vadászó-gyűjtögető életformát folytató emberi közösségek, például a Kalahári sivatagban, vagy az Amazonas esőerdőiben - és vélelmezhetően a történelem előtti időkben, a homo sapiens hordák is - három napból csak az egyiken vadásznak, és a gyűjtögetéses munkavégzésük sem tesz ki többet napi 3-6 óránál.

Ezzel szemben a mai jóléti társadalmakban a munkavállalók heti 40-45 órát (mondjuk, a fejlődő országokban akár heti 60-80 órát is) „gyűjtögetnek”, akarom mondani dolgoznak - bár korrektebb „dolgozás” helyett inkább munkahelyen, vagy munkahelyi munkával töltött időről beszélni. Mindezek tudatában már kicsit talán érthetőbb, hogy az első ipari forradalmat követő brutális mértékű iparosodás során kialakult 70-80 órás munkahét helyett a nyolcórás munkanapért küzdő XIX. és XX. századi munkásmozgalomi törekvések sem valamiféle légből kapott utópisztikus ábrándokat kergettek, sokkal inkább egy, a kollektív emlékezetből fakadó tapasztalati, még az ipari forradalmat megelőző, agrár munkavégzési ritmushoz való visszatérést szorgalmazták. Míg 100-150 évvel ezelőtt tehát, a nyolcórás napi munkaidőre történő csökkentés és a vasárnapi munkaszünet volt a hívó szó, manapság a négynapos (vagy még annál is rövidebb) munkahét az.

Se a túl kevés, se a túl sok munka nem jó


Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói ráadásul megvizsgálták azt is, hogy a napjainkra általánossá vált heti 40 munkaóra (8 órás munkanap) milyen hatással van a munkavállalókra. A HILDA (Household Income Labour Dynamics of Australia Survey) segítségével éveken át követték nyomon nagyjából nyolcezer munkavállaló mindennapjait, beleértve a munkahelyen és az otthon végzett munkájukat, a munkakörülményeiket és munkafeltételeiket, valamint a fizikai és a szellemi egészségügyi állapotukat, sőt mindezek hosszútávú hatásait. A kutatók végül arra jutottak, hogy a munkahelyi boldogság a munkaórákhoz viszonyítva egy fordított U-alakú grafikont ír le, vagyis azok, akik túl keveset dolgoznak - amelynek nullzérós változata a munkanélküliség, ugyebár, és ez kimutathatóan komoly mentális problémákkal jár - haszontalannak érzik magukat (vagy nem keresnek eleget...) tehát elégedetlenné, boldogtalanná válnak. De a sok munka is - elsősorban a stressz és a fáradtság miatt - hasonlóan "ártalmas", és kimerüléshez, kiégéshez, végső soron szintén boldogtalansághoz vezet. A HILDA szerint az átlag munkavállaló számára a maximális heti munkavégzési idő valahol 39 óra tájékán van, úgy, hogy az egyéni tényezők, mint amilyen az alvásigény, az ingázás ideje, vagy a házkörüli feladatok, az otthoni tevékenységek mennyisége természetesen komolyan befolyásolja lefelé ezt a maximum értéket.

Olyannyira, hogy a kutatás arra is rámutatott, például, hogy a nők - akik még napjainkban is sokszor jóformán egymaguk viszik a háztartás teendőket - átlagosan heti 34 órányi munkahelyen eltöltött idő után érzik a fizikai elfáradás tüneteket, míg a férfiak „csak” heti 39 óra elteltével. Ez azt is jelenti, hogy mivel a nőkre a munkahelyen kívül jobban nehezednek extra elvárások, így a munkáltatók nem is várhatnák el, hogy minden nap hosszú műszakokban dolgozzanak, ez ugyanis ténylegesen csökkenti a teljesítményüket, az elégedettségüket, a munkahelyükkel szembeni elkötelezettségüket, sőt veszélyeztetheti az egészségüket is.

HETI 8 óra munkaidő?
Még ennél is jóval mellbevágóbb eredményre jutott Brendan Burchell, a Cambridge-i Egyetem szociológusa, aki munkatársaival a munka minimális időtartamát HETI 8 órában határozta meg, amely érték ráadásul jól összevág egy dolgozó ember kalkulált heti munkával töltött maximum idejével, amellyel az egyéni károsanyag kibocsátását minimalizálni lehet(ne). Vagyis a Földanya szempontjából, a mai széndioxid-kibocsátós időkben, nem lenne szabad többet dolgoznunk heti 9 óránál...

De John Maynard Keynes is, a modern közgazdaságtan egyik megteremtője, már 1930-ban úgy kalkulált, hogy az automatizáció miatt a 20. század végére már csupán napi háromórás lesz az átlagos munkaidő. Paradox módon Keynesnek többé-kevésbé igaza is lett, mert

  • a Harvard Business Review egy 2013-as kutatása szerint a munkavállalók fele is úgy ítéli meg, hogy teljesen felesleges (hozzáadott étéket egyáltalán nem teremtő) a saját munkája;
  • egy másik brit felmérésben pedig a dolgozók 37%-a gyakorlatilag bevallotta, hogy a munkakörének egyenesen nem is kellene léteznie;
  • sőt David Graeber - az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású antropológusa, a London School of Economics professzora - szerint 40% körüli a kapitalista világ tökéletesen hasztalan munkaköreinek az aránya (bullshit jobs).

Mindezen kutatási, és jórészt valóban tudományos megalapozottságú megállapítások egyértelműen rávilágítanak tehát: a munkaadók és a dolgozók érdekében is át kell gondolni, hogy mennyire is hatékony - és hosszú távon eredményes-e - a sok országban bebetonozódott 40 órás munkahét, amelyre egyébként szépen pakolódnak rá további túlórák, plusz műszakok, és egyéb, munkaidőn túli munkavégzések (pl.: elhúzódó meetingek) vagy másodállások:

  • a FlexJobs álláskereső portál felmérése szerint - amely 50 ezer amerikai cég állásajánlatának elemzése alapján készült - a munkáltatók széles spektruma nyitott arra, hogy rövidebb munkahetet vezessen be;
  • Nagy-Britannia egyik vezető jótékonysági szervezete, a Wellcome Trust pedig, egy vállalkozásokon átívelő konzultációt indított el a rövidített munkahétről, aminek hatására - állítja a BBC - számos kisvállalat döntött úgy, hogy átváltanak a négynapos munkahétre vagy a napi nyolc óra helyett a napi 6 órás munkavégzésre, naná, hogy a bérek megtartása mellett;
  • Svédországban a rövidített munkahéttel történő kísérletezés eredményeképp arra a megállapításra jutottak, hogy a termelékenységben nem történt romlás a kevesebb munkaóra ellenére, viszont a dolgozók 24%-a érezte úgy, hogy kiegyensúlyozottabb (boldogabb) a mentális állapota;
  • Új-Zélandon az Unilever, egyelőre csak teszt jelleggel ugyan, de egy egész évre bevezette a négynapos munkahetet. A globálisan mintegy 150 ezer munkavállalót foglalkoztató óriáscég döntése egyelőre csak 81 dolgozót érint, akik viszont teljes fizetésüket megkapják a rövidített munkahétre;
  • a Microsoft japán részlegénél is, 2019 nyarán kísérletképpen kipróbálták a 4 napos munkavégzést (az augusztus összes péntekét "különleges fizetett szabadságként" adták ki a dolgozóknak). A kísérlet eredményeképpen az augusztusi produktivitás 40%-os növekedést mutatott, és a pilot időszak végén a dolgozók 92%-a nyilatkozta azt, hogy elnyerte tetszését a program, illetve ez a fajta - Japánban igencsak atipikusnak számító - időbeosztás.

A 2020-as koronavírus világjárvány aztán - sok más dologgal együtt, mint az algoritmizáció (meserséges inteligencia), az e-kereskedelem (virtuális interakciók), a távmunka (home office) vagy az általános alapjövedelem - a politikacsinálók fókuszába is behelyezte a rövidített munkahét intézményét (a magyar politikai kommunikációs belcsatározásokat most direkt nem említve):

  • a pandémia okozta gazdasági sokk hatására Új-Zélandon a miniszterelnök egyértelműen a négynapos munkahét bevezetése mellett tört lándzsát;
  • de a legnagyobb németországi szakszervezet (IG Metall) elnöke is a négynapos munkahét bevezetését szorgalmazza a tömeges munkahelyvesztés elkerülése érdekében;
  • Sanna Marin, a finn miniszterelnök pedig egy 2020-as vitaindító beszédében azt találta mondani, hogy „ugyanazért a bérért kevesebb munkaórában dolgozni, azaz a nyolcórás munkanapokat hatórásra csökkenteni, nemcsak lehetséges, de egyenesen kívánatos is a jobb munka-magánélet egyensúly biztosítása érdekében, mert a termelékenység növekedéséből nemcsak a tulajdonosoknak és befektetőknek kellene profitálniuk, hanem a munkavállalóknak is”!

Amellett azonban, hogy a jelenlegi törvényi szabályozások nemigen tudják kezelni a 40 óránál rövidebb munkaheteket (csak a részmunkaidővel, és annak különböző változataival tudnak úgy-ahogy mit kezdeni), és a rövidítéseknek a hatékonysági eredményei sem mindenhol egyértelműen pozitívak, egy fontos megállapítás határozottan körvonalazódni látszik: a mai megfelelő munkaerő ínséges időkben a munkavállaló-nélküliség és a hatékonyságjavítás egyfajta megoldása tud lenni az, ha a munkahelyi feladataink ellátásához heti kevesebb humán munkaórát használunk el.

Papp Tamás IstvánPapp Tamás István
Papp Tamás István HR szakember diplomáit az ELTE-n és a Budapesti Közgazgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, emellett akkreditált projektmenedzser és változáskezelési tanácsadó. 25 éve dolgozik humánerőforrás területen. Több nagy szervezet HR vezetői posztját betöltötte különféle iparágakban (nyomdaipar - Szikra Lapnyomda, közlekedés: Budapest Airport Handling, Állami Autópálya Kezelő, média: TV2, közszolgáltatás: Miskolc Holding).
Mert ha el tudjuk fogadni - szembe merünk vele nézni! -, hogy a számos prognózis, felmérés, tudományos vizsgálat, és kevésbé tudományos vélemény szerint a munkáBAN töltött idő majd' duplája a munkáVAL töltött időnek, akkor könnyedén belátható, hogy az általános, és az ipari forradalom óta tartó munkaidőrövidülésnek a térnyerése - ráadásul munkaidőcsökkentés arányú bércsökkentés nélküli térnyerése (!) - nemhogy elkerülhetetlen, de még indokolt is, sőt gazdasági értelemben meg is alapozott. Hiszen a munkáltatóknak csak azokat a munkaórákat kell „elengedniük”, amelyeket a munkavállalóik egyébként is

  • pszeudó munkavégzéssel (amely jelenséget jól leírja a Parkinson törvény, miszerint a globális munkaóra alapú foglalkoztatási rendszerben minden munka annyi idő alatt végződik el, amennyi idő az elvégzésére rendelkezésre áll! …és ennek igazságára a mostani járványhelyzet generálta távmunkás időszak munkavállalók milliót döbbentette rá, amikor azzal szembesültek, hogy a napi munkájukat lényegesen kevesebb idő alatt végzik el home office-ban, mint végezték el azt a munkahelyükön…)
  • felesleges munkával („cc” e-mailek olvasgatásával, meetingezgetéssel, haszontalan fejtágításokon való ücsörgéssel, irodák/telephelyek közötti lófrálással, időtlen sajtószemle-böngészgetésekkel);
  • semmittevéssel (kávézgatással, ebédelgetéssel, cigizgetéssel, késésekkel, fészbukozással, személyes ügyek intézésével);
    töltenek.

Az „elengedéshez” viszont az kell - az adott szervezet és munkaközösség alapos ismeretén felül - hogy a munkaóraalapú munkavégzés paradigmáját felváltsa a faladatalapú és célorientált munka-, illetve szervezeti kultúra.Ha nem azt számolgatnánk állandóan, hogy mennyi időt töltünk (és csak részben értékteremtő munkával!) a munkahelyünkön, hanem a feladataink elvégzésére koncentrálva az eredmény elérésére fordítanánk az energiáinkat, egycsapásra átvágásra kerülhetne a munkaidőrövidítés dilemmáját gúzsba kötő gordiuszi csomó, már rövidtávon is win-win helyzetet eredményezve mind a foglalkoztatók, mind a foglalkoztatottak számára.

Nyitókép: Gerd Altmann képe a Pixabay -en.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mozgás ide vagy oda, kimutatták, hány óra ülőmunka káros menthetetlenül az egészségre

Azt már eddig is tudtuk, hogy az emberi test mozgásra termett, és a sok ülés egyértelműen káros az egészségünkre. A San Diegói Kaliforniai Egyetem... Teljes cikk

Új trend terjed a munkaidő-beosztásban: dolgozz akkor, amikor a teljesítőképességed csúcsán vagy

Bagoly vagy pacsirta? – mindenki hallotta már a kérdést és be is tudja sorolni saját magát valamelyik táborba. Nem ördögtől való tehát az a... Teljes cikk

19 vezérigazgató halt meg tavaly munka közben - jobb "vállalati atlétává" kell válni

Tavaly 19 vezérigazgató halt meg munka közben, de a szám ennél több is lehet. Egyre összetettebb, egyre gyorsabban változó világunkban soha nem volt... Teljes cikk