2011 mérlege: így látják a munkaadók és a munkavállalók képviselői

Bátran kijelenthetjük, hogy a változás éve volt 2011, hiszen csaknem minden területen elindult az átalakítás, amely a munka világát is jócskán érintette. A munkavállalók és a munkáltatók képviselőit arra kértük, értékeljék a kormány munkáját és foglalják össze javaslataikat. Körkérdésünkre Kónya Péter, Mendrey László, Rolek Ferenc és Szűcs György formált véleményt.

- Hogyan értékelik 2011-et és a kormány munkáját?

Mendrey László

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke: "Véleményem szerint a Magyar Köztársaság kormánya 2011-ben a várakozásokat alulmúló teljesítést tudhat maga mögött. Gazdasági mozgásterét nyilvánvalóan jelentősen korlátozta az elhúzódó válság, de azt gondolom, hogy az "eredmény" így is lényegesen elmaradt a lehetőségektől. Ennek minden bizonnyal megvannak a személyi, és politikai felelősei. A konzekvenciák levonásának esetleges elmaradása további működési nehézségek forrásává, társadalmi elégedetlenség kialakulásának melegágyává válhat."

Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke: "A Fidesz-kormány nem gyarapította, hanem pusztítja Magyarországot, megosztotta a társadalmat és félelmet kelt az emberekben. A Fidesz eddigi tevékenységének mérlege:

a demokratikus alkotmány eltörlése,

az állampolgári jogokat csonkoló új alaptörvény elfogadása;

az ország nemzetközi megítélésének rombolása;

jogszabályokkal túlszabályozott társadalom létrehozása;

közbiztonság megteremtése helyett hatalmat kiszolgáló "erőszakszervezet" kiépítése;

katasztrofális gazdaságpolitika, amely könnyen a tönk szélére juttathatja hazánkat;

diktatúrákra jellemző visszamenőleges jogalkotás, a szerzett jogok elvétele;

új médiatörvény létrehozásával a média függetlenségének fokozatos felszámolása;

támadás az igazságszolgáltatás ellen, a bíróságok függetlenségének eltiprása;

az új munka törvénykönyvvel a munkavállalók érdekeinek semmibevétele;

a nyugdíjrendszer szétverése;

az egészségügy pusztulásának további felgyorsítása;

oktatási ellenreform megszavazása, amely a jövő nemzedék elűzéséhez vezethet;

az önálló demokratikus intézmények pártkatonákkal való feltöltése;

egyre növekvő korrupció;

nemzeti érdekeinkkel ellentétes, értelmetlen harc az egész világ ellen."

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke: "A 2011-es év nehéz helyzet elé állította az országot, mivel a belső átalakításokat egy válságokkal terhes és hektikus világgazdasági környezetben kellett folytatni. Ami feltétlenül dicsérendő a kormány tevékenységében, hogy nagy tempót diktáltak, lendületesen haladtak és nem ragadtak le a rutin megoldásoknál. Szinte minden területen elindult az átalakítás, néha talán nagyobb fókuszáltság hatékonyabb lett volna. A negatívumok között említhető, hogy továbbra sem voltak képesek hatékony partnerkapcsolatokat építeni sem az országon belül, sem kívül. Az átalakítás sokkal hatékonyabb lenne és számos melléfogás elkerülhető lett volna az érdekeltek és a szakmai fórumok időbeli és valós bevonásával."

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke: "A 2008-as évben elindult pénzügyi-gazdasági világválság még mindig tart. E nehéz feltételeket diktáló kényszerpálya állandó alkalmazkodásra, változtatásra, e helyzethez való igazodásra készteti a magyar kormányt. Elhatározott céljainak véghezvitelét ezért csak nagy nehézségek árán tudja teljesíteni. Ezek sorába tartozik, hogy a hazai érdekképviseleti rendszer átalakítása utáni működtetése nehezen indul be."

- Milyen munkát érintő intézkedéssel voltak elégedettek?

Mendrey László: "A Munka Törvénykönyvének tervezett változásai nem igazán "munkavállalóbarát" kormányzati hozzáállást sejtetnek. A munkavállalók jogainak csorbítása, a munkáltatók lehetőségeinek növelése ellentmond azoknak a kormányzati szólamoknak, melyek szerint "senki sem fog rosszul járni." A kilátásba helyezett változások irányából nem következtethető ki annak lehetősége, hogy nagy tömegek számára teszik elérhetővé, hogy visszataláljanak a munka világába. A közmunkaprogram erre nem megfelelő."

Kónya Péter - Népszabadság

Kónya Péter:"Nem volt ilyen. Az intézkedések hatástanulmányok és érdemi párbeszéd nélkül, a szakmaiságot legtöbbször nélkülözve születtek, amelyek nem eredményeztek sem hatékonyabb, sem pedig költséghatékonyabb munkavégzést."

Rolek Ferenc: "A Munka törvénykönyve a tárgyalások és megállapodások utáni, végleges formája tartalmában egy 21. századi megoldást eredményezett, amely hatékony kereteket hozott létre a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó megoldások létrehozására és így a magyar vállalkozások versenyképességének növelésére. A törvényjavaslatról folytatott háromoldalú tárgyalások megmutatták, hogy a felek képesek olyan kompromisszumos megoldások kialakítására, amellyel egyaránt biztosítják a munkavállalók alapvető jogainak garantálását és a versenyképesség javítását.

Szűcs György

Szűcs György: "A hazai kisvállalkozások legnagyobb hazai érdekképviseleti szövetségeként a Széchenyi Tervet és a ráépülő kormányprogramot, valamint a Széll Kálmán Terv vállalkozásokat érintő részét - ezen belül is az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó kormányzati intézkedéseket - tartjuk üdvözölendőnek. Ugyancsak üdvözöljük, hogy a leállított EU-s pályázati programok és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program lassan utoléri a kitűzött határidős célokat."

- Mi az, amit a leginkább problémának látnak szakterületükön? Hogyan lehetne azon segíteni?

Mendrey László: "A pedagógus társadalom felfokozott várakozással tekintett a felálló kormány tevékenysége elé. Tette ezt annak tudatában, hogy a kormányra készülő erők kommunikációjukban kiemelt teret szenteltek a pedagógusok társadalmi presztízse növelésének, anyagi helyzetük javításának. A kormányváltás óta eltelt több mint egy esztendő tapasztalatai azonban kijózanítólag hatottak a pedagógusokra, s a kezdeti hit előbb dühbe, majd lassú apátiába fordult. A NEFMI államtitkárságának kommunikációja ugyan végig arról szólt, hogy folyamatosan egyeztetnek a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, a valóságban azonban érdemi párbeszédről nem beszélhetünk.

A Parlament előtt lévő - s minden bizonnyal megszavazásra kerülő - törvénytervezet bizony növeli a pedagógusok terhelését. Az ennek ellentételezéseként interpretált életpályamodell valódi hatásáról, mely a pályán lévő jelentős számú ötven feletti pedagógust érinti, nem készültek (vagy nem ismertek) hatástanulmányok, mint ahogy arról sem, hogy milyen módon tudja teljesíteni az állam önként vállalt fenntartói kötelezettségeinek terhét..."

Kónya Péter: "A visszamenőleges hatályú jogszabályalkotást, a szerzett jogok elvételét, a hivatásos életpálya kiürítését, a munkavállalók megfélemlítését." Helyre kell állítani a hivatásos életpálya társadalmi és anyagi megbecsülését."

Rolek Ferenc

Rolek Ferenc: "Az alapvető probléma továbbra is a foglalkoztatás alacsony szintje. Sajnos a jelenlegi világgazdasági helyzet nem teremti meg a lehetőségét a gyors munkahelyteremtésnek, sőt a meglevők megőrzése is kihívó feladat. A vállalkozások életében 2012-ben az általános problémákon túl külön kihívást jelent a kormány bérnövekedéssel kapcsolatos elvárása. A vállalkozások jelentős része nem lesz abban a helyzetben, hogy 5 százalékkal megemelje a béreket, illetve hosszabb távon ki tudja fizetni a kétszámjegyű bérnövekedést az alacsonyabb keresetűeknek. Megoldást csak a bértámogatás többéves szakaszos kivezetése jelenthet."

Szűcs György: "Érdekképviseleti szövetségünk elismerve és méltányolva a kormány hazai vállalkozásokat támogató politikáját (sajnos) úgy ítéli meg, hogy a jogszabályi környezet folyamatos változtatása jelentősen megterheli és nagymértékben elbizonytalanítja e vállalkozói kört. Azt pedig kifejezetten sérelmesnek tartjuk, és küzdünk a megváltoztatásáért, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozók egészségbiztosítási és foglalkoztatási hozzájárulásának legkisebb alapját a minimálbér 150 százalékában állapították meg."

- Ötmilliárdot ad a kormány a MÁV dolgozóinak ösztönzésére. Bárány Balázs, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) alelnöke azt mondta: arról a pénzről van szó, amit a MÁV-Cargo privatizációja után követeltek a dolgozóknak. Mit gondol erről?

Mendrey László: "Szakszervezeti vezetőként azt gondolom, hogy minden sikernek örülni kell, amit a dolgozók a munkáltatóval való tárgyalásokon elértek. Ennek a bizonyos 5 milliárd forintnak az eredete a régmúlt homályába vész. Mindenesetre az a tény, hogy a miniszterelnök személyesen garantálta ennek kifizetését, majd egy nappal később bejelentették, hogy megegyeztek az Mt. módosításának ügyében a szakszervezeti tárgyalódelegációval - melynek vezetője éppen a VDSZSZ elnöke (aki történetesen a LIGA elnöke is), ébreszt némi sanda gondolatot..."

Kónya Péter: "Ez egy tisztességtelen paktum eredményeként kifizetett összeg. A vasutasok nagyobb anyagi megbecsülést érdemelnének, de nem ilyen módon és ilyen indokkal. Számos olyan társadalmi csoport van, akik ezek után jogosan vetik, vagy vethetik fel, hogy igényt tartanak az állami vagyon eladásából származó bevétel egy részére."

Rolek Ferenc: "Nem ismerem, hogy pontosan mire kapták a MÁV dolgozói az 5 milliárd forintot, így véleményt is nehéz formálni róla. Remélem azonban, hogy nem arra, amire a szakszervezeti vezető gondol, mert az indokolatlan és más privatizált vállalatok dolgozóival szemben igazságtalan lenne."

2011 munka világát érintő nagy változásai
Tavaly decemberben módosult a sztrájktörvény, megszűnt az OÉT, létrejött a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács. Átszervezték a nyugdíjrendszert, csökkent az álláskeresési járadék folyósításának ideje, felére apadt a táppénz összege, bevezették az egykulcsos személyi jövedelemadót (szja), eltörölték a hivatásos állományú rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét. 5 százalékos leépítés volt a közszférában. Új munka törvénykönyve alakult és hamarosan elfogadja a parlament az új közoktatási és a felsőoktatási törvényeket is. Változtak a közfoglalkoztatás szabályai, átalakították a rokkanttá nyilvánítás rendszerét, új szakképzési törvényt alkottak. Eközben megnyílt a magyarok előtt a német és az osztrák munkaerőpiac, az utcaseprőknél is kevesebbet kereső 2300 egészségügyi dolgozó pedig ügyvédi letétbe helyezte felmondólevelét, amelyek január elsejével "aktiválódnak", ha addig nem emelik a bérüket.

2011 mérlege: így látják a munkaadók és a munkavállalók képviselői

Pukkan az AI-lufi, jön a józanodás: mégis szükség lesz emberekre a munkahelyen?

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Egyre többen lépnek be szakszervezetekbe

A hároméves munkaidőkeret bevezetésével menthetők meg munkahelyek a Hauni gyárban

A Vasas Szakszervezet megkezdi a tiltakozást a rabszolgatörvény ellen

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kulturális ajánló