A járulékcsökkentés dacára sem leszünk egyből versenyképesebbek

Kedvezőnek tartják az MTI által megkérdezett adószakértők a munkaadói járulék csökkentését, ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket.

A kormány kedden megállapodott a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

Hegedüs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője pozitívumként értékelte, hogy a kormányzat a munkaadók érvelését meghallgatva 5 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2017-ben a múlt héten javasolt 4 százalékpont helyett.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a minimálbér-emeléssel több mint 10,5 százalékkal, a garantált bérminimum esetében pedig több mint 20 százalékkal fognak növekedni a munkáltatók személyi jellegű ráfordításai, ami nagymértékben befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét. Ezzel szemben a társasági adó (tao) 1 százalékpontos csökkentése a kis- és közepes vállalkozásoknál - 10-ről 9 százalékra 500 millió forint alatti adóalapnál - nem fog igazi hatást kiváltani.

Hegedüs Sándor kifejtette: legalább 8,8 százalékos átlagos béremelkedés szükséges jövőre ahhoz, hogy az 5 százalékpontos járulékcsökkentéssel ne járjon rosszul a költségvetés. Azt is megjegyezte, hogy a kormány nagy szerepet vállal a bérfelzárkóztatásban, ugyanakkor a környező országok bérszínvonalához, munkaerő-piaci helyzetéhez mérve ez bizonyos mértékig kényszer.

Hozzátette, hogy a közép-európai adóversenyben még a hosszú távú adócsökkentési terv megvalósulásával is hátrányban maradunk. A most 48,25 százalékos adóék, amely kiemelkedően magas mind a régióban, mind Európában, 2022-re 41,4 százalékra fog csökkenni, de a környező országokhoz képest még mindig magas lesz, a lengyelek, csehek, szlovákok továbbra is versenyképesebbek lesznek.

Szmicsek Sándor, a Mazars könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég adópartnere kedvezőnek tartja ugyan a jövő évi 5 százalékpontos, illetve a 2018-as 2 százalékpontos járulékcsökkentést, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket. Az MTI-nek kifejtette, Magyarországon nagyon magasak a bérre rakódó munkaadói terhek, ami jelentős versenyhátrányt okoz a környező országokhoz képest.

A járulékok csökkentése javítja a versenyképességet, főként a nagyobb cégek esetében - mondta a szakértő. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az intézkedések hátrányosak lehetnek azoknál a kis- és középvállalkozásoknál (kkv), amelyek jellemzően minimálbért, illetve garantált bérminimumot fizetnek dolgozóiknak. Ezeket ugyanis nem kompenzálja a munkaadói járulékok 5, illetve 2 százalékpontos csökkentése, mert ennél nagyobb mértékben nő mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum. Ezek a kkv-k versenyhátrányba kerülnek, illetve áremelésre kényszerülnek - fejtette ki.

Hozzátette: lesznek olyan ágazatok, például az építőipar, ahol jelentős problémákat is okozhatnak a változások. Felidézte azt is, hogy a társasági adó jövő évi csökkentése szintén a nagy nyereséggel működő vállalatoknak kedvez. Szmicsek Sándor szerint az intézkedés a szakképzett munkaerő hiányát nem fogja igazán enyhíteni; képzett dolgozókat többnyire nem minimálbéren, illetve garantált bérminimumon fizetnek - közölte.

Pankucsi Zoltán, a Deloitte Zrt. adó- és jogi tanácsadási igazgatója szerint a gazdaság számára jó hír, hogy gyorsan megszületett a megállapodás a bérekről és az adócsökkentésekről. A döntés alapján egyértelmű, hogy mind a munkaadók, mind a kormányzat tenni kívánnak a munkaerő-elvándorlás ellen, és abban érdekeltek, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállaló álljon rendelkezésre a hazai termelő és szolgáltató szférában. A kormány jelentős és érezhető segítséget nyújt a munkaadók számára a vállalt béremelés végrehajtásához a társasági adó és az élőmunka közterheinek csökkentésével - fejtette ki az MTI-hez eljuttatott írásos kommentárjában.