“A csapatba illeszthetőség is fontos felvételnél” - Herbácskóová Anita, Magyar Suzuki Zrt.

1. Mi volt a legjobb tanács, amit valaha is kapott és kitől kapta?
17 év alatt rengeteg jó tanácsot kaptam. A HR vezetői kinevezésemkor az operatív vezetőm azt javasolta, továbbra is maradjak önmagam, az új pozíciómban is ugyanolyan lelkesen és proaktívan álljak hozzá a feladatokhoz, mint eddig. Ez rendkívül motiválóan hatott rám.

2. Mitől jó egy vezető?
Egy jó vezetőtől elvárás a Magyar Suzukinál, hogy gondoskodjon a csapatáról annak érdekében, hogy a kollégák folyamatosan megkapják a munkájukhoz, valamint a fejlődésükhöz szükséges támogatást. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az empatikus, partnerségen alapuló egyértelmű kommunikáció. A munkatársainknak ugyanis ismernie kell a vállalat céljait ahhoz, hogy sikerrel járulhassanak hozzá azok teljesítéséhez.
A HR osztályunk például kéthetente összeül a termelési vezetőkkel, hogy közösen megvizsgáljuk milyen fejlesztéseket célszerű tenni a munkavállalói elégedettség irányába. Ehhez minden esetben a kollégákkal folytatott előzetes fókuszcsoportos beszélgetések eredményei adják a szükséges alapot. Nagyon fontos tehát az is, hogy folyamatos egyensúlyt tudjunk teremteni a munkáltató és munkavállaló érdekei között.

3. Volt-e olyan mentora, akitől sokat tanult vezetőként? Mit tudott így ellesni?
Alapvetően szerintem nem a pozíció határozta meg, hogy kitől mennyit tanultam a karrierem során. Minden kollégám hozzátett egy kicsit ahhoz, hogy az a vezető váljon belőlem, aki ma vagyok. Természetes, hogy a munkatársak hatással vannak egymásra, alakítják egymást. Ez a -sokszor nem minden szempontból tudatos - folyamat mindig jelen van egy csapatban.

4. Honnan dolgozik most? Miben nehezebb, miben könnyebb most a munka, mint a vírushelyzet előtt?
Járványhelyzetben is ugyanazok a szempontok fontosak számunkra, mint normál működés esetén. Ezek pedig a biztonságos munkavégzés, a szoros együttműködés kollégáinkkal és partnereinkkel; a mindenkori piaci környezethez igazodó folyamatos működésoptimalizálás és szabálykövetés; a megfontolt, elemző hozzáállás, jövőbe mutató felelős döntéshozatal és működés. A gyakorlatban viszont sok mindenen változtatnunk kellett a 6 hetes leállás, a részleges, majd teljes újraindulás során. A COVID-járvány több szempontból is maradandóan átalakította a működésünket, beleértve a korábban beütemezett jól működő HR rendszerünket.

A társosztályaink segítségével órákon, napokon belül kellett reagálnunk olyan helyzetekre, amik megoldására általában hetek, hónapok állnak rendelkezésre. Az IT szakembereink például hihetetlen gyorsasággal teremtették meg a stabil hátteret az otthoni munkavégzéshez azon munkatársaink számára, akinek a munkaköre ezt lehetővé teszi. Mivel gyártóvállalat vagyunk, az egyes divízióink igen szoros együttműködésben állnak a termelési részleggel, így az otthoni munkavégzés nem mindenhol megoldható. A csapatommal alapvetően most is az irodában dolgozunk.

5. Mit tart manapság a legnagyobb kihívásnak a HR-ben?
A második műszakunk újraindításánál az első hullám utáni 1-2 hétben könnyebben találtunk munkaerőt, az azóta eltelt hónapokban viszont úgy vettük észre, a munkaerőpiac a kihívások tekintetében visszatért a régi tendenciához.

A járványhelyzet ugyanakkor teljesen átalakította a piac korábbi toborzási gyakorlatát. A digitális tér szerepe évek óta növekszik a munkaerő-keresés során, de a személyes élmények és állásbörzék nagy súllyal voltak jelen ezen a területen a koronavírus előtt.

Ez az egyensúly most eltolódott az online toborzás felé. Idén ősszel részt vettünk az első országos online állásbörzén. Kialakított online térben és digitális standdal voltunk jelen és tartottunk webináriumokat is az érdeklődőknek.

A keresés mellett a kiválasztás is jelentős mértékben digitalizálódott. Új, online folyamatokat dolgoztunk ki. Személyes interjúra csak az utolsó körben kerül sor.

Összességében tehát azt gondolom a HR ágazat legnagyobb kihívása helyesen élni a digitális eszközökkel, és megfelelően helyettesíteni a HR területén, jellegéből adódóan alapvetően fontos személyes kontaktust.

6. Hogyan képzi magát? Mit tanult utoljára akár önszorgalomból, akár tréning keretében?
Rengeteget tanulok a munkám során. 17 évvel ezelőtt kerültem a Magyar Suzukihoz, ma pedig HR vezető vagyok. Az előrelépésemet az itt tanultaknak köszönhetem. Vállalatunknál alapvetően folyamatosan zajlanak fejlesztések, az online tér szerencsére a járványhelyzet ellenére is biztosítja kollégáink számára ezt a lehetőséget.

7. Mit néz leginkább egy HR-es pozícióra jelentkező jelöltnél állásinterjún? Hogyan lehet önt meggyőzni?
Erre sajnos nincs általános recept. Az összképet kell nézni. Ezért egyaránt fontos az önéletrajz és a személyes interjú, illetve, hogy ezek mennyire fedik le, hogyan egészítik ki egymást. Nem csak a szakértelem fontos. Egy-egy jelöltet mindig abból a szempontból is értékelek, hogy a személyisége alapján mennyire illik annak a csapatnak a dinamikájába, ahová éppen munkatársat keresünk.

8. Milyen tervei vannak HR vezetőként a következő hónapokra?
HR vezetőként feladatom és célom a gyártáshoz szükséges humán erőforrás, valamint a személyre szabott horizontális és vertikális karrierutak biztosítása, folyamatos fejlesztés.

Mindemellett célom, hogy összhangot tudjunk fenntartani a Magyar Suzukinál a munkavállalói és a munkaadói igények között a csapatommal.
E szempontokat elsődlegesen három pillér mentén tudjuk megvalósítani. Ezek pedig a képzés, a munkaerő-megtartás és a munkaerő-toborzás. A járványhelyzetben is szeretnénk folytatni a vezetői képzéseinket, amelyeket jövőre indítunk újra online és kombinált formában. A termeléses vezetőink számára pedig kiscsoportos tréningeket szervezünk. Munkavállalóink 2/3-a több mint 10 év dolgozik a Magyar Suzukinál, így a munkaerő-toborzás során alapvetően a nyugdíjas kollégák fiatalabb munkatársakkal történő pótlására fókuszálunk.