A fejlődéshez bróker típusú munkatársak kellenek
A szervezeti tanulás szempontjából akkor lesz optimális az új munkavállaló kiválasztása, ha hasonló, de nem teljesen ugyanabból az ágazatból érkezik. Lengyel Balázs fiatal közgazdász-kutató vállalatok, ágazatok és régiók egymásra ható fejlődését vizsgálja.
Az új munkaerő akkor van legnagyobb hatással a vállalatra, ha diverz személyes kapcsolati rendszerrel bír. Amennyiben a vállalat alkalmaz ilyen „bróker” munkavállalókat, a cégben érdemes sűrű együttműködési rendszereket, intenzív kommunikációt működtetni. A bróker sokféle ötletét, sokszínű kapcsolatrendszerét a kohézív szervezetek tudják legjobban kiaknázni.
Sok tényező sikeres együtt állasa szükséges ahhoz, hogy kialakuljon egy olyan földrajzi régió, ahol a cégek egymással egyszerre versenyezve és kooperálva, egymást felfelé húzva lesznek sikeresek. Olyan fejlesztések képesek kinőni ezeken a pár(tíz)ezer négyzetmétereken, amelyek a világ működését reformálják meg. Gondoljunk az iparosodás korában Londonra, vagy a századfordulós Ruhr-vidékre. Legutóbbi, történelmi példa a Szilícium-völgy Kaliforniában. Szükséges volt a NASA-ra mint hatalmas, fellendülőben lévő iparági megrendelőre, de önmagában ez nem lett volna elég a sikerhez, hiszen például Detroit környéke is abban az időszakban nagyon fejlett régiónak minősült, és senki nem gondolt arra, hogy az autóipar fellegvárából romhalmaz válik pár évtized alatt. A Microsoft, az Apple, az IBM, a Hewlett-Packard, a Facebook, a Google mind-mind Palo Alto környékére települtek. Mi mozgatja ezeket a szervezeteket? Mitől pezseg Kaliforniának ez a része?
Lengyel Balázs: Az új kollégák kiválasztásánál érdemes a brókert választani, és kohézív környezetet teremteni számára
Lengyel Balázs közgazdász az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban (KRTK) a hálózattudomány eszköztárát felhasználva próbálja megérteni a kommunikációs és szakmai kapcsolatok területi szerkezete, valamint a városok fejlődése közötti viszonyrendszert.
A globális népesség egyre inkább a városokban tömörül, ami az új problémák megjelenése mellett a gazdasági és technológiai fejlődést is nagymértékben segíti. A közgazdaságtan érvelése szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a sűrű városi környezetben könnyebben tanulnak egymástól a cégek és a munkavállalók, mint a gyéren lakott területeken. Ennek a tanulási folyamatnak a megértéséhez fel kell térképezni azokat a kapcsolathálózatokat, amelyekről keveset tudunk.
Az Agglomeráció és Társadalmi Kapcsolathálózatok Lendület Kutatócsoport, amelyet 2017 szeptemberében alapított, kommunikációs és együttműködési adatok segítségével tárja fel a városok iparágai közötti tanulás mintázatát, és a régiók gazdasági növekedését magyarázza a munkatársi kapcsolathálózatok szerkezetével.
Ha azt vizsgáljuk, mi hatott mire, érdemes az elejéről felfejteni a problémát: a fejlett városokba költöztek-e a feltörő iparágak, vagy ahol ezek az iparágak voltak, fejlődtek kedvező irányba a városok? A városi létnek nagyon magas költségei vannak. Elég az irodabérletre, a közlekedéssel eltöltött időre, vagy az egészségtelen környezet miatt fellépő egészségkárosodásra gondolni. De, ezek a költségek még mindig alacsonyabbak a várható, elérhető haszon oldaláról nézve. Hiszen közös, már kialakított infrastruktúrát (utakat, tömegkommunikációt, közműhálózatot) lehet használni, jobb hozzáférés van a munkaerőpiachoz, az iskolahálózatok miatt jobb minőségű munkavállalók érhetőek el a városokban, és optimálisabb a légkör a vállalatok közti tanulás folyamatához is. Ezeket a lehetőségeket hívja a közgazdaságtan agglomerációs előnyöknek. Az agglomerációs előnyök miatt települnek a cégek a városokba.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A fejlődéshez bróker típusú munkatársak kellenek
2. oldal - Specializáció segíti a tanulást
Sok tényező sikeres együtt állasa szükséges ahhoz, hogy kialakuljon egy olyan földrajzi régió, ahol a cégek egymással egyszerre versenyezve és kooperálva, egymást felfelé húzva lesznek sikeresek. Olyan fejlesztések képesek kinőni ezeken a pár(tíz)ezer négyzetmétereken, amelyek a világ működését reformálják meg. Gondoljunk az iparosodás korában Londonra, vagy a századfordulós Ruhr-vidékre. Legutóbbi, történelmi példa a Szilícium-völgy Kaliforniában. Szükséges volt a NASA-ra mint hatalmas, fellendülőben lévő iparági megrendelőre, de önmagában ez nem lett volna elég a sikerhez, hiszen például Detroit környéke is abban az időszakban nagyon fejlett régiónak minősült, és senki nem gondolt arra, hogy az autóipar fellegvárából romhalmaz válik pár évtized alatt. A Microsoft, az Apple, az IBM, a Hewlett-Packard, a Facebook, a Google mind-mind Palo Alto környékére települtek. Mi mozgatja ezeket a szervezeteket? Mitől pezseg Kaliforniának ez a része?
Lengyel Balázs: Az új kollégák kiválasztásánál érdemes a brókert választani, és kohézív környezetet teremteni számáraAgglomerációs előny
Lengyel Balázs közgazdász az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban (KRTK) a hálózattudomány eszköztárát felhasználva próbálja megérteni a kommunikációs és szakmai kapcsolatok területi szerkezete, valamint a városok fejlődése közötti viszonyrendszert.
A globális népesség egyre inkább a városokban tömörül, ami az új problémák megjelenése mellett a gazdasági és technológiai fejlődést is nagymértékben segíti. A közgazdaságtan érvelése szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a sűrű városi környezetben könnyebben tanulnak egymástól a cégek és a munkavállalók, mint a gyéren lakott területeken. Ennek a tanulási folyamatnak a megértéséhez fel kell térképezni azokat a kapcsolathálózatokat, amelyekről keveset tudunk.
Az Agglomeráció és Társadalmi Kapcsolathálózatok Lendület Kutatócsoport, amelyet 2017 szeptemberében alapított, kommunikációs és együttműködési adatok segítségével tárja fel a városok iparágai közötti tanulás mintázatát, és a régiók gazdasági növekedését magyarázza a munkatársi kapcsolathálózatok szerkezetével.
Ha azt vizsgáljuk, mi hatott mire, érdemes az elejéről felfejteni a problémát: a fejlett városokba költöztek-e a feltörő iparágak, vagy ahol ezek az iparágak voltak, fejlődtek kedvező irányba a városok? A városi létnek nagyon magas költségei vannak. Elég az irodabérletre, a közlekedéssel eltöltött időre, vagy az egészségtelen környezet miatt fellépő egészségkárosodásra gondolni. De, ezek a költségek még mindig alacsonyabbak a várható, elérhető haszon oldaláról nézve. Hiszen közös, már kialakított infrastruktúrát (utakat, tömegkommunikációt, közműhálózatot) lehet használni, jobb hozzáférés van a munkaerőpiachoz, az iskolahálózatok miatt jobb minőségű munkavállalók érhetőek el a városokban, és optimálisabb a légkör a vállalatok közti tanulás folyamatához is. Ezeket a lehetőségeket hívja a közgazdaságtan agglomerációs előnyöknek. Az agglomerációs előnyök miatt települnek a cégek a városokba.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A fejlődéshez bróker típusú munkatársak kellenek
2. oldal - Specializáció segíti a tanulást
Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig