A félreértett érzelmek kudarcra ítélhetik a karrierünket

Az emocionális intelligencia témakörében gyakran hallunk tippeket és trükköket arra, hogyan kontrolláljuk érzelmeinket, holott ez egyáltalán nem jó ötlet: az erős érzelmek nem rosszak, és arra sincs szükség, hogy eltoljuk vagy irányítani próbáljuk őket. Érzelmeink úgy működnek, mint egy jelzőrendszer: segítenek az emberek közti kommunikációban, általuk jobban megérthetjük egymást és önmagunkat. A küzdelem helyett annyit tehetünk, hogy megtanuljuk, hogyan fejleszthetjük érzelmi mozgékonyságunkat, vagyis annak képességét, hogy még a nehezebb érzelmi reakciókat is a jobb döntések meghozásának szolgálatába állítsuk - írja a Harvard Business Review.

Mi az érzelmek valódi funkciója?

Az érzelmek üzenetének megfejtése rendkívül fontos a döntések meghozatalának szempontjából. Vegyük példának Péter esetét, aki a soha véget nem érő feladatok miatt a stressz ördögi körében találta magát a munkahelyén. Minél pontosabban határozta meg érzelmeit, annál inkább ráébredt, hogy amit érzett, az nem a stressz volt, hanem sokkal inkább egyfajta elégedetlenség érzet a munkájával kapcsolatban, csalódottság a karrierválasztása miatt, és aggodalom, hogy mit hoz számára a jövő.

Miután Péter ráébredt erre, és elfogadta az érzelmeit, képes volt észrevenni, mit szeretnének jelezni a számára: elkezdett kérdéseket feltenni magának, vajon a jó úton jár-e a karrierjét illetően.

Mivel helyesen tudta beazonosítani az érzelmeit, nem úgy próbálta megoldani a problémáját, hogy például nemet mondott az extra munkára, hanem képessé vált valami sokkal konstruktívabb megoldásra: bevont egy karrier coach-ot. Megvizsgálta, mit akarnak mondani az érzelmei, nem tolta őket félre. Ehelyett valami újat tanult magáról, és képes volt új karriert találni, amelyben sokkal hasznosabbnak és kevésbé stresszesnek érezte magát.

Az érzelmeink tehát értékes leckéket adhatnak nekünk. Elmesélik, min kéne változtatnunk, hogy kellene a jövőben cselekednünk, vagy mi az értékes a számunkra.

Hogyan szolgálhatják az érzelmeink értékeink érvényre juttatását?

Érzelmeink abban is segítséget nyújthatnak, hogy megértsük mélyebb értékeinket, motivációinkat. Tegyük fel, hogy vezetőként keményebb visszajelzést kell adni valakinek. Nyugtalanok vagyunk a beszélgetés miatt, ezért halogatjuk, de ez még inkább idegessé tesz minket. Ha megvizsgáljuk az érzéseinket, könnyen rájöhetünk, hogy a halogatás mögött álló érték nem más, mint a tisztesség - írja a lap. Az illető ugyanis nagyon jó munkaerő, és nem szeretnénk igazságtalanok lenni hozzá. Ezért megkérdezhetjük magunktól, valóban meg kell-e ejteni vele ezt a beszélgetést, és ha igen, hogyan tudnánk ezt megtenni, hogy hűek maradjunk az értékeinkhez - magyarázza a Harvard Business Review.

Ha ebből a megvilágításból nézzük a helyzetet, még arra is rájöhetünk, hogy pont a visszaigazolás adásával leszünk igazságosak hozzá, mert ezzel segítjük őt - általa pedig az egész csapatot - a fejlődésben. Ez a fajta gondolkodásmód segít elkerülni azokat a helyzeteket, amelyekben valami olyat teszünk, ami lehet, hogy rövidtávon kényelmes (például nem kell kellemetlen beszélgetést kezdeményeznünk a kollégával), de nem egyezik az értékeinkkel hosszútávon - írja a szerző.

Ha nem tudjuk pontosan megnevezni az érzelmeinket, helytelen döntéseket fogunk hozni

Számos oka van annak, amiért olyan nehéz megbarátkoznunk az érzelmeinkkel; az egyik az, hogy az erős érzelmeink elnyomására kondicionáltak minket. Bizonyos társadalmi szabályok - nem kimondottan, de - az érzelmek kifejezése ellen vannak, így soha nem tanultuk meg pontosan meghatározni őket.

A stressz és a düh érzelmével például gyakran találkozunk az irodában, vagy legalábbis sokszor nevezzük így a munkahelyi szituációkban felbukkanó érzelmeinket, azonban ezek gyakran sokkal árnyaltabb és komplexebb érzelmekről adnak hírt. Ezért nekünk is sokkal árnyaltabb szókincsre volna szükségünk érzelmeink körülírásához, ugyanis az érzelmeink helytelen diagnosztizálása által rossz válaszokat adunk az eseményekre. Ha például azt gondoljuk, hogy a haraggal van dolgunk, akkor másféle, esetleg téves következtetésekre jutunk, mintha a csalódást vagy a szorongást akarjuk kezelni. Ha viszont ki tudjuk fejezni, körül tudjuk írni a megtapasztalt érzelmeket, jobban megértjük őket, akkor a valós problémán dolgozhatunk, akárcsak Péter.

Hogyan határozzuk meg sokkal pontosabban és precízebben a felbukkanó érzelmeinket?

Tágítsuk ki az érzelmi szókincsünket. A szavak igenis számítanak. Ha erős érzelmeket tapasztalunk meg, egy pillanatra gondolkodjunk el azon, hogyan írhatnánk le őket. Ha egyszer azonosítottuk az érzelmeket, próbáljuk meg több szóval is leírni őket. Meg fogunk lepődni, hogy milyen széles skálán mozognak az érzelmeink. Ha nehezen megy megtalálni a megfelelő szót, keressünk rá az „érzelmi lista” kifejezésre a Google-ban. Ha képesek vagyunk több érzelmet is azonosítani magunkban, azzal jobban meg tudjuk majd élni a szituációkat, és az emberekkel való kapcsolataink is elmélyülnek.

Vegyük figyelembe az érzelmeink intenzitását is

Hajalmosak vagyunk érzelmeinkre ráhúzni a „mérges”, „stresszes” jelzőt még akkor is, amikor érzelmeink egyáltalán nem ennyire szélsőségesek. Pedig minden érzelemnek számtalan „íze” és fokozata van, és egyáltalán nem mindegy, hogy dühösek vagyunk-e, vagy csak morcosak, szomorúak, esetleg ledöbbentek. Az érzelmeink címkézésénél szintén fontos, hogy elhelyezzük azokat egy 1-től 10-ig terjedő skálán. Milyen mélyen érezzük az adott érzelmet? Mennyire sürgető vagy erős? Milyen egyéb szóval tudnánk még leírni?

Írjuk ki őket

James Pennebaker amerikai szociálpszichológus 40 évig kutatta az írás és az érzelmi feldolgozás kapcsolatát. Kísérletei azt mutatták, hogy azok, akik írásban is megfogalmazzák érzelmeiket, jelentősen fejlődtek saját fizikai és mentális jólétük terén. Kísérletei azt is feltárták, hogy azok, akik leírták érzéseiket, idővel jóval mélyebb betekintést nyertek abba, pontosan mit (vagy mit nem) jeleznek az érzéseik. Az írás folyamata által új perspektívát nyertek az érzéseikkel kapcsolatban, és sokkal tisztábban értették őket.

Az érzelmek kezelése tehát nem az elkerülésüket jelenti, hanem azt, hogy megvizsgálásukkal stratégiákat alkothassunk arra, hogyan tudnánk a leghatásosabban bánni velük ahelyett, hogy hagynánk őket eluralkodni a viselkedésünkön és cselekedeteinken. Az érzelmeink természetes irányítórendszerünk, és az érdekünket szolgálják, feltéve, ha nem próbálunk meg küzdeni ellenük.

HVG Kiadó Zrt. / Bánosi Eszter