Mit tegyünk, ha a munkahelyi stressz szó szerint beteggé tesz?

Nem titok, hogy egy magas terhelést nyújtó munka okozhat túlzott mértékű szorongást, feszültséget, amely számtalan módon nyilvánulhat meg. Tanulmányok azt mutatták, hogy az agyunk és a testünk nehezen különbözteti meg a valódi veszély által okozott stresszt (például amikor ég a házunk), és az észlelt veszélyt (például amikor egy túlzottan nagyigényű főnökkel állunk szemben).

Szervezetünk válaszként hormonokat és vegyi anyagokat szabadít fel, amelyek felgyorsítják a pulzusszámot, növelik a vérnyomást és stimulálják az izmainkat. Készenlétbe kerülünk, érzékenyebbé válunk, ami teljesen helyénvaló, amikor valós veszély leselkedik ránk. De a szervezetünk egy idő után nem tolerálja ezt a folyamatos készenléti állapotot, és az állandó stressz szép lassan kifejti romboló hatását. Ez lehet bármi a krónikus fejfájástól kezdve a hányingeren és az álmatlanságon át egészen a súlyosabb fizikai zavarokig, beleértve a szívrohamot, a magas vérnyomást vagy a stroke-ot.

Azonosítsuk a forrást

Ha stressz által okozott betegségtől szenvedünk, már igen nehéz feladatot jelenthet az eredeti stresszforrás meghatározása. Pedig a testünk folyamatosan küld üzeneteket és figyelmeztető jeleket, ám mi rendszerint félreértelmezzük őket. Ahhoz, hogy azonosítani tudjuk saját stresszforrásainkat, fizikai tüneteink megjelenésekor írjuk le, mi történik velünk és körülöttünk. Egy kellemetlen e-mailt kell írnunk egy ügyfélnek? Már napok óta készülünk a vezetőnkkel való találkozásra? Milyen gondolataid vannak ezzel kapcsolatban? Jegyezzük fel észrevételeinket 3-5 napon keresztül, majd figyeljük meg az ismétlődő mintákat. Gyakran az észlelt kényelmetlenség nem tulajdonítható egy adott forrásnak, egyszerűen csak a karrierünk eredménye.

Enyhítsük a fájdalmat

Hogy mitől érzed magad jobban, nagyban függ attól, mi az, ami (szó szerint) fájdalmas a számodra. Ezen a három ponton kezdheted el ennek a fájdalomnak az enyhítését:

• Dolgozz testeden és elméden - A kutatók gyakran elmondják, mennyire fontos a rendszeres fizikai edzés a stressz-válasz javításának érdekében. Az Amerikai Pszichológiai Szövetség szerint a testedzés fiziológiai rendszereink felülvizsgálataként működik. A meditáció szintén egy olyan stressz-csökkentő technika, amely lehetővé teszi számunkra a mindfulness gyakorlását és egy objektívebb nézőpont kialakítását. Érdemes naponta elvégezni egy 10 perces konfliktusfeloldó meditációt. Emellett a munkáltatók is kínálhatnak számos lehetőséget a stressz enyhítésére fizikai és szellemi tevékenység révén. Tanulmányok azt mutatják, hogy egyre több vállalat fektet be wellness programokba - különösen a stressz által okozott betegségek miatti költségkiesés csökkentésének érdekében.

• Állíts fel olyan határokat, amelyek téged szolgálnak - Ébredés után az első, hogy megnézed az e-maileket? Hozz olyan szabályokat, amelyek védenek a rossz szokásokból eredő túlzott stressztől. Próbáld meg teljesen kiiktatni a telefon használatát a hálóból, ezzel lehetővé teszed az egészséges melatonin alváshormon termelődését, hiszen a mobiltelefon, laptop által kibocsájtott „kék fény” elnyomja a melatonint, és stimulálja az agyat.

• Hangosítsd ki a gondolataidat - Ha jelentős stressztől szenvedünk, akkor egy őszinte beszélgetés a főnökünkkel vagy a kollégákkal, óriási megkönnyebbülést okozhat.

Csípjük el még idejében

Kutatások azt mutatják, hogy a burnout akkor következik be, amikor a munkával szemben támasztott igények meghaladják erőforrásainkat. Egy mérgező környezetben rengeteg érzelmi erőfeszítést kell tennünk, hogy megbirkózzunk a helyzettel. A szerepkörkonfliktus, amely akkor fordul elő, ha az egyik számunkra fontos szerepünk elvárásai ellentétben állnak egy másik szerepünkkel, csak növeli a kiégés kockázatát. Ez megtörténhet akkor, amikor munkakörülményeink lehetetlenné teszik, hogy optimális időt töltsünk szeretteinkkel, vagy a munkahelyünkön elvárt viselkedés ellentmondásba kerül személyiségünkkel, értékrendünkkel.

Hogy az állandó stresszhelyzetből ne váljon kiégés, álljon első helyen az önmagunkról való gondoskodás. Súlyosabb esetek megkövetelhetik tőlünk, hogy csökkentsük a munkaterhelésünket vagy a munkaidőt. Ha úgy értékeljük, hogy bizonyos kapcsolatok különösen stresszesek, korlátozzuk az ezekkel az emberekkel való találkozások mennyiségét. Gondolkozzunk el azon, hajlamosak vagyunk-e a perfekcionizmusra, és ha igen, tudatosan szabadítsuk fel magunkat ez alól a belső elvárás alól. Adjuk elsőbbséget a leginkább energetizáló tevékenységeknek, keressük a lehetőségeit annak, hogyan tudnánk jobban együttműködni a minket inspiráló emberekkel.

Ideje felmondani?

A fenti erőfeszítések hatására vannak dolgok, amelyek megváltozhatnak a munkahelyünkön, de azzal is számolnunk kell, ha nem. Ha például a szervezeti kultúrát átható udvariatlanság jellemzi, vagy a munkánk tartalma egyáltalán nincsen átfedésben azzal, ami igazán érdekel minket, ha a munkahelyi stressz valódi, fizikai fájdalmat okoz, és az erőfeszítéseink ellenére sem enyhülnek a tünetek, akkor ideje elgondolkodni a továbblépésen. A megfelelő döntés meghozatalának érdekében készítsünk egy egyszerű pro és kontra listát azokról a dolgokról, amelyek adnak nekünk (pl. fizetés, előnyök), és azokról is, amelyek elvesznek tőlünk (pl. fejfájás, álmatlanság, pánikrohamok, egészségügyi költségek stb.). Ha a kontra oldalon több dolog található, ideje előkészítenünk a felmondásunkat, ha pedig inkább a pro oldal az erős, emlékeztessük magunkat arra, hogy a munkahelyen való tartózkodás egy szabad választás, annak ellenére, hogy megvannak a maga hátrányai, de előnyei is.

A Harvard Business Review cikke nyomán

Fotó: Pexels.com