Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 7 hónapja

A főnök mondta, hogy el kell jönni

Túszmentés 5 egyszerű lépésben. A túsz készségfejlesztés szempontjából az, aki azért van ott, mert küldték. Jó esetben menet közben sikerül megnyerni őt a témának, vagy a gondolatai végig valahol egészen másutt járnak - egyik sem ideális a fejlesztési cél elérése szempontjából. Ráadásul elég néhány dologra odafigyelni ahhoz, hogy senkiből ne váljon túsz.

Van egy kérdés, amire a való életben gyakran szükség van a készségfejlesztési alkalmak elején, és a megvalósító szakemberek mégis fájó szívvel teszik fel a résztvevőknek. Mert ha ez a kérdés előkerül, szinte garantált, hogy a program nem éri el a lehetséges maximális fejlesztési hatást, vagyis a megrendelő valamennyi energiát és pénzt kidob az ablakon. Íme a kérdés: „Mit tudtok arról, hogy miért vagytok itt?”

A jellemző válaszok: „Semmit…” „A főnök mondta, hogy el kell jönni.” „Kaptunk egy meghívót a HR-től.” Itt vagyunk, aztán majd kiderül, hogy mi lesz. Fejlesztési szemszögből ez nagyjából azt jelenti, hogy a résztvevők nincsenek tisztában a program céljával, azzal, hogy ez miért fontos a vállalatnak és hogy nekik mi a szerepük ebben az egészben. Ebből az következik, hogy gyorsban megpróbáljuk megmenteni a túszokat, vagyis a készségfejlesztésre szánt időt arra kell használni, hogy gyorstalpaló módon bepótoljuk az előkészítő lépéseket. Persze lehet ezt ennél sokkal jobban csinálni, ráadásul nem is nehéz. Elég erre az 5 dologra odafigyelni.

1. Tartalmi előkészítés: Tudjuk, hogy az életben semmire nincsenek általános receptek, jól működő konzerv megoldások. Ugyanez a helyzet a készségfejlesztés kapcsán is. Egy tartalmában és felépítésében érvényes, időszerű program létrehozásához nem megkerülhető az előkészítés.

Tudatosítani, tisztázni kell

  • A jelenlegi helyzetet - Miben vagyunk?
  • A változás szükségességét - Miért pont most?
  • Az elérendő célt és annak látható jeleit - Hova megyünk, és honnan tudjuk, hogy odaértünk?


Mindezek alapján ki lehet választani a szükséges tartalmi elemeket, az ezeket legjobban szolgáló eszközöket és egy élhető menetrendet.

2. Szervezeti kommunikáció: Ha már van egy fontos célunk, és felépítettük, hogy hogyan szeretnénk azt elérni, nem haszontalan, ha meg is tudjuk nevezni. Érdemes nevet, arculatot választani az ilyen programok számára, és egységes módon kommunikálni róla az érintettek felé. Nem, nem csak a résztvevők felé. Az érintettek közé tartoznak a résztvevők vezetői és a szervezet azon részei is, akik most kimaradnak. Fontos, hogy mindenki értse, hogy mi és miért történik, kinek mi a szerepe benne.

3. Vezetői kommunikáció: A közvetlen vezető kulcsszerepet játszik abban, hogy a résztvevő megértse a rá vonatkozó elvárásokat és azt, hogy milyen támogatásra számíthat a fejlesztési folyamat során. Ennek legkézenfekvőbb eszköze egy az első alkalmat megelőző, előkészítő beszélgetés a leendő résztvevők és a vezetőjük közt.

4. Szponzori jelenlét: A készségfejlesztési programok szempontjából a szponzor az a vezető (vagy vezetői kör), akinek fontos, hogy a szóban forgó változás sikeresen megtörténjen. Ez az esetek döntő többségében nem a HR, aki a szervezési feladatokért felel! A szponzor aktív részvétele nélkül nem lehet eredményesen dolgozni. A gyakorlatban ez jelentheti, hogy a vezetők megismerik az elsajátítandó tartalmat, megtanulják támogatni a beépülést és megjelennek a különböző fejlesztési alkalmakon.

5. Figyelem fenntartása: A sikeres változáshoz szükség van rá, hogy a figyelmet képesek legyünk hosszabb ideig az érintett témán tartani. Ezért a fejlesztési programok ma már legtöbbször nem egyetlen elemből állnak, hanem folyamatok formáját öltik, így a fejlődés jelentős része az egyes alkalmak közt megy végbe - de nem magától. Ehhez össze kell kapcsolódnia az alkalmak során tett résztvevői vállalásoknak, a közvetlen vezetői támogatásnak és a szervezeti kommunikációnak (emlékeztetők, köztes inspirációk).

Nekifoghatunk a túszmentésnek saját magunk is, de érdemesebb a fejlesztő partner segítségét igénybe venni. A jó előkészítés sokszorosan meghálálja magát a megvalósítás eredményessége és az érintetti elköteleződés, elégedettség terén.

Nyíri Gabriella
tanácsadó, szervezetfejlesztő, tréner, coach, ACC
Legacy Kft.

Follow hrportal_hu on Twitter

Munkahelyi képzésben távol vagyunk Európától

Az EU-s átlaghoz képest kevesebben vesznek részt munkahelyi képzésekben Magyarországon, pedig az OTP Bank kutatásából kiderült: a magyarok számára fontos lenne, hogy minden nap tanuljanak valami újat.tovább..

További cikkek
Az ENSZ szerint a japán kormány kizsákmányolja a fukusimai atomerőműnél dolgozókat

A japán kormány kizsákmányolja és radioaktív sugárzásnak teszi ki a 2011-es földrengésben és szökőárban megkárosodott fukusimai atomerőműnél... Teljes cikk

Eddig tizenöt milliárd forintba került a Paks II. munkatársainak bére

A még csak tervszakaszban lévő paksi beruházásért felelős állami cég munkatársainak átlagos évi bérköltsége 17 millió forint. 42 vezető havi 2... Teljes cikk

A lengyel gazdaságot is sújtja a munkaerőhiány

A varsói kormányzat Fülöp-szigeteki katolikusokkal orvosolná a lengyel gazdaság munkaerő gondjait, más bevándorlóktól továbbra is mereven elzárkózik. Teljes cikk

Új munkája lesz Lázár Jánosnak

A nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztosnak nevezte ki Lázár Jánost augusztus 15-től Orbán Viktor kormányfő a Magyar Közlönyben... Teljes cikk

Súlyos munkaerőhiánytól tart az MSZP

A baloldali ellenzéki párt érdemi parlamenti és társadalmi vitát sürget a magyar munkavállalók kivándorlásának megállítása érdekében. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár