A hosszú szabadság ára: túlóra
A Munka Törvénykönyvének átfogó módosítása a szabadságokat is érinti. A változás lényege, hogy indokolt esetben a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, de így is kivehet a dolgozó legalább egy tizennégy napos egybefüggő időszakot. A portálunk által megkérdezett munkavállalók azonban ritkán mennek el két hét folyamatos szabadságra, mert nagyon felgyűlik a munka.
Mennyi szabadságot kapnak a magyarok?
Ma Magyarországon a munkavállalóknak átlagosan 25 nap szabadság jár, a 20 nap alapszabadságon felül az életkortól függően még 10 nap adható. Pótszabadságot a munkavállaló élethelyzete, illetve egészségügyi, szociális szempontok miatt kaphat. A fiatal munkavállaló 18 éves koráig évente 5 napot, illetve az a szülő, aki 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevel, egy gyerek után kettő, két gyerek után négy többletnapot kap, nagycsaládosok pedig plusz hét nap szabadságra jogosultak. A vak munkavállalónak és a földalatti vagy sugárzásnak kitett munkahelyen tevékenykedőknek évi öt nap pótszabadság jár. A munkáltató az éves szabadság háromnegyedével rendelkezik, és 30 nappal a szabadságolás előtt egyeztetve a munkavállalóval értesítenie kell a dolgozót, mikor küldené szabadságra. A fennmaradó 25 százalékról az alkalmazott saját maga dönthet, egyetlen kikötés, hogy 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie azt munkaadójának. Ezek szerint az évi 20 napos szabadságkerettel bíró dolgozó csupán a szabadsága 5 napjáról dönthet szabadon.
Szabadságolási sorrend az Európai Unióban
Az Európai Unió 27 tagországának alkalmazottai az ünnepnapokat is beleszámítva átlagosan 33,7 nap éves szabadsággal rendelkeznek. Az EU15-ök dolgozóinak átlagosan 35,6 nap, míg az újonnan csatlakozó 12 tagországban munkát vállalóknak csupán 31,3 nap szabadság jár évente.
A tagállamok között Svédország vezeti a szabadságolási listát, az északi országban ugyanis 42 pihenőnapot kapnak a dolgozók, míg a sor végén az észtek kullognak, akiknél mindössze 26 nap kötelező szabadságot ír elő a jog. A svédek után Németország biztosítja a legtöbb szabadnapot munkavállalóinak, a német jogban a törvény szerint 24 napi, vagyis 4 heti, a kollektív szerződések alapján pedig jellemzően 36 napi, azaz 6 heti szabadság jár, ha az ünnepnapokat is beleszámítjuk, 40 napra duzzad az átlagos szabadnapok száma. Németországot Olaszország követi a sorban 39 nappal, valamint Luxemburg és Dánia 38 nappal. A legkevesebb - ünnepnapokkal is kibővített - átlagos szabadnappal az észtek után 27 nappal a lettek gazdálkodhatnak, őket követik a magyarok átlag 28 nappal.
Az ideális szabadság
A szabadság az emberi test és szellem rekreációját kellene, hogy biztosítsa. Munkapszichológusok szerint ahhoz, hogy ez a rekreáció teljes mértékben megtörténjen és a szabadság után fizikálisan valamint mentálisan is kipihent és alkotókész dolgozó térjen vissza a munkahelyre, legalább három hetes szabadság szükséges. Az első héten még az ember nem szakad el teljesen a munkahelyi problémáktól, a második héten már távolodik tőle, átadja magát más jellegű tevékenységeknek, a harmadik héten pedig újra kezd "hiányozni" a munka, és figyelme ismét a munkahely felé fordul. A három hétig tartó szabadsággal feltételezhetően meg lehetne előzni a munkahelyi stressz által okozott depressziót, annak következményeit és a kiégést. Akár tengerparton, akár hegyekben, külföldön vagy belföldön, vagy az otthon falai között tölti az ember a szabadságát, a lényeg az, hogy visszatérve a hétköznapokba pozitív élményekkel feltöltve, újult erővel vehesse fel ismét a munkát.
"Nyáron minden hónapban egy hetet veszek ki"
A HR Portal megkérdezett néhány állami, illetve magánszektorban dolgozó embert szabadságolási szokásaikról. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tényezők befolyásolják a kivett szabadság időtartamát. Sem közalkalmazottaknál, sem profitorientált vállalatnál dolgozóknál nem jellemző, hogy egyszerre három hét szabadságot vennének ki. Egy budapesti kerületben dolgozó védőnő ugyanúgy szereti elaprózni szabadságát, mint egy multinál dolgozó gazdasági középvezető, aki szerint két hét szabadság után túlságosan összegyűlik a munka.
Ezt az állítást támasztja alá egy állami hivatalban dolgozó osztályvezető is, aki úgy tapasztalta, egy hét szabadság után folyamatosan túlóráznia kellett, hogy bepótolja a szabadság ideje alatti elmaradását. A megkérdezett gazdasági középvezető úgy tervezi nyári szabadságát, hogy havonta egy-egy hetet vesz ki, a többit pedig elosztja a hosszú hétvégék és az ünnepek közti időszakokra. A multiknál vannak bizonyos hónapok - például a tervezés és évzárás időszaka -, amikor nem igazán "illendő" szabadságra menni, mert a munka megköveteli a dolgozó aktív jelenlétét.
Az említett védőnő szintén nehezen tudja megoldani a helyettesítéseket, így ő is inkább többször vesz ki kevesebb nap szabadságot, és szintén hagy tartalék napokat. Egy negyven dolgozót foglalkoztató középvállalat tulajdonosa elmondta, hogy mivel a saját cég állandó jelenlétet és tevékenykedést követel meg tőle, egy hétnél többet szinte soha nem vesz ki, sőt, az elmúlt évek nehezebb gazdasági időszakai miatt volt, hogy egész évben nem ment szabadságra, aminek a kedvezőtlen hatását mind családi, mind munkahelyi életében érezte.
A megkérdezettek nyilatkozataiból az állapítható meg, hogy a valódi rekreáció nagyon ritkán valósul meg a szabadság ideje alatt felgyülemlett és később több energia befektetéssel és stresszel megoldandó feladatok miatt, pedig minden megkérdezett szükségét érezné a teljes kikapcsolódásnak és feltöltődésnek.
- 2023.03.30euChance KLUB Elindult az euChance program, melynek egyik kulcs eleme a networking lehetőséget biztosító euChance KLUB. Szeretettel meghívjuk a 2023-as év első eseményére. 2023. március 30. 9:00-11:00 Nem Adom Fel Kávézó 1086 Budapest, Magdolna utca 1.
Részletek
Jegyek
- 2023.04.28Vezetői Best Practice Fórum VEZETŐI ÉS SZERVEZETI KOMMUNIKÁCIÓ, MOTIVÁCIÓ A fórum célja a vezetői legjobb gyakorlatok megosztása
Részletek
Jegyek
- 2023.05.10Foglalkoztatás 3.0 Nyissunk együtt a munkaerőpiac új lehetőségei felé! Hogyan lehet sikeres a 3. országból történő toborzás? Milyen munkaerőpiaci problémákat orvosolhatunk vele? Mekkora erőforrást és pénzt igényel a folyamat? Hogyan érdemes belevágni? A HR Portal és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által közösen szervezett Foglalkoztatás 3.0 konferenciának fókuszában az Mt. 2022, év végi EU-s jogharmonizációja, valamint a 3. országbeli munkavállalók foglalkoztatása áll.
Részletek
Jegyek
- 2023.05.18Lean Konferencia Lean és digitális transzformáció Lean, energiahatékonyság, folyamatfejlesztés.
Részletek
Jegyek
Az országos főépítész állami vezető lesz. Az állami főépítész a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban, főosztályvezetői besorolásban,... Teljes cikk
Milyennek látják a jövő szervezetét, vezetési stílusát a magyar cégvezetők és hol tartanak ebben? Egyebek között erre kereste a választ a... Teljes cikk
A globális nanotechnológiai piac értéke 2025-re elérheti a 306 milliárd eurót. Teljes cikk
- Megszavazták a fizetett menstruációs szabadságot Spanyolországban 1 hónapja
- Megéri-e szülői szabadságra menni? 1 hónapja
- Az apasági szabadságra vonatkozó legfontosabb változások 2 hónapja
- 2023-as év eleji jogszabályváltozások 2 hónapja
- Korlátlan szabadságot vezet be a Microsoft 3 hónapja
- Csak az apasági szabadság felét fizeti az állam 3 hónapja
- Bűntudatuk van a szabadság alatt az amerikai dolgozóknak 3 hónapja
- Menstruációs szabadságot vezet be a II. kerület is 4 hónapja
- Túlóra 4 hónapja
- Tíznapos lesz az apaszabadság, új szabályok a munkaidő-beosztással kapcsolatban 4 hónapja
- Pert nyert a PDSZ, nincs több fizetetlen túlórázás a tanároknak 4 hónapja