A jó hírű vállalat vonzó munkahely
A Cherenson Group tanácsadó ügynökség(http://www.cherenson.com) 2002 február elején, 800 felnőtt - 18 évesnél idősebb - New Jersey-i lakos véleményét kérdezte meg a munkahelyválasztásról. A felmérés alapján készült 3,5 százalék hibaszázalékos 95 százalékos megbízhatóságú statisztika szerint egy vállalat munkaerőpiacra gyakorolt vonzásának két legfontosabb kritériuma, hogy
A korábban végzett felméréshez hasonlóan, a 75.000 dolláros, vagy ennél magasabb éves jövedelemmel rendelkezők inkább az anyagi szempontokat sorolták előre. A vállalati hírnevet vizsgáló, 2001-ben végzett felmérésben résztvevők 78 százaléka még akkor is a jó hírű vállalatot választaná, ha egy kétes hírnevű cégnél több fizetést kapna.
"Az első felmérésünkből kiderült, hogy az emberek akár alacsonyabb fizetéssel is beérik, ha jó hírű vállalatnál dolgozhatnak" - mondta Michael Cherenson, a Cherenson Group alelnöke. "A mostani vizsgálat szerint tíz emberből majdnem nyolc hallgat az érzelmeire is, és korántsem csak az anyagi megfontolások vezérlik" - tette hozzá.
A megkérdezettek 4 százaléka állította, hogy a vezérigazgató személye a legfontosabb tényező, 3 százaléka a vállalat jótékonysági tevékenységét és társadalmi felelősségvállalását helyezte az első helyre, és 6 százaléka gondolta a kettő kombinációját elsőrangúnak. "Bár ezek a tényezők nem kerültek az összesítésben az elsők közé, más kutatások azt támasztják alá, hogy a vállalatvezetés és a vállalat társadalmi felelősségvállalása a hírnév- és kapcsolatépítés fontos kritériuma" - állítja Cherenson. "A 2001-ben végzett felmérés bebizonyította, hogy a vállalati hírnév olyan kincs, amelyet erősíteni kell, de mindig szilárdnak kell tartani" - vélekedik az elnök. "A mostani vizsgálat a hírnév kapcsolatépítő szerepének jobb megértését segítette, különösen a munkaadó hírnevének a munkaerőpiacra gyakorolt hatását" - fogalmazott.
Cherenson véleménye szerint mindkét vizsgálat bebizonyította, hogy a hírnév és a kapcsolatépítés költségmegtakarítást eredményez, a hatékonyabb munkaerő-toborzás és munkaerő megtartás ugyanis csökkenti az üzemeltetési költségeket. A mostani tanulmány a hírnév munkaerő-piaci hatását vizsgálta, de több tanulmány már azt is kimutatta, hogy a hírnév ösztönző hatással van az ügyfelek vásárlási és beruházási szokásaira is.
Forrás Katalin, HR Portal
- milyen jól bánnak a munkaerővel (36 százalék) és
- milyen minőségű a terméke vagy szolgáltatása (27 százalék)
A korábban végzett felméréshez hasonlóan, a 75.000 dolláros, vagy ennél magasabb éves jövedelemmel rendelkezők inkább az anyagi szempontokat sorolták előre. A vállalati hírnevet vizsgáló, 2001-ben végzett felmérésben résztvevők 78 százaléka még akkor is a jó hírű vállalatot választaná, ha egy kétes hírnevű cégnél több fizetést kapna.
"Az első felmérésünkből kiderült, hogy az emberek akár alacsonyabb fizetéssel is beérik, ha jó hírű vállalatnál dolgozhatnak" - mondta Michael Cherenson, a Cherenson Group alelnöke. "A mostani vizsgálat szerint tíz emberből majdnem nyolc hallgat az érzelmeire is, és korántsem csak az anyagi megfontolások vezérlik" - tette hozzá.
A megkérdezettek 4 százaléka állította, hogy a vezérigazgató személye a legfontosabb tényező, 3 százaléka a vállalat jótékonysági tevékenységét és társadalmi felelősségvállalását helyezte az első helyre, és 6 százaléka gondolta a kettő kombinációját elsőrangúnak. "Bár ezek a tényezők nem kerültek az összesítésben az elsők közé, más kutatások azt támasztják alá, hogy a vállalatvezetés és a vállalat társadalmi felelősségvállalása a hírnév- és kapcsolatépítés fontos kritériuma" - állítja Cherenson. "A 2001-ben végzett felmérés bebizonyította, hogy a vállalati hírnév olyan kincs, amelyet erősíteni kell, de mindig szilárdnak kell tartani" - vélekedik az elnök. "A mostani vizsgálat a hírnév kapcsolatépítő szerepének jobb megértését segítette, különösen a munkaadó hírnevének a munkaerőpiacra gyakorolt hatását" - fogalmazott.
Cherenson véleménye szerint mindkét vizsgálat bebizonyította, hogy a hírnév és a kapcsolatépítés költségmegtakarítást eredményez, a hatékonyabb munkaerő-toborzás és munkaerő megtartás ugyanis csökkenti az üzemeltetési költségeket. A mostani tanulmány a hírnév munkaerő-piaci hatását vizsgálta, de több tanulmány már azt is kimutatta, hogy a hírnév ösztönző hatással van az ügyfelek vásárlási és beruházási szokásaira is.
Forrás Katalin, HR Portal
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Az Amazon titkai – hogyan viszonyul a cég a szervezeti kultúrához, a vezetéshez?