A kékgalléros munkavállalók megtartásának titka - mélyelemzés és a megoldás
A magyar munkaerőpiac egyik legfontosabb pillérét a kékgalléros munkavállalók jelentik, hiszen munkájuk nélkül megbénulna számos iparág és szolgáltatás. Ugyanakkor a fizikai munka megítélése sok esetben negatív előjelű, kevés megbecsülést és elismerést kap. A Pannon-Work Zrt. két – egymásra épülő – kutatása mélyrehatóan feltárta a kékgalléros munkavállalók attitűdjeit, félelmeit és elvárásait, és megoldási javaslatokat is megfogalmazott a munkaadók számára.

A kékgalléros munkavállalók általános helyzete és munkakörülményei a hazai munkaerőpiac kulcsfontosságú kérdéseit vetik fel, különös tekintettel a munkavállalói elégedettségre és a fluktuáció csökkentésére. A Pannon-Work Zrt. egymásra épülő kutatásai pontosan feltárták, hogy a munkaadóknak milyen lépéseket érdemes megtenniük a fizikai dolgozók bizalmának növelése és hosszú távú megtartása érdekében. A kutatások eredményei mélyebb megértést biztosítanak a cégvezetők számára a kékgalléros munkavállalók kihívásait és szükségleteit illetően, lehetővé téve, hogy célzottabb és hatékonyabb megoldásokat dolgozzanak ki számukra. Vagyis a vezetők a felmérések eredményei alapján konkrét adatok és tények birtokában hozhatnak döntéseket, tűzhetnek ki célokat, és készíthetnek akciótervet azok eléréséhez.
Kihívások és bizalomhiány
A Pannon-Work Zrt. 800 fős, gazdaságilag aktív munkavállaló részvételével zajló reprezentatív felmérése öt kérdéskört érintve mérte fel a fizikai dolgozók attitűdjeit. A kékgalléros munkavállalók helyzetének még mélyebb megismerése érdekében további 15 alannyal mélyinterjúkat is készítettek. A válaszadók Magyarország három városát – Budapestet, Debrecent és Zalaegerszeget – és három különböző munkaadót képviseltek. A kutatás eredményei szerint a fizikai dolgozók jelentős része bizalmatlan a munkaadókkal és az intézményekkel szemben. A dolgozók egy 5-ös skálán mért bizalmi index alapján – 3-as érték feletti átlaggal – a hazai tulajdonú vállalatokat értékelték a legjobbra. Az országos szabályozó hatóságok és a minisztériumok 2,5-ös értéket kaptak, míg a külföldi vállalatok, a szakszervezetek és a munkaerő-kölcsönzők átlagosan 2,7-es szinten szerepeltek. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fizikai dolgozók alapvetően bíznak a különböző intézményekben és szereplőkben, ugyanakkor a bizalom eloszlása egyenetlen és további erősítést igényel. A mélyinterjúk során kiderült: a munkavállalók bizalmatlansága szerteágazó okokból fakad, és azok szoros összefüggést mutatnak a szervezeti kultúrával. Olyannyira így van ez, hogy már a közvetlen vezető stresszes állapota is komoly bizalmatlansági tényezőként jelenik meg.
„A mélyinterjús kutatás során a fizikai dolgozók gyakran említették, hogy a munkaadók részéről tapasztalt bizalmatlanság oka a nem megfelelő vagy hiányos kommunikáció. Sok esetben a munkavállalók hiányolják az őszinte, transzparens tájékoztatást, és úgy érzik, hogy a cégek a nehézségekért gyakran a külső tényezőket okolják. Az interjúalanyok nagy része negatívan nyilatkozott a munkaadója iránti bizalmáról, és fontosnak tartotta, hogy több alapvető információt kapjon a vállalat működéséről és saját jövőjéről” – emelte ki a részleteket Baksy Marianna, a Pannon-Work cégcsoport marketing és PR vezetője.
A tanulás iránti igény és a munkaerőpiaci helyzet
A fizikai dolgozók megtartásának egyik fontos kulcsa a tanulás és a fejlődési lehetőségek biztosítása. A kutatás alapján a válaszadók 89 százaléka fontosnak tartja a tanulást, és nyitott lenne a munkaerőpiaci esélyeiket javító képzésekre.
„Az interjúalanyok szerint az állam és az oktatási rendszer feladata volna a fizikai munkások utánpótlásáról és szakképzéséről való gondoskodás. Felmerült az a vélemény is, hogy ebben a kérdésben a gyerekek szüleinek és a foglalkoztatóknak is felelősséget kellene vállalniuk. Úgy látják, hogy a cégek és az állam részéről is fontos lenne a szakképzések támogatása. A válaszadók szerint az adott munkakör és feladatok elvégzéséhez szükséges képzés és betanítás egyértelműen a cégek feladata. A felmérés résztvevői a szakképzések mellett megemlítették a tűzvédelmi szakvizsga, a targoncavezetői engedély, valamint az idegen nyelvi és számítógépes tanfolyamok szükségességét, mint lehetséges képzési irányokat” – tette hozzá Baksy Marianna. Az ilyen képzések lehetővé teszik a dolgozók számára, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel és versenyképesek maradjanak a munkaerőpiacon.
Baksy Marianna Pannon-Work marketing és PR vezetője
A betanító kolléga elkötelezése kulcskérdés, hiszen ő átadja tudását, és így még kevésbé érzi biztonságban a pozícióját. Ráadásul az első két hétben jellemzően előforduló fluktuáció miatt szinte „feleslegesnek” is érezheti az erőfeszítéseit. Az új munkatársak betanítását végző dolgozók számára fontos lenne olyan személyiségfejlesztő képzések biztosítása, amelyek a motiváció, a kudarcokkal való megküzdés és a megoldásfókuszú gondolkodásmód fejlesztésére irányulnak.
A munkahely megtartása és a jövőtől való félelem
A fizikai munkások több mint fele (53 százalék) viszonylag könnyen találna új állást, ugyanakkor 18 százalékuk szerint újbóli elhelyezkedésük kifejezetten nehéz lenne. A budapesti és debreceni cégek dolgozói általában gyorsabb elhelyezkedést tapasztalnak, míg a zalaegerszegiek főként az életkorból adódó hátrányokat és a visszajelzések hiányát említik nehézségként. A felmérés szerint a személyes kapcsolatok jelentős szerepet játszanak az álláskeresés sikerében: szerint ismeretségek nélkül sokkal nehezebb új pozíciót találni. Az egyik interjúalany például elmondta, hogy fél évig tartott, mire sikerült állást találnia, míg más válaszadók szerint a felvételi folyamatok hossza néhány naptól akár egy hónapig is terjedhetett. Mindössze a válaszadók 20 százaléka tartja valószínűnek, hogy hamarosan új munkahelyet kell keresnie, míg valamivel kevesebb mint felük bizonyos fokú fenyegetettséget érez. Az elemzések alapján leginkább a segédmunkások körében jelentős az elbocsátástól való félelem.
A mélyinterjúk szerint az állásvesztés kockázata az alacsonyabb végzettségű dolgozók körében a legnagyobb. Azok, akik nem rendelkeznek szakmunkásbizonyítvánnyal, úgy érzik, hogy a leépítések őket érinthetik elsőként. Egy nyolc osztályos végzettséggel rendelkező dolgozó általában alacsonyabb önbizalommal bír, és könnyebben pótolhatónak érzi magát. Azok, akik azonban bizonyítani tudják munkateljesítményüket, kevésbé félnek az állásuk elvesztésétől – mutatott rá a kutatás. Számukra a munkájuk értékét hangsúlyozó pozitív visszajelzés erős támogatást jelenthet.
A külföldi munkavállalók és a technológiai fejlődés hatása
A kutatás szerint a fizikai dolgozók közel 80 százaléka tart attól, hogy a külföldi vendégmunkások veszélyt jelentenek a munkahelyükre, és 67 százalékuk úgy látja, hogy a robotika és a technológiai fejlődés kihívást jelenthet. A mélyinterjúk azonban árnyalják a képet: a budapesti és debreceni munkavállalók körében kevésbé jellemző ez az aggodalom, míg a zalaegerszegi dolgozók inkább érzik úgy, hogy a külföldi munkaerő csökkenti az elhelyezkedési esélyeiket. Véleményük szerint a nyitott pozíciókat sok esetben külföldi munkavállalókkal töltik be, akik számára megfelelő a minimálbér jelenlegi szintje is. Az interjúkból az is kiderült, hogy a külföldi munkavállalók beilleszkedésekor időnként akadályok merülnek fel, különösen a mentalitásbeli különbségek és a nyelvi nehézségek miatt. Komolyabb nemzetiségi ellentétek azonban nem fordultak elő – emelte ki az egyik válaszadó.
Mit tehetnek a munkáltatók?
A fizikai dolgozók problémáira a munkaadók megfelelő megközelítéssel és intézkedésekkel reagálhatnak, jelentősen javítva a munkakörülményeket. A bizalom erősítése kulcsfontosságú, ehhez a munkáltatóknak fel kell mérniük a munkavállalók bizalmi szintjét, és meg kell érteniük a bizalmatlanság okait. Transzparens kommunikációval és rendszeres tájékoztatással elősegíthetik a munkakörnyezet javulását. A vezetői tréningek bevezetése és a beosztottakkal való jobb kapcsolat kialakítása szintén pozitív hatással lehet. Fontos, hogy a kommunikáció ne csupán tájékoztató jellegű legyen, hanem valódi megértést is biztosítson. A vezetőknek ösztönözniük kell a munkavállalói visszajelzéseket annak érdekében, hogy a dolgozók tisztában legyenek a vállalat működésének hátterével. A szakképzési igények feltárása és az adott munkakörökhöz kapcsolódó kompetencialisták felülvizsgálata, valamint a szükséges képzések biztosítása növeli a dolgozók elégedettségét és munkahelyi hatékonyságát. Az új kollégák betanítása és a betanító munkatársak motivációjának fenntartása kiemelten fontos.
A munkaerőpiaci kihívások kezelése érdekében hasznos lehet a helyi piac sajátosságainak feltárása és a versenyképes munkalehetőségek biztosítása. Az adminisztratív folyamatok felgyorsítása is lényeges szempont. A külföldi munkavállalókkal és a technológiai változásokkal kapcsolatos félelmek kezelésére pedig segíthet az előzetes tájékoztatás és a beilleszkedést támogató intézkedések. Az alacsonyabb végzettségű, de értékes munkát végző dolgozókra nagyobb figyelmet kell fordítani. Fontos, hogy a cégek visszajelzésekkel és megbecsülésük kimutatásával erősítsék meg pozíciójukat, és megfelelő erőforrásokat biztosítsanak számukra a fejlődéshez.
A Pannon-Work Zrt. a kutatások alapján összeállított egy „To-Do” listát, amely segít a vállalkozásoknak a fizikai munkavállalók megtartásában és elkötelezettségük növelésében.
- 2025.03.27 recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.
Részletek
Jegyek
- 2025.05.31Gazdasági teljesítmény mérése Napjaink controlling tevékenységének fontos része a tényadatokat szolgáltató számvitel, működését kiemelt szinten kell ismerni. A tanfolyam elvégzése után az elsajátított számviteli ismeretek segítségével a controlling által is használt mutatószámok könnyen értelmezhetőkké válnak.
Részletek
Jegyek
- 2025.06.04Lean vezetés - Lean coaching A KÉPZÉS CÉLJA: A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2025.06.06Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők • megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit • képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján • betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba.
Részletek
Jegyek
Februártól jelentős változások léptek életbe az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályozásában, amelyek komoly kihívások elé állították... Teljes cikk
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozásának szigorítása jelentős kihívás elé állítja a munkáltatókat, ezért egyre több cég keres... Teljes cikk
A Budapest Business Journal (BBJ) 2024-es rangsorában ismét a NEXON áll az élen a HR-outsourcing és bérszámfejtési szolgáltatók között. Ennek... Teljes cikk
- Felértékelődnek a kétkezi szakmák? - mutatjuk mennyit keres egy karbantartó 1 hónapja
- Jóbarátok közt 1 hónapja
- Feszes munkaerőpiac, változó kihívások – ez vár ránk 2025-ben 2 hónapja
- A legnépszerűbb kékgalléros szakmák Magyarországon 2024-ben - grafikon 2 hónapja
- Így befolyásolják a 2025-ös jogszabályi változások a bérszámfejtést 3 hónapja
- Nagy árat fizetnek azok a cégek, akik korlátozzák a rugalmas munkát 3 hónapja
- A brit dolgozók közel negyede tervezi, hogy jövőre felmond, ez az oka 4 hónapja
- Időzónák szorításában a munkahelyen 4 hónapja
- Személyi változások a Man at Work élén 4 hónapja
- Három módszer, amivel az AI csökkentheti az alkalmazottak lemorzsolódását 4 hónapja
- Ezek a covid hosszú távú hatásai a munkahelyeken: friss kutatás 4 hónapja