A közérdekű nyugdíjas szövetkezet működésének legfontosabb szabályai
Hét alapító kell hozzá, amit előállítanak értékesítésítik és csak ezer forint vagyoni hozzájárulást kérnek tagjaiktól. No és, nem utolsósorban, munkájukkal lendíthetnek a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokon is azok a nyugdíjasok, akik belépnek valamelyik közérdekű nyugdíjas szövetkezetbe - Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztőjének írása.
A szövetkezet általános törvényi meghatározása szerint a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet kiegészítő törvényi definíciója szerint e szövetkezetnek célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerő-piaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas szövetkezet célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai és élettapasztalat átadásra kerüljön. A nyugdíjas szövetkezet a céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A közérdekű nyugdíjas szövetkezet működésének legfontosabb szabályai
2. oldal - Vállalás és ellentételezés