A legfontosabb munkaügyi jogszabályváltozások január 1-jétől

A 2006-os szabadsággal kapcsolatosan 2007-ben elég volt azt nyilatkozni, hogy sok volt a munkánk, ezért nem tudtuk kiadni a szabadságokat. A 2007-ről 2008-ra átvitt szabadságok esetében ez az indok már nem állja meg a helyét. Hogyan jár el az APEH, ha a munkáltató nem jelenti be alkalmazottját? Cikkünkben erről is olvashat.

Szabadság kiadására vonatkozó jogszabályok

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.

Csak abban az esetben lehet átvinni következő évre a munkavállaló szabadságának egynegyedét, ha a munkavállaló:

- megbetegedett és következő évig nem is áll munkába,
- táppénzen van,
- fizetés nélküli szabadságát tölti
- a gyermek gondozása miatt van távol
- balesetet szenvedett,

a céget
- elemi csapás vagy súlyos kár érte,
- továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzésére, illetőleg elhárítására kerül sor.

Figyelem:

A 2006-os szabadsággal kapcsolatosan 2007-ben elég volt azt nyilatkozni, hogy sok volt a munkánk, ezért nem tudtuk kiadni a szabadságokat. A 2007-ről 2008-ra átvitt szabadságok esetében ez az indok nem állja meg a helyét.

A kivételes gazdasági érdeket megalapozó körülménynek a munkaszervezéstől függetlennek kell lennie, ami azt jelenti, hogy a munkáltató nem élhet a tárgyévet követő évben való kiadás eszközével - a várható munkamennyiségre és a rendelkezésre álló létszámra tekintettel - előre megtervezett módon.

Szabadság kiadásának jogszabályi háttere

Mt. 3.§ (11) a) a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény elévülése a munkaviszony fennállása alatt nem évül el; b) a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik.

Mt. 130. § (2) bekezdés c) pont: A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére.

Mt. 134. § (3) bekezdés a) pont: A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év június 30-áig, adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.

A Mt. 134. §-a a következő (7)(8) bekezdéssel egészül ki: az alapszabadság munkavállaló rendelkezésétől függő egynegyedét, valamint az alapszabadság legalább felét az esedékesség évében kell kiadni. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha az baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében szükséges.
(8) E törvény alkalmazásakor a munkáltató a) működési körét közvetlenül és súlyosan érintő, illetve b) gazdálkodását meghatározó módon befolyásoló, a munkaszervezéstől független körülményt kell kivételesen fontos gazdasági érdeknek tekinteni.

Mt. 130. § (2) bekezdés: Az alapszabadság egynegyedét - munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelenős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.

Kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2008

A szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetén: havi 69.000, óránként 397 forint.

Legalább középiskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkaköröknél két év szakmai gyakorlat alatt, illetve 50 éves életkor alatt: havi 82.800, óránként 477 forint.

Legalább középiskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkaköröknél legalább két év szakmai gyakorlat, valamint 50 éves életkor elérésétől: havi 86.300, óránként 497 forint.

316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

2.) § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege
a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén
(c) 2008. január 1-jétől havi 69 000 forint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyi alapbér hetibér alkalmazása esetén
c) 2008. január 1-jétől 15 880 forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti személyi alapbér napibér alkalmazása esetén
c) 2008. január 1-jétől 3180 forint.

(4) Az (1) bekezdés szerinti személyi alapbér órabér alkalmazása esetén
c) 2008. január 1-jétől 397 forint.

c) 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig
ca) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka,
cb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 125 százaléka

A foglalkoztatottak bejelentésével, APEH eljárással kapcsolatban

A 2003. évi XCII. törvény az Adózás rendjéről (továbbiakban: Art.) 108. § (8) bekezdés rendelkezése szerint amennyiben az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót, és járulékot legalább három havi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót, és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, vélelmezve állapítja meg.

Az Art 172. § (1) bekezdés előírása alapján a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti.
Az Art 172. § (2) bekezdés rendelkezése szerint az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.
Az Art 172. § (5) bekezdés rendelkezése alapján a foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.
Az Art. 174. §-ának (1) bekezdés rendelkezése szerint az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggesztheti, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. Az ellenőrzések gyakoriságának növekedése és az érvénybe lépő változások, megsokszorozzák a foglalkoztatással összefüggő hiányosságok szankcionálását.

Forrás: www.htt.hu

A legfontosabb munkaügyi jogszabályváltozások január 1-jétől

Szerződésszegés vagy önvédelem? Mérlegen a csendes felmondás

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Megváltoztathatja a főnök a kiadott szabadság időpontját?

Jár-e szabadság a diákmunkásnak?

Köteles elengedni a főnök szabadságra?

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló