A lista végén áll Magyarország a kisgyermekes anyák foglalkoztatását illetően

A portfolio.hu cikke szerint a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya Dániában a legmagasabb, meghaladja a 80%-ot, de Svédország, Szlovénia, Hollandia és Ausztria is szorosan követi a dánokat. A lista legalján Görögország és Magyarország kullog, 50% körüli aránnyal.

Hazánkban a részmunkaidőben dolgozó anyák 5% körüli aránya, ami az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Ezek a számok a mostani munkaerőhiány által sújtott állapotban egyben azt is jelentik, hogy itthon jelentős tartalék áll rendelkezésre, amit nem sikerül kiaknázni -áll a cikkben.

Ennek hátterében az éltérő munkajogi szabályozások állnak. Nyugat-Európában példul fél év után visszamennek a nők dolgozni, míg itthon a három éven át járó szülési szabadság után sokkal nehezebb visszailleszkedni a munkahelyre.

A KSH első negyedévről szóló adatai szerint mintegy 234 ezer főt tesz ki azoknak a nőknek az aránya, akik gyermekgondozási ellátásban részesülnek. Ők az inaktívak táborát erősítik, vagyis nem minősülnek munkaerő-tartaléknak, pedig vannak köztük olyanok, akik szívesen dolgoznának akár kisebb gyermek(ek) mellett is.

Elméletileg persze mindenki szabadon dönthet: ha a munkavállaló nem szeretné igénybe venni a szülési szabadságot a gyermek 3 éves koráig, a munkáltató 30 napos türelmi időt követően köteles őt visszavenni. Azonban ha egy nő több gyermeket vállal, az sok esetben a saját munkaerő-piaci kirekesztődéséhez vezet: jellemzően minél magasabb a gyermekek száma, annál alacsonyabb az anyák foglalkoztatási rátája.

Ezért a felszabadult munkaerőt atipikus formákban is lehetne foglalkoztatni. Például részmunkaidőben vagy távmunkában. Némi javulás már tapasztalható ebben a tekintetben, a lap által megkérdezett munkaerőpiaci szakértők szerint. Ők úgy vélik a munkaerőhiány hatására valamelyest javult az ezért lobbizó csoportok alkupozíciója, ráadásul a családosok mellett a fiatal munkavállalók részéről is egyre nagyobb igény mutatkozik az atipikus foglalkoztatási formák iránt.

A legérintettebb területek, - ahonnan a legnagyobb arányban eltűnik a kisgyermekes női munkavállalói réteg - a pénzügyi, a marketing és az auditori területek, illetve a közép- és felsővezetői szintek, amelyek megkívánják a kötött és hosszú munkaidőt.

Hasonlóan látja a helyzetet Szűcs Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) elnöke is, aki hangsúlyozta, hogy elsősorban munkaszervezési kérdésről van szó. Vannak munkakörök, amelyeknek az átszervezése kifejezetten könnyű, gyakori példa az adminisztráció, a könyvelés vagy az ügyfélszolgálati munka, de valójában a munkakörök többségénél kivitelezhető a részmunkaidő, még a termelésben is. A problémát inkább az jelenti, hogy a stratégiai munkerőtervezés mint olyan, a cégeknek körülbelül alig egyharmadánál van jelen Magyarországon - tette hozzá az OHE elnöke.

A megoldás sokféle lehet, egyes cégek, főleg multik saját bölcsődét vagy óvodát létesítenek: így tett Magyarországon például a Richter Gedeon, a Bosch, a Nokia és a Nestlé. A hazai kkv-nál is egyre többször jelennek meg kisgyermekes nők visszailleszkedését segítő megoldások. A munkaerő megtartása mellett az adókedvezmény jelentheti a fő motivációt, hiszen kedvezményben részesül az a cég, amelyik gyesen lévő nőt foglalkoztat.

portfolio.hu; fotó:pixabay