A mediátor karácsonyi ajándéka: a "gyenge ontológia" elviselhetetlen könnyűsége

- Mit jelent az ontológia?

Dr. Kollár József, az IACM elnöke:

- Ahhoz, hogy a gyenge ontológiai ereje mellett érvelhessünk, először célszerű tisztázni, hogy mit értünk ontológián. Az ontológia problémája röviden összefoglalható. "Mi van?" A válasz is egyszerű: "Minden". Ezt a választ mindenki elfogadja, csak abban nincs egyetértés, hogy mi az a minden. Amikor a hozzánk fordulók arról kezdenek panaszkodni, hogy minden kezdeményezésük balul sül el, semmi sem sikerül, akkor óhatatlanul ontológusokká válnak. Amikor ezeket a kijelentéséket teszik, implicit módon azt sugallják, hogy az egész világ(uk) összeesküdött ellenük. A baj a világuk határait kezdte ki, és nem a világukon belül megoldható problémák egyike. Mikor megkíséreljük számba venni, hogy milyen dolgok és viszonyok rendszere a világuk, akkor kiderül, hogy olyan hatalmas és átláthatatlan univerzummal állunk szemben, amely eleve megismerhetetlen. Lehetetlen megküzdeni az ükszülők, nagyszülők, szülők, tanáraink, volt főnökeink árnyaival, mert ezeknek a világoknak a fő szervező ereje a "sírfeliratok bájos zűrzavara", vagyis az elődeink virulens automatizmusai. Torz heurisztikák és morális előfeltevések szövik át meg át ezeket a "mindenségeket". Más szavakkal: a vitában vergődők világai olyan erős ontológiákra épülnek, amelyek ellenállnak minden átfogóbb változtatásnak, és szinte lehetetlen őket újra strukturálni.

- Mi jellemzi az erős ontológiát? Miért okoz ez gondot?

Bakos Andrea, az IACM alapító tagja:

- Az erős ontológián alapuló nagy narratíva lényegi ismérve a valódi hős, a hatalmas veszély, a nagy utazás és grandiózus cél. Univerzalitás-igényéből adódóan az egyetlen, mindent tudó elbeszélõ pozícióját keresik az érintettek. Minden nép olyan szimbólumokat használ, amelyek segítenek abban, hogy a világ tényei értelmet nyerjenek az értékek által, és az értékek pedig vonzóvá tegyék az ontológiát. Az életstílust és az ontológiát szent szimbólumok kapcsolják össze. A navahók etikája (melynek fő erényei a nyugodt határozottság, a kitartás, a méltóságteljes megfontoltság) egy hatalmas méretű, gépiesen működő és nagyon veszélyes természetről alkotott leíráshoz kapcsolódik. Az erős ontológiák azt próbálják megválaszolni, hogy milyen a világ és az emberi természet valójában. Ezzel szemben a gyenge ontológia elfogadói szerint a posztmodern korban a tények és az értékek világát összekapcsoló szimbólumrendszerek, közösségi rítusok, kollektív mítoszok nagy narratívája nem érvényes többé. Ami maradt: egymáshoz nem illeszkedő érték- és ontológiatörmelékek.

Milyen előnyöket biztosít az úgynevezett gyenge ontológia?

van der Meer Gabriella, az IACM alapító tagja:

- Az ontológiai szemléletű coachok és mediátorok által elfogadott gyenge ontológia szerint minden kritikai vizsgálat alá vehető, kivéve azt, hogy minden kritikai vizsgálat alá vehető. Az én, a másik és a világ bármiféle fogalmi megragadása (konceptulizációja) egyaránt vita tárgyát képezheti. Viszont egy innovatív konceptualizáció elengedhetetlen feltétele a különféle világok adekvát működésének. A gyenge ontológia nem csupán beismeri, hogy megkérdőjelezhető, hogy egyáltalán nem tévedhetetlen, és hogy gyakran (de nem mindig!) helyi értékek fejeződnek ki benne, hanem ezt a felismerést strukturáló elvként használja önmaga felépítése során.

A gyenge ontológia színpadán bűntudat nélkül nézhetünk szembe önnön esetlegességükkel, a gyenge ontológia elviselhetetlen könnyűségével. Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című regénye a gyenge ontológia egyik regénybeli példája. Az előzetesen hozott törvények alapján végrehajtott cselekedetek súlyosak, de a választások terhét leveszi a vállunkról maga a törvény, a többiek jóváhagyó fejbiccentése. A kreativitáson alapuló döntések az esztétikai ítéletekhez hasonlóan lazaságot igénylenek, könnyűnek látszanak, de elviselhetetlenek is egyben, mert nem áll mögöttük a tömeg jóváhagyása, a társadalom bárgyú, aranyfogvillantó mosolya. Az ontológia coaching és mediáció a jövő fényében láttatja a jelent és a múltat. William James szerint a szabad akarat "a világban jelentkező újszerűségeket jelenti, a jogot annak az elvárására, hogy a jövő, legmélyebb elemeiben csakúgy, mint felszíni jelenségeiben nem feltétlenül ismétli meg és utánozza a múltat."

- Hogyan biztosít számunkra ez a szemlélet "jobb jövőt"?

Dr. Jankóné Lindmayer Anna, az IACM alapító tagja:

- A lét elviselhetetlen könnyűsége nélkül nincs ilyen értelemben vett szabad akarat, vagyis új élet. Az új megtapasztalására, valamint a szabadságra irányuló törekvés során a lét elviselhetetlenül könnyű. A gyenge ontológia fő inspirációs forrása az amerikai pragmatista filozófia. A neopragmatista Richard Rorty a Megismerés helyett remény című írásában Walt Whitmant idézi, aki szerint "Amerika (...) saját igazolása és sikere zálogának (...) szinte kizárólag a jövőt tekinti". Rorty szerint a nagy legitimáló narratíva helyett (pl. a racionális ész, a reflektálatlan megszokás,vagy a múlt nagyjai) tetteink, gondolataink igazolása a jövőben található. A "valóság", a "normális", az "igaz", a "jó vagy a rossz" fogalmait a "jobb jövő" fogalmával helyettesíti. A marxista jövőtervezés helyett az ontológiai alapon képzett coachok és mediátorok a darwinista szemlélettel azonosulnak: a biológiai vagy kulturális mutáció egyetlen igazolása a korábbinál adaptívabb viselkedés, a jövőbeli siker. A gyenge ontológia alapján történő coaching és mediáció célja a komplexebb és érdekesebb életet előidéző mutációk létrehívása: a coaching gyakorta mentális atombombaként működik.

A gyenge ontológia elfogadására épülő válságkezelés célja nem a valóság feltárása, hanem a kevésbé használható világleírások használhatóbbakra történő cseréje. Nem azt kérdezzük, hogy, mi az adott dolog belső természete, hanem azt, hogy "Mire használható?". A válasz: "Egy jobb, érdekesebb, fájdalommentesebb jövő létrehozására". A "Mit tartasz jónak?" kérdésre sokféle, a szebb jövőhöz illeszkedő, válasz adható. Whitmannal szólva: a "változatosságot és szabadságot". Dewey szerint "növekedést", a buddhisták szerint "a semmit". Kunderával "a lét elviselhetetlen könnyűségét", Ottlikkal: "a szabadság enyhe mámorát". A biológiai és kulturális evolúció újabb kreálmányai meglepőek és mulatságosak, azok számára, akik szeretnek meglepődni és mulatni. Az ontológiai coachok és mediátorok szerint nincs egyetlen módja annak, ahogyan a világ van, tehát nincs egyetlen pontos megjelenítése. Viszont számtalan izgalmas gyakorlatot hozhatunk létre azért, hogy valóra váltsuk a jövőre vonatkozó reményeinket.

Szerkesztette: Abaházy Noémi, az IACM tanácsadója, Dr. Kollár Coaching Iskolacsoport