A Munka törvénykönyve módosítása is várható adatvédelmi okokból

A GDPR Rendelet hatálya alá tartozó jogterületeken a Rendelet minden adatkezelési jogviszony tekintetében általánosan alkalmazandó előírásai közvetlenül hatályosultak és váltak alkalmazandóvá a magyar jogban. A Rendeletet alkalmazásához és végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében azonban szükségessé vált, hogy az Országgyűlés az egyes ágazati törvényeket érintő módosító törvényi rendelkezéseket megalkossa.

A munkavállaló személyhez fűződő jogai

A személyhez fűződő jogok védelme a munkajogban kiemelt jelentőségű, elsősorban a munkaviszony tartalmának alá-fölérendeltsége miatt. A személyhez fűződő jogok védelme ugyanis nem abszolút. A munkáltatónak rendeltetésszerű működése biztosításához számos olyan intézkedést kell megtennie, illetve olyan belső szabályzatot kell megalkotnia, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogának valamely szegmensét érinti. Ide tartoznak az ellenőrzési jogkörben tehető intézkedések egy része, a munkavállaló adatainak kezelése, de akár a szerződésben meghatározottaktól eltérő munka elrendelése. A törvény a személyhez fűződő jogok védelme érdekében a munkáltató eljárásával összefüggésben két szigorú feltételt állapít meg. Ennek az eljárásnak kizárólag és közvetlenül a munkáltató rendeltetésszerű működésével kell összefüggésben lennie, a rendeltetésszerű működés ebben a kontextusban is szűken értelmezendő. A munkáltató az eljárás bevezetéséről csak abban az esetben dönthet, amennyiben az feltétlenül, azaz objektíve szükséges. Ezen túlmenően a törvény az arányosság általános követelményét fogalmazza meg.

„A módosítás elfogadása esetén azonban a munkáltató az előzetes írásbeli tájékoztatásban a korlátozás szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről is köteles a munkavállalót tájékoztatni. Ez lehetőséget fog biztosítani a munkavállalónak arra, hogy az Mt. által előírt követelmények betartását és a joggyakorlás jogszerűségét ellenőrizni tudja és azok megszegése esetén személyiségi jogai védelmében hatékonyan felléphessen.” - mondta el dr. Kapetz Mónika.

Az adatkezeléssel kapcsolatos új előírások a személyiségi jogok védelmét követően egy új alcím, az Adatkezelés alatt kerülnek meghatározásra. A módosítás egyértelművé teszi, hogy nem csak a munkáltató, hanem az üzemi tanács és a szakszervezet is jogosult az Mt-ben meghatározott jogai gyakorlása vagy kötelezettsége teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését kérni, ennek során okirat bemutatása is követelhető.

Sokszor adott vitára okot, most azonban a módosítás azt is kétségtelenné teszi, hogy a munkáltató kezelheti a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során keletkezett egészségügyi adatot. Ezekről az adatkezelésekről az érintett munkavállalót továbbra is írásban kell tájékoztatni.

Dr. Kapetz MónikaA biometrikus adatok kezelése

A módosítás lehetővé fogja tenni, hogy kivételes esetekben a munkáltató a munkavállaló biometrikus adatait is kezelje összhangban a biometrikus adatok vonatkozásában fennálló fokozott védelemre vonatkozó igényekkel. Erre kizárólag valamely dologhoz vagy adathoz történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében kerülhet sor, amennyiben a jogosulatlan hozzáférés a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy valamely más törvényben védett érdek súlyos vagy tömeges visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna. Az Mt. példálózó felsorolást fog tartalmazni az olyan törvényben védett érdekekről, mely esetekben a biometrikus adat kezelése megengedett. Ilyen jelentősen védett érdek lehet a legalább „Bizalmas!” minősítési szintű minősített adatok védelme, a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzése, a mérgező vagy veszélyes vegyi és biológiai anyagok, illetve a nukleáris anyagok őrzése, valamint a Büntető Törvénykönyv szerint legalább különösen nagy vagyoni érdek, azaz az ötvenmillió egy forintot meghaladó vagyoni érték védelme. A Rendeletben meghatározott elszámoltathatóság elvével összhangban a munkáltatónak igazolnia kell a biometrikus adatok kezelésére vonatkozó feltételek fennállását.

Mi a helyzet az erkölcsi bizonyítvánnyal?

A gyakorlatban sokszor jelentett problémát az erkölcsi bizonyítvány beszerzésére vonatkozó munkáltatói igény. A módosítást követően az Mt. rendelkezni fog azokról az esetekről, amikor az erkölcsi bizonyítvány kezelhető. A munkavállaló bűnügyi személyes adata annak vizsgálata céljából válik kezelhetővé, hogy a törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást. Korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok, vagy nukleáris anyagok sérelmének veszélyével járna.

Az ellenőrzés - a számítástechnikai eszközök használata

A munkáltató ellenőrzési jogköréből fakadó adatkezelés szabályai is módosításra kerülnek. Ennek keretében fog hatályba lépni a hírekből már ismert rendelkezés, melynek értelmében a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert (együttesen számítástechnikai eszköz) kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja, kivéve, ha a munkáltató és a munkavállaló ettől eltérően állapodnak meg, azaz a magánélet ellenőrzésének kizárásáról a fókuszpont a magáncélú használat tiltására helyeződött át.

„A munkáltató az ellenőrzés során a számítástechnikai eszközön tárolt adatba addig jogosult betekinteni, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e. A fenti korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat tehát munkaviszonnyal összefüggő adatnak fog minősülni. Ez abban az esetben is így van, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ.” - emlékeztet az ügyvéd.

Mivel az Mt. értelmében kollektív szerződés az Mt. I. fejezetében foglaltaktól nem térhet el, ahol a Rendelet lehetőséget ad a kollektív szabályozásnak, ott csak az Mt-ben nem szabályozott kérdésekben rendelkezhet, azaz a fent ismertetett szabályoktól nem lehet eltérni.

Tekintettel arra, hogy a parlamenti bizottság módosítási javaslatot terjesztett elő a törvényjavaslathoz, lehetséges, hogy az elfogadott jogszabály nem pontosan a fenti rendelkezéseket fogja tartalmazni.