A munkaadók 70 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést
Munkaügyi szabálytalanságot találtak a vizsgált 13 316 munkáltató 70 százalékánál, az ellenőrzött több mint 54 ezer munkavállalónak pedig a 68 százalékánál a 2018 első kilenc hónapjában tartott ellenőrzéseken, a legtöbb jogsértés a feketefoglalkoztatásból adódott, ami főként az építőipart és a vendéglátást érintette - ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya a tárca honlapján.
A vizsgálat megállapította, hogy az ellenőrzött dolgozók 13,62 százalékát foglalkoztatták feketén, akiknek a 38 százaléka az építőiparban dolgozott. A feketén dolgozók aránya 2 százalékpontos romlást mutat az egy évvel korábbi adathoz képest. Az építőipar mellett a vendéglátásban a leggyakoribb a feketefoglalkoztatás, a szektorban a 2017-ben mért 935-ről, a 2018. január-szeptemberi időszakban 983-ra nőtt a bejelentés nélkül foglalkoztatottak létszáma.
Összességében a meghatározó ágazatokban - az építőipart és vendéglátást leszámítva - csökkent a feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve. Annak ellenére, hogy az építőiparban ez a növekedés minimálisnak mondható az utóbbi évek nagy számai továbbra is tapasztalhatóak, így az ágazat továbbra is a legfertőzöttebb a feketefoglalkoztatás vonatkozásában.
Az elmúlt három év során a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók abszolút száma is idén volt a legalacsonyabb (2016. szeptember 30-ig 8 663 fő; 2017. szeptember 30-ig 9 591 fő; 2018. szeptember 30-ig: 7 462 fő).
Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 2011-től kezdve a 2017-es első háromnegyedév után 2018-ban volt a legmagasabb.
A leggyakoribb kifogások
A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül továbbra is az „adminisztrációs hiba”, „könyvelő mulasztása”, „próbamunka”, és „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.
Több munkáltatónál tapasztalható, hogy a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig (hetekig, vagy akár egy-két hónapig) „próbamunkán” foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül. Akkor jelentik be a munkavállaló jogviszonyát, munkaszerződést akkor kötnek vele, ha a munkavállaló „megfelelt”. A próbamunkának nevezett - valójában - próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet a bejelentési kötelezettsége alól. Pozitív tapasztalat viszont, hogy egyre több munkáltató a próbanapokra egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban bejelenti a munkavállalókat, így a legális foglalkoztatás biztosított.
Továbbra is gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, valamint tipikus „kifogás”, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de a könyvelő elmulasztotta a bejelentésüket. Gyakori hivatkozás, hogy az ellenőrzéssel érintett nap a munkavállaló első munkanapja (a gyakorlatban valójában a munkavállalók jellemzően tudnak arról a minimális munkáltatói elvárásról, ha már „megbuktak”, akkor a szabálytalanság a lehető legrövidebb időszakra legyen bizonyítható).
A nehezen megközelíthető munkahelyeken (különösen építőipar és vagyonvédelem területén) a munkáltatók bíznak az ellenőrzések elmaradásában és sokszor tudatosan nem jelentik be a munkavállalókat.
Fotó: Pixabay
Összességében a meghatározó ágazatokban - az építőipart és vendéglátást leszámítva - csökkent a feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve. Annak ellenére, hogy az építőiparban ez a növekedés minimálisnak mondható az utóbbi évek nagy számai továbbra is tapasztalhatóak, így az ágazat továbbra is a legfertőzöttebb a feketefoglalkoztatás vonatkozásában.
Az elmúlt három év során a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók abszolút száma is idén volt a legalacsonyabb (2016. szeptember 30-ig 8 663 fő; 2017. szeptember 30-ig 9 591 fő; 2018. szeptember 30-ig: 7 462 fő).
Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 2011-től kezdve a 2017-es első háromnegyedév után 2018-ban volt a legmagasabb.
A leggyakoribb kifogások
A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül továbbra is az „adminisztrációs hiba”, „könyvelő mulasztása”, „próbamunka”, és „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.
Több munkáltatónál tapasztalható, hogy a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig (hetekig, vagy akár egy-két hónapig) „próbamunkán” foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül. Akkor jelentik be a munkavállaló jogviszonyát, munkaszerződést akkor kötnek vele, ha a munkavállaló „megfelelt”. A próbamunkának nevezett - valójában - próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet a bejelentési kötelezettsége alól. Pozitív tapasztalat viszont, hogy egyre több munkáltató a próbanapokra egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban bejelenti a munkavállalókat, így a legális foglalkoztatás biztosított.
Továbbra is gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, valamint tipikus „kifogás”, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de a könyvelő elmulasztotta a bejelentésüket. Gyakori hivatkozás, hogy az ellenőrzéssel érintett nap a munkavállaló első munkanapja (a gyakorlatban valójában a munkavállalók jellemzően tudnak arról a minimális munkáltatói elvárásról, ha már „megbuktak”, akkor a szabálytalanság a lehető legrövidebb időszakra legyen bizonyítható).
A nehezen megközelíthető munkahelyeken (különösen építőipar és vagyonvédelem területén) a munkáltatók bíznak az ellenőrzések elmaradásában és sokszor tudatosan nem jelentik be a munkavállalókat.
Fotó: Pixabay
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki kérdez: Szőcs László
A guruk beszólnak