A munkaerő toborzás egy csapatsport

Milyen trendeket lát a munkaerőpiacon?

Alapjaiban alakulnak át piacok a digitalizáció a 4. ipari forradalom okán. Az egész folyamat leginkább egy olyan hógolyóhoz hasonlítható, amely egyre növekszik és közben folyamatosan gyorsul. Gondoljunk csak a TV-re. Maga az eszköz alapjaiban nem változott közel 50 évig. Ehhez képest még csak 9 éve hogy bemutatták az első Iphone-t ami az első okos telefon volt. Rengeteg példa van már körülöttünk arra hogy a technológia miként alakítja át az életünket és akár iparágakat. Gondoljunk csak az elektromos hajtású autókra, vagy az UBER-re. Nem kérdés hogy ezek a változások hatnak a vállalatokra is és a munkaerőpiacra is. Több egymástól független de egymásra ható tényezővel kell kalkulálnunk:

1. Új munkakörök jönnek létre melyek korábban nem léteztek.

2. A szabad munkaerő áramlás elve új értelmet nyer az online, távmunkában elvégezhető feladatok által.

3. Új generációk jelentek meg a munkaerőpiacon akiknek teljesen normális közeg az internet, a közösségi média, az okostelefon. Ezáltal egészen más elvárásokat támasztanak és másképp állnak a munka világához.

4. Az oktatási rendszer nem bírja tartani a tempót, másképp tanulunk és a dolgok oly tempóban változnak, hogy a klasszikus oktatási rendszer átalakul pl: MOOC (Massive Open Online Course).

5. Elöregedő társadalomban élünk, kevesebb az utánpótlás, ezáltal még nagyobb a verseny az elérhető munkaerőért.

6. A közösségi médiának és az online térnek köszönhetően a transzparencia felértékelődik, a vállalatok a kommunikációs kontrollt elvesztették.

7. A rugalmas foglalkoztatás új utakat tör magának ugyancsak a technológiának köszönhetően. Egyre több a szabadúszó, projekt alapon dolgozó „munkavállaló” és folyamatosan növekszik.

Miként hatnak ezek a változások a munkaerő toborzásra mint szakmára? Hogyan hat ez a vállalatokra?

A toborzási szakemberek új kihívások előtt állnak. Teljesen új készségekre és tudásra van szükség ahhoz hogy toborzási területen ma sikeres legyen valaki. Egy piackutató rálátása szükséges, mélységében ismerve az adott szakterületet, ahol toboroz. Érteni kell az online tér működését, szinte már egy online marketing szakember és egy hacker eszköztárával kell dolgozni bizonyos nehezen betölthető pozíciók esetén pl: IT és mérnök területen. Amennyiben pedig bír mindezzel az egyre inkább online technikai „sport” készségekkel és végre talál egy megfelelő jelöltet, akkor a meg kell nyerni magunknak és a vállalatunknak. Értékesítőket megszégyenítő érveléssel és meggyőző erővel kell munkáltatói márka üzeneteket kommunikálni. A vállalatok a korábbi vevői pozícióból eladói szerepbe kényszerültek a munkaerőpiacon, melyet sok felvételért felelős vezető nem ért.

Mit ért azalatt hogy a felvételért felelős vezetők nem értik a jelenlegi helyzetet?

A vezetők nincsenek tisztában a jelenlegi munkaerő-piaci környezettel. Hogyha végre van egy megfelelő jelölt akkor azt fel kell venni mert ki tudja mikor lesz újra egy hasonlóan jó jelölt. Sok esetben már szó nincs arról hogy válogatni lehetne a jelöltek között. A munkaerő megtartása az új toborzás. Egy-egy ember pótlás oly mértékben elhúzódhat amely jelentős költséget, veszteséget jelent a cégek számára. Ma a felvételért felelős vezetőknek van a legnagyobb a felelőssége a munkaerőtoborzásban. Rajtuk múlik sok esetben:

• a fluktuáció
  
• tőlük érkezik a munkaerőigény
  
• rajtuk múlik, hogy a kollégák motiváltak új kollégák ajánlására
  
• ők azok, akik döntenek vagy nem döntenek a jelöltek sorsáról
  
• végül pedig hogy a felvételt nyert kolléga benn marad e a szervezetben.
  

Mindezek alapján számomra nem kérdés, hogy ma a munkaerőtoborzás egy csapatsport, ami csak akkor lehet sikeres, ha a vezetők értik a piaci trendeket és változást, és ennek megfelelően működnek együtt a toborzási szakemberekkel.

További részletek a HR Portal és Soft Consulting közös konferenciáján.

Bővebben a rendezvényről és jelentkezés itt.