A munkahelyi kamera és a nyomkövető jogszerű használata

Előzetesen kell tájékoztatni

Fontos általános korlátként funkciónál, hogy a munkáltatónak előzetesen tájékoztatni kell a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak (Mt.11.§(2)). Ezen túlmenően a munkavállalót (és az üzemi tanácsot) a személyes adatai kezeléséről is tájékoztatni kell. Ennek megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy a gépjárműben nyomkövető berendezés van szerelve, valamint, hogy az épületben hol és miért helyeztek el kamerát. Fontos azt is tudni, hogy a tájékoztatás nem jelent beleegyezési kötelezettséget azaz, a munkavállaló hozzájárulására nincsen semmihez sem szükség. A munkáltatónak azonban körültekintőnek kell lennie, mivel a téves helyzetfelmérés, jog-nem-ismeret anyagi vagy akár büntetőjogi következményekkel is járhat.

Kamerával nem monitorozható a munkahelyi jelenlét vagy a munka intenzitása

A kamera használata szűk körben lehet csupán indokolt. Elsősorban ugyanis arra szükséges tekintettel lenni, hogy az alkalmazott eszköz használatának jogszerű célja legyen. Ezt követően azt kell vizsgálni, hogy az eszköz használata a legkevésbé korlátozó eszköznek tekinthető-e. Ezen szabályokat a kamera használata ritkán elégíti ki. Az indokoltságát nyilvánvalóan a személy- és vagyonvédelem szempontjai jelenthetik. Pusztán a munkahelyi jelenlét és a munka intenzitásának az ellenőrzésére a kamera több szempontból nem alkalmazható. Egyrészt annak általános alkalmazása sértheti az emberi méltóságot. Másrészt pedig nem felel meg a szükséges-arányos feltételeknek azaz, a munkáltató a munkavállaló személyiségi jogait kevésbé sértő alternatívát könnyedén talál (biztonsági őr, detektoros kapu stb.). A jog tehát nem teszi lehetővé általánosságban a munkavállaló ellenőrzését vagy a legegyszerűbb módon történő ellenőrzését még akkor sem, ha a személyvédelem mind az Mt., mind pedig az Mvt. alapján a munkáltató elsőrendű kötelezettsége. Azt mondja ki a jog, hogy a legkevésbé korlátozó, de még eredményes módszert kell a munkáltatónak alkalmaznia. Természetesen ez is, mint oly sok más dolog a jogban, tényállásfüggő. A személyvédelem körében ugyanis indokolt lehet például kamera használata a repülőtéren, hiszen a munkavállalói gondatlanság, figyelmetlenség sok ember életét követelheti. Hasonlóképpen indokolt lehet veszélyes anyagokkal dolgozó laboratóriumban is. Mind a személy-, mind a vagyonbiztonság indokolhatja kamera használatát ugyanakkor pénzintézetekben. Az elsődleges jogalkalmazó tehát minden esetben a munkáltató és utólag fog kiderülni jogvita esetén az, hogy a bíróság az értelmezését helytállónak véli-e. Ez is arra világít rá, hogy a munkáltató számára egyáltalán nem közömbös, hogy mennyire van tisztában a munkahelyi ellenőrzésre, illetve adatvédelemre vonatkozó hatályos jogi szabályokkal.

A pihenőhelyek nem kamerázhatók

Vannak olyan helyzetek, amikor tilos kamerát használni, melynek az oka a körülményekben keresendő. Abban a helyiségben például, ahol a munkavállalók a pihenőidejüket töltik, a megfigyeléshez a munkavállalónak legitim érdeke ritkán fűződik. Ilyennek minősülnek az öltöző, mosdó vagy az ebédlő helyiségek.

Helyzetmeghatározáshoz is jogszerű cél szükséges

A technika fejlődésével lehetőség nyílik arra, hogy a munkavállaló helyzete pontosan feltérképezhető legyen. Ennek két módja lehetséges: a nyomkövető használata, illetve a mobiltelefon alapú helyzet meghatározás. Néhány alapvető szabályt azonban mindenképpen be kell tartani. A helyzet meghatározást az adott munkakörnek indokolnia kell (CÉL). Ez például fuvarozó vagy futár esetében indokolt is lehet, míg egy könyvelő esetében már nem. Az ellenőrzés kizárólag a munkáltató eszközein, előzetes tájékoztatást követően történhet. Az is fontos, hogy az ellenőrzésre munkaidőben kerülhet sor, valamint az így megszerzett adatok is csak a szükséges ideig tárolhatóak. A GPS nyomkövető használata így gépjárműben a gépjármű munkával összefüggő használatának ellenőrzése céljából megengedett. Itt is ugyanaz a logika: munkaeszköz, melynek használata ellenőrizhető. Amennyiben azonban a munkáltató a privát használatot is engedélyezi, abban az esetben eközben a munkavállaló haladása nem követhető már nyomon, ahogyan erre már utaltam. Ezek a szabályok a bírói gyakorlatban is kikristályosodtak. Az Mfv.I.10077/2013. számú ügyben például ezzel összhangban a bíróság lefektette, hogy az értékesítést végző munkavállaló gépjárművel történő mozgásának nyomon követése megengedett feltéve, hogy erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatták, valamint, hogy a magáncélú használatot (amennyiben ez megengedett) a munkáltató már nem követi.

A munkaközi szünetben is jogszerű lehet bizonyos ellenőrzés

Az Mt.103.§-a rendelkezik a munkaközi szünetről és annak feltételeiről. Ennek értelmében a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. E tekintetben tehát a munkavállaló lényegében azt csinálhat, amit akar. Bizonyos kötelezettségek azonban erre az időszakra is vonatkoznak. A vállalati autót ilyenkor is csak arra a célra használhatom, amire a munkáltató adta. Amennyiben a magánhasználat kizárt, ekkor sem használhatom magáncélra. Hasonlóképpen érvényesek a munkáltató által biztosított munkaeszközökre vonatkozó korlátozások is. Amennyiben azonban a magáncélú használat megengedett, abban az esetben a munkaközi szünet alatti magatartás nem ellenőrizhető. Ebben az időszakban sem sérthetem ugyanakkor a munkáltató gazdasági érdekeit, a közösségi médiában így a munkáltató jó hírnevét sértő állítást nem tehetek. Hasonló szabályok érvényesülhetnek tehát, mint a munkavállaló munkavégzéssel összefüggő, munkaidőn túli ellenőrzése során.

Saját munkaeszközt nem, munkaidőt viszont igen

A munkáltató ellenőrzési joga alapvetően a saját munkaeszköz vonatkozásában áll fenn. Ezzel egyidejűleg arra ugyanakkor jogosult a munkáltató, hogy a munkavégzést, a munkaidő megfelelő felhasználását ellenőrizze. S habár arra nincsen joga, hogy a privát telefont, számítógépet, iPadet ellenőrzés szempontjából elkérje, a munkaidő vonatkozásában ugyanakkor jogszerűen elszámoltathat. Ismételten oda jutunk tehát, hogy a munkáltató, mint elsődleges jogalkalmazó, különösen körültekintő eljárása indokolt, hiszen gyakran apró tényállási elemek változtatása a jogi megítélés változását is maga után vonhatja.

dr. Kéri Ádám ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda