A rendkívüli munkavégzés szabályai

Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő-, a munkaidőkereten felüli-, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig terjedő időtartam. Amennyiben a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig tart a munkaidő. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján dolgozza épp le.

Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.

A rendkívüli munkavégzés mértéke

A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A munkáltató és a munkavállaló legfeljebb egy éves határozott időre írásban megállapodhat a munkáltató által meghatározható éves kétszáz órán felül legfeljebb száz, összesen legfeljebb háromszáz óra időtartamú rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetőségéről. Ez a megállapodás olyan munkavállalóval köthető meg, akinek a munkakörével azonos munkakörben munkáltatója az állami foglalkoztatási szervnél külön jogszabály szerint munkaerőigényét bejelentette, és állásközvetítést kért, amely nem járt eredménnyel. A megállapodás feltétele, hogy megkötése előtt legalább harminc nappal a munkáltató az igényét bejelentse. A megállapodás a legfeljebb tíz munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén egy munkavállalóval, a tíz főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a munkavállalók tíz százalékának megfelelő létszámú munkavállalóval köthető meg. A munkavállalói létszámot a megállapodás megkötésének időpontjában kell figyelembe venni.

Korlátozások

Rendkívüli munkára nem vehető igénybe a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor. Ez főszabály, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke egyéves korától négyéves koráig csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.

Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor.

Eltérő rendelkezések

A rendkívüli munkavégzés részletes szabályait a közoktatásra és az egészségügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály az ágazat tekintetében külön meghatározhatja. A polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi járműveket kiszolgáló berendezéseket kezelő és vezető, a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó, a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint 50 kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző, és a zavartalan közlekedést biztosító, a nemzetközi vasúti személyszállítás, valamint a belföldi és nemzetközi vasúti árufuvarozás körében utazó, illetve a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében kollektív szerződés eltérő szabályokat állapíthat meg a napi munkaidő korlátozására, a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra, illetve pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozóan.

Díjazás

Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül ellenérték illeti meg. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék, amennyiben a munkavállaló másik pihenőnapot kap, a pótlék mértéke csak ötven százalék. A szabadidőt, illetve a pihenőnapot eltérő megállapodás hiányában legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a rendes munkabéren felül átalány is megállapítható. Munkabéren felüli ellenérték nem illeti meg azt a munkavállalót, aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.

Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül csak ötven százalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkarendben-, vagy a munkaidő-beosztása szerint rendes munkaidőben kerül sor.

Nem jogosult vasárnapi pótlékra a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben, a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló.

Ügyelet és készenlét

A munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra, ügyeletre, illetve az általa megjelölt, a munkavégzés helyére tekintettel elérhető helyen töltendő készenlétre kötelezhető, a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében. Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről. Az ügyelet és a készenlét elrendelése esetén is alkalmazni kell a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó általános szabályokat és korlátozásokat.

A rendkívüli munkavégzés mértékébe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető. Kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában a munkavállaló számára egy hónapban, illetve négyheti időszakban legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve heti pihenőidő tartama alatt, ha a megelőző százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített. Az ügyelet és a készenlét elrendelését megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató különösen indokolt esetben eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni. Az ügyelet és a készenlét elrendelésének szabályait a kollektív szerződés az e bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

Az ügyelet és a készenlét díjazása

Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának-, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabér jár. Ha az ügyeletet, illetve a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, a rendkívüli munkavégzés időtartamára a napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetére pótlék illeti meg a munkavállalót, melynek mértéke ötven százalék. Pótlék helyett ebben az esetben is kiadható szabadidő, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. Pihenőnapon végzett munka esetén a pótlék mértéke azonban száz százalék, amennyiben a munkavállaló másik pihenőnapot kap, a pótlék mértéke csak ötven százalék. A munkáltató jogosult a rendes munkabéren felüli munkavégzés ellenértékét átalánydíjazásban is megállapítani.