Hogy érzi, ez az átalakulás mennyiben segíti az alkalmazkodást a jelen és a jövő kihívásaihoz? 

Szerintem még inkább azt kell hangsúlyozni, hogy nekünk olyan piacon kell megélnünk, például az oktatást tekintve, ahol demográfiai okokból a magyar hallgatók rövid távon nem lesznek többen, értük a többi egyetemmel versengünk, ez vonatkozik a külföldi diákokra és a legjobb oktatókra, kutatókra is. Az innovációinkkal és a kutatás-fejlesztési tevékenységünkkel szintén a piacon kell megmérettetnünk. Kell, hogy legyenek látható eredmények, ezt kell a kollégáknak belső motivációvá tenni. Hatalmas az örökségünk, ami kötelez minket a minőségre, a kiválóságra, elég csak Klebelsberg Kuno, Szent-Györgyi Albert, Juhász Gyula, Karikó Katalin nevét megemlítenem, és mivel „óriások vállán állhatunk”, még messzebbre kell látnunk.

Persze önmagában eredmény, hogy minden nehézség ellenére 2016 óta nem kellett leépítenünk az Egyetemen, ami Szeged lakosságának harmadát érinti valamilyen módon, de minőségi cseréket végrehajtottunk. Ha az indikátorokat az idei évhez hasonlóan jövőre is sikerül teljesíteni, és az egyéb bevételeinket is sikerül növelni, akkor ezt az ívet tudjuk folytatni. Nekünk a 2021-es változás kiszámíthatóságot, normativitást, a kiválóság elismerését, a meritokrácia térnyerését is jelentette. 

Az oktatást komoly kihívások érik a digitális szférában, megkérdőjeleződnek korábban biztosnak tűnő dolgok, a felsőoktatásban megszerezhető tudás értékállósága kapcsán? Ha például valaki olyasmit tanul, amire - mire befejezi a tanulmányait -, már szinte nincs szükség vagy jóval kisebb mértékben? Gondolok itt az informatikus pályakezdőkre és a mesterséges intelligenciára.

Mi is dolgozunk a saját AI stratégiánkon, aminek van oktatási, kutatási, funkcionális része és jelentős az egészségügyi alkalmazhatósága is. Emellett próbáljuk szabályozni az AI használatát az Egyetemen, ami nem kis kihívás. Magyarországon egyedül mi rendelkezünk szuperszámítógéppel, ami hatalmas kapacitással teszi lehetővé adatfeldolgozást, kutatást külső partnerek számára is.

Hogy mi lesz az egyetemi oktatás jövője? Mi nagyon hamar elkezdtük az online oktatás kialakítását. Már 2019-ben kezdtünk tárgyalni a Courserával, a világ legnagyobb oktatási platformjával, a megállapodást pedig a Covid kezdetekor meg is kötöttük. A platform az ingyenes részén túl lehetőséget biztosít a résztvevő partner-intézmények, hazánkban egyedül a Szegedi Tudományegyetem hallgatói számára, hogy a világ legjobb egyetemeink és cégeinek legjobb képzéseit   elérhetővé tegye, és tanúsítványt is kaphassanak, ami a munkaerőpiacon hatalmas előny. 

Az oktatók akár be is építhetik a tanrendjükbe ezeket a kurzusokat, és vannak diákok, akik már ezért jönnek hozzánk, mert ez a lehetőség elérhető. Hiszen a rendszeren keresztül például behívhatjuk akár a Harvard Nobel-díjas professzorának előadását. Ez a meglévő oktatásunknak is komoly színvonal-növekedést biztosít. A jövőt véleményünk szerint a részképzések széles kínálata, a diploma melletti vagy utáni továbbtanulás, a céges illetve egyéb környezeti igényekhez való folyamatos és magas szintű alkalmazkodási képesség jelenti. 

Meggyőződésem, hogy ezzel együtt meg kell őrizni a tantermi oktatást is, mert az egyetemi lét egy a tanuláson túl egy életszakasz, emellett a kisebb csoportokban való projekt-munka vagy az egyéni mentorálás szerepét nem tudja átvenni az AI, ezt nem lehet otthonról, egy szobából letudni. Erre az igény létezik, nekünk pedig úgy kell kialakítanunk a körülményeket, hogy azok vonzóak legyenek. 

Az informatikusok helyzetére kitérve, tudok erről a tendenciáról, de nálunk nem igazán tapasztalom még élesben. A diákjaink el tudnak helyezkedni. Azt gondolom, nem fog kiváltani mindent a mesterséges intelligencia, a jól képzett informatikus hallgatókat sem. 

Mennyi időtávra lehet egyáltalán tervezni? Hiszen egy egyetemi képzés, az alap is három év, egy mester még mondjuk 2, tehát legalább ötéves időtávról beszélünk, a változások pedig gyorsabbak. Hogyan lehet így startégiát építeni? 

A teljesen új képzéseket két évvel az indítás előtt be kell jelenteni, ezt lehet, hogy meg fogja haladni az élet. Az alap-képzéseink kínálata alkalmazkodik a közfeladat-ellátási szerződésünkhöz, amiben meg van adva, hogy az államilag finanszírozott formában milyen területen, hány hallgatót képezzünk, hiszen az állam, mint vevő, meg kell, hogy mondja, hogy milyen képzettségre van szükséges az ipar igényeinek kielégítéséhez és a közfeledatok ellátáshoz. Képezünk ezen túl is sok hallgatót, jellemzően önköltséges alapon. 

A személyre szabott képzések, a mikro-tanúsítványok, a felnőttképzés terén tudunk legjobban alkalmazkodni a változásokhoz és az igényekhez, illetve elébük menni.  Dolgozunk ki képzéseket például a BYD-nak, jelenleg jogi és HR képzéseket tartunk a magyar szabályozói környezetről, majd a mérnöki terület fog bekapcsolódni az együttműködésbe. Ehhez a karokon megvan a szükséges képesség, a tudás és a munkaerő. 

Milyen kultúra épül mindezek tudatában ebben a komplex szervezetben? 

A kultúra itt elsősorban egy fél évezredes hagyományon alapul. Báthory István erdélyi fejedelem a kolozsvári jezsuita kollégium alapjaira építve 1581-ben megalapította Egyetemünket Kolozsváron, és az 1921-es elüldözés óta vagyunk Szegeden. Meghatározó számunkra Klebelsberg egyetemépítő tevékenysége, kultúránk, hagyományaink, alumnusaink Magyarországon és szerte a világban. Erre az alapra építkezünk, és ehhez méltónak kell lennünk a jövőben is, a Szegedi Tudományegyetem polgárának lenni mindezt jelenti. 

Fontos számunkra a társadalmi felelősségvállalás is, több önkéntes programunk van. Például van egy partner községünk, Ruzsa, 3000 lakossal, akikkel megpróbálunk minden olyan tudást, képességet önkéntes alapon megosztani, amihez mi itt Szegeden hozzáférünk. Ez nem egyszerű támogatás, hanem egy komplex program, ami mögött szociológiai felmérés áll. Igény szerint segítünk, programokat tartunk, előadásokat szervezünk, szűréseket végzünk. 

Az Egyetem ott van a mindennapokban a születéstől kezdve az élet végéig. Van mesterséges megtermékenyítési szervezetünk, koraszülött-mentésünk, most lesz bölcsődénk, van óvodánk, iskolánk, gimnáziumunk és igyekszünk a Dél-alföldi Régió polgárainak jóllétéhez minden képességünkkel hozzájárulni.

Nyitóképen dr. Fendler Judit