A vállalati önkéntesség a kölcsönös tanulás terepe

Ősszel az ipari parkoknak otthont adó, agglomerációs települések bölcsődéi, óvodái egymás után kapják az ajánlatokat kerítésfestésre, kertrendezésre. Ez is jó kiindulópont lehet egy vállalati önkéntes stratégia kialakításához, de ez csupán egy eleme a rendszernek. Sokkal több mindent kell átgondolni, előkészíteni ahhoz, hogy sikeressé válhasson a program. Az egyik legfontosabb szempont, hogy mindig az adott vállalatra kell szabni az önkéntes stratégiát, majd ehhez kell keresni megfelelő fogadóintézményt.

Az igazán önkéntes vállalati tevékenység

Sok vállalat ott rontja el az önkéntes tevékenység szervezését, hogy a munkavállalók szabadnapjára szervezi az akciókat. Ennek a tevékenységnek pont az a lényege, hogy a vállalat lemond arról a haszonról, amit a munkavállaló az adott munkaidejében a számára termelt volna, és átengedi valamely önkéntes tevékenység végzésére. A vállalat így ad időt, emberi erőforrást és adott esetben pénzbeli forrást is - mondta a HR Portálnak Farkas Emese, az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA)kommunikációs menedzsere.

Ez az ideális helyzet, de a valóságban nem túl gyakori ez a helyzet. E helyett inkább lecsúsztatható szombatokon, illetve munkanappá tett szabadnapokon végzett önkéntes munkák a jellemzőbbek idehaza.

A hazai vállalatok egy része, a szakember szerint, ad munkaidő-kedvezményt, de nem szervezi meg a tevékenységet. Ez esetben sokszor csoportosan járnak a munkavállalók önkénteskedni, és ilyenkor a vállalat a fogadószervezettel szerződik. Ekkor a helyszínen aláírt jelenléti ív bizonyítja azt, hogy ők ez idő alatt ezt a tevékenységet végezték.

Ha egyéni az önkéntesség, akkor is kell szerződés a fogadó szervezettel, nehogy egy munkaügyi ellenőrzés során feketén végzett tevékenységnek tűnjön. Ebben az esetben is vagy a fogadószervezettel, vagy a közvetítővel kell önkéntes szerződést kötni. Van olyan vállalati partnere a ÖKA-nak, amely szabályzatában rögzítette, hogy évente 16 órát biztosít minden munkavállalójának erre a tevékenységre, de nem szervez programokat. Ebben az esetben az ÖKA és a vállalat között létrejött szerződés szerint az alapítvány feladata az, hogy segítsen, fogadóhelyszínt találjon a munkavállalóknak,, majd önkéntes szerződést kössön a munkavállalóval, aki fényképekkel, igazolással dokumentálja a fogadónál eltöltött jelenlétét.

A vállalati önkéntes munka manapság nem feltétlenül csak a tevékenység végzését jelenti, hanem komoly adományozást is. Vannak programok, amikor nemcsak a munkaidő-kedvezményt kell biztosítania a cégnek, hanem a vállalati önkéntes program végzéséhez szükséges eszköz és anyagköltségeit is. A fogadó szervezetek nagyobb része állami, önkormányzati fenntartású intézmény, és mint ilyen, hihetetlen méretű forráshiánnyal küzd. Az önkéntes programot szervezőnek nemcsak arra kell felkészítenie a fogadót, hogy mi fog az önkéntes munka kapcsán ott, a terepen történni, hanem elő is kell készíteni az eseményt anyagilag is. Farkas Emese két példát említett.

A vállalatok körében népszerű, óvodai kerítés-festés tipikus, egynapos, önkéntes tevékenység. Ha azonban azt a szokásos módon festik le, akkor legalább 3-4 nap, mire végeznek vele, mert a rozsdát le kellene sikálni a kerítésről, utána maró anyaggal is kezelni kellene, majd alapozni és két rétegben festeni. De erre az önkéntes program egy napján nincs idő, így legfeljebb rozsdátlanítani lehet és a piacon elérhető speciális festékkel lekenni a kerítést. Ez azonban sokkal többe kerül, mint a másik megoldás. Előfordul, hogy, ha az óvoda vezetője csinál kalkulációt a festésről, az előző árat adja meg a vállalati programszervezőnek, aki ezt tervezi bele a költségvetésbe. De ez nem reális, mert a rendelkezésre álló munkaórák alatt ezen a módon nem lehet végezni a munkával.

Egy másik példa az anyagköltségek és a munka megosztására, az egyik budapesti egyetem tornatermének vállalati önkéntes tevékenység keretében történő felújítása volt. A cég azonban hamar szembesült azzal, hogy a dolgozóinak nincs meg az a szaktudása, ami egy 6-8 méteres belmagasságú helyiség legletteléséhez és kifestéséhez kell. Ekkor azt találták ki, hogy szakembereket hívtak, akik fölállványozták a tornatermet, és mindent festési szakaszig előkészítettek, illetve a 2 méteres lábazat fölötti részt le is festették. A 2 méteres lábazatot zöld zománccal már a munkavállalók húzták be. A szakemberek tevékenységét is ebben az esetben a vállalat állta.

Az önkéntes tevékenység létrájának fokai

Ha egy vállalat úgy dönt, hogy bevezeti az önkéntességet, akkor nem mindegy, milyen tevékenység az, amiben a vállalat dolgozói elsőként részt vesznek. Farkas Emese szerint megterhelő lehet mentálisan a munkavállalókra, ha elsőre olyan programon vesznek részt, ahol a kedvezményezettek nagyon betegek, hajléktalanok. A szakember például, első tevékenységnek olyan munkák szervezését javasolja, ahol nem feltétlenül kell találkozni az eredményt élvezőkkel, mégis azonnali sikerélményt adnak. Ilyen munkák a parkok, erők gondozása, játszóterek rendbetétele. Ezek még szaktudást nem igénylő, egyszerű, fizikai tevékenységek.

A következő lépcsőfok lehet azok az intézmények, amelyek egészséges gyermekekkel kapcsolatos tevékenységekhez kötődnek. Például van olyan vállalat, ahol oktatási intézményekbe, gyermekotthonokba járnak kisebb-nagyobb munkákban segíteni, kézműveskedni, esetleg sütni-főzni a munkavállalók, majd a termékeket eladják, és az így befolyt összeggel is segítik a működést. Farkas Emese szerint ezen a szinten áll meg a vállalati önkéntes programok 70 százaléka. Az ezt esetleg túllépő programok kedvezményezettjei lehetnek beteg fogyatékkal élő gyerekekkel kapcsolatos programok is.

A képzeletbeli munkavégzési létra legfelső fokán az idősek, nagyon betegek, és a hajléktalanok állnak. Ilyen területeken nem szívesen végeznek vállalati önkéntes munkát Farkas Emese szerint, mert, ha nem felújítási, takarítási, virágosítási, tehát szaktudást nem igénylő fizikai munkáról van szó, akkor a többi tevékenységhez annyira komplex szaktudás kell a sikerhez, ami ebben a keretrendszerben nem teljesíthető.

Az önkéntes munka is a vállalati célokat szolgálja

Az ÖKA tud a koordinációban, a partnerkapcsolatokban, a projektmenedzselésben is segíteni, ha vállalati önkéntes munkáról van szó, de van még egy fontos aspektus, amiben egyedülálló tapasztalata van a non-profit szervezetnek. A vállalat piaci céljaihoz igazított CSR politika részeként alakítják ki az alapítvány munkatársai az önkéntes stratégiát. Fontos, hogy megismerjék, mi a cég tevékenysége és ez kikre van hatással.

Fontos tudni, hogy kik dolgoznak egy-egy cégnél, kik vennének részt az önkéntes tevékenységben és mi a cég célja azzal, hogy számukra ad egy ilyen típusú tevékenységre lehetőséget. Van olyan hazai telekommunikációs cég, ahol az önkéntes tevékenységeket egy belső pályázati rendszeren keresztül működtetik. Itt a munkavállalók olyan önkéntes tevékenységet végeznek, mint például: szenior mentor program segítése, a gyerekeknek szóló kézműves foglalkozások tartása, állatmenhelyeken segítségnyújtás az állatok gondozásában.

Az ÖKA munkatársa említett egy másik példát is, amikor nem ők szerveztek, de nagyon jó kezdeményezésnek tartja itt a vállalt munkatársai hátrányos helyzetű településeken tanították meg az ott élőknek az internet használatát. Nyilván ez megteremtett egy új igényt is a vállalat internet-szolgáltatására is, de Farkas Emese szerint a cél az internet és általa az újfajta tanulási módszerek elterjesztése volt. Nem szabad közvetlen módon egy adott üzleti célt PR-ozni a vállalati önkéntes munkával. A szakember úgy látja, hogy azok a cégek, amelyek elsősorban adni akarnak, a kedvezményezetteknek segíteni, a saját dolgozóikat a jócselekedet érzéséhez juttatni, nem feltétlenül akarják ezt világgá kürtölni.

A hazai, vállalati önkéntes piac most biztató képet mutat. A tevékenység már beépült sok nagy, multinacionális vállalat működésébe. A bankok, telekommunikációs és energia-szolgáltató cégek, az FMCG szektorvezető szerepet játszik a hazai vállalati önkéntes munka végzésében. Ezeknél a cégeknél általában a HR, illetve a marketing vagy kommunikáció a felelőse a területnek. A CSR politika részeként végzett vállalati önkéntes tevékenység azonban ritkán kap csak a területtel foglalkozó felelőst.

A hazai vállalati önkéntes munka végzői közt már a kis- és középvállalatok is megtalálhatók, de ezek is olyan cégek, Farkas Emese elmondása szerint, amelyekben legalábbis részben külföldi a tulajdonos.

Sok cégnél azonban csak a "karitatív csapatépítés" eszközeként tekintenek a vállalati önkéntes munkára. Farkas Emese azonban ennél sokkal színesebb tevékenységnek látja a vállalati önkéntes munkát. Nemcsak az az öröm jut a dolgozónak, amit a kézzelfogható, elvégzett munka ad, hanem olyan élményekhez is juthat a munkavállaló, amelyek a napi munkavégzését is segíthetik. Lehet akár múzeumokban, színházakban is önkéntes munkát végezni, és ezzel belátni a kulisszák mögé, megismerkedni olyan emberekkel, akikkel a mindennapi munkájuk során nincs lehetőség.

A szakember kiemelte az önkéntes munkát, mint a burn-out jelenség elleni hatékony eszközt is. Feltölti az embert a sok mosolygós arc, a változatos környezet, az újfajta kihívás. A fizikai munka az irodában gémberedett tagok átmozgatására is jó. A vállalati önkéntes tevékenységnek pedig az elvégzett munka örömén és a sok, hálás szempáron kívül a HR számára külön hozadéka is van. A munka végzésén, annak mérésén, figyelésén keresztül olyan egyéni attitűdöket lehet megfigyelni, mint például a proaktivitás, motiváltság. Farkas Emese úgy látja, a terepen még az is szívesen dolgozik, aki egyébként valamilyen oknál fogva a munkája során már nem túlságosan motivált dolgozó.
Azt, hogy egy adott cég munkavállalói közül ki vehet részt az önkéntes tevékenységben, az adott cég, illetve a vállalati szokásrendszer határozza meg. Az ÖKA kommunikációs menedzsere szerint, az esetek nagy részében a fizikai állományúak nem mennek önkénteskedni. Farkas Emese szerint a vállalati önkéntes program a jó belső kommunikációtól is függ. Az emberekben megvan a segítőkészség, az elhivatottság és szeretik azt a helyzetet, amikor adhatnak. Ha erre alapoznak a vállalati szakemberek, föl sem fog merülni a dolgozóban az, hogy ezt a munkát a menedzsment számára végzi, szívességből.