A vezetői hatalomvágy gátolja a távmunka terjedését

A munkaügyi miniszter több tízmilliárd forintnyi elérhető uniós támogatást ígért a távmunka népszerűsítésére az elkövetkezendő évekre. A konferenciát megnyitó beszédében elmondta, hogy jelenleg a dolgozók 4%-át, hozzávetőleg 80 ezer dolgozót foglalkoztatnak távmunkában Magyarországon, és ez az arány jóval elmarad az európai és amerikai átlagtól, ahol 13-14%, illetve 24-25% a távmunkások aránya. Kiss Péter kitért arra is, hogy a magasan képzett munkaerőt szívesen alkalmazzák ilyen formában, viszont a hátrányos helyzetű régióknak, csoportoknak is sokat segíthetne ez a jóval rugalmasabb foglalkoztatás, ám ehhez szakmai program, képzés és társadalmi szolidaritás lenne szükséges.

"Új gazdaság van születőben, az internet-gazdaság, s ez a munkaerő-piaci viszonyokat is újraírja" - jelentette ki a Távmunka Tanács elnöke, Simon Gábor. Hangsúlyozta, hogy a távmunka nem csak a nagy nemzetközi cégek, hanem kis- és középvállalatok érdeke is, hiszen hatékonyabb, költségtakarékosabb működést tesz lehetővé. További előnyként emelte ki, hogy a távmunka teljes értékű élet megteremtését segíti a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők esetében, és hozzájárulhat a közszféra modernizációjához is. Ugyanakkor hozzátette, hogy bár infrastrukturális akadálya már nincs a távmunka terjedésének Magyarországon, viszont szemléletváltásra, a szervezeti kultúra újragondolására szükség van: a munkaidő-központú működés helyett, feladat-orientált, projekt-központú gondolkodásra kell átállni.

"Hataloméhes vezetők..."
A távmunkának két fajtáját különböztette meg a konferencia egyik előadója, Forgács Tamás, a Price Waterhouse Coopers szakembere, a hrportal-nak adott interjúban a funkcionális és a motivációs távmunkát. Míg az előbbi a tevékenység típusa miatt (kereskedők, kárszakértők, újságírók) alakul ki, s a munkakört csak minimálisan kell átalakítani a távmunkához, az utóbbi esetben a pedig a dolgozók megtartása érdekében történik a váltás. Erre példát is hozott: egy fejlesztéssel foglalkozó cég a fővároson kívülre költözésekor kiderült, hogy a dolgozók nagy részének az új helyszín túl messze van, ezért némi átszervezéssel megoldották, hogy a cégnél dolgozó programozók csak heti egyszer járnak be az irodába, a többi napon otthonról dolgoznak. "Ilyenkor számos kérdést szükséges leszabályozni: az adatbiztonság, a munkahelyi baleset definíciója és az ellenőrizhetőség is idetartozik" - mondta Forgács Tamás.
Kiemelte az előzetes tervezés fontosságát a távmunkára való átálláskor: egy 15 könyvelőt foglalkoztató cég példájára hivatkozva, ahol egy pályázat elnyerését követően kéthónapnyi távmunka után - az ellenőrizhetőség megoldatlansága miatt - visszaszervezték az irodába a munkatársakat, teljesítménybeli elmaradásokra hivatkozva.

A magyarországi, 2004-óta meglévő jogi szabályozás Forgács szerint nagyon sok szabadságot ad, és tapasztalat híján sok mindent 'nem fed le', de - mint mondta - kezdő lépésnek jó, s a további szabályozást majd a felmerülő problémákhoz lehet igazítani. Elmondta, hogy például az adótörvény már most lehetővé teszi az otthoni költségek időarányos elszámolását a távmunkában foglalkoztató cégeknél .

Speciális magyarországi problémaként említette a szakember az itteni vezetők hozzáállását: a vezetők egy része nem 'szokta meg' az informatikát, s ezért idegenkedik a távmunkában dolgozó alkalmazottak gondolatától. "Sok vezető pedig úgy gondolkozik, hogy -ha nem látom az embereimet, akkor miért vagyok főnök-, és inkább kirúgja a munkatársak egy részét, hogy megtakarítsa azt a pénzt, amit a távmunka bevezetésével spórolnának meg" - sürgette a szemléletváltást a PriceWaterhouseCoopers szakembere.


Horn Gabriella