A nemi diszkrimináció megszüntetése 8 százalékkal növelné a régió GDP-jét
A kelet-közép-európai térség GDP-je 2030-ra éves szinten 146 milliárd euróval lenne magasabb, ha a nemek között meglévő munkaerőpiaci különbségeket sikerülne felszámolni - derül ki a McKinsey legfrissebb tanulmányából.
A diszkrimináció kiküszöbölése 8 százalékkal dobná meg a gazdasági növekedést a térségben, hozzávetőleg akkora értéket teremtve, mint a szlovák és a horvát gazdaság együttes teljesítménye.
A Win-win: Kelet-Közép-Európa jól járna, ha helyzetbe hozná a nőket a munkaerőpiacon című tanulmányban megvizsgált hét kelet-közép-európai országban - Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában - a lakosság 52, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60 százalékát adják a nők - ennek ellenére a munkaerőpiacon csak 45 százalék az arányuk.
A Magyarországon 25 éve jelenlévő McKinsey kutatása szerint három tényező különösen nagy hatással lehetne a gazdasági teljesítményre: a nőknek a mostaninál nagyobb részvétele a munkaerőpiacon, a nők által teljesített fizetett munkaórák számának növekedése, továbbá a nők erőteljesebb jelenléte a nagy termelékenységű szektorokban.
“A nők növekvő szerepvállalása a munkaerőhiányon is enyhítene, hiszen jelenleg 630 ezer álláshely betöltetlen a régióban. Ha a térség visszatér a járvány előtti gazdasági növekedéshez, ez a szám akár kétmillió fölé is emelkedhet 2030-ig” – mondta Matécsa Márta, a McKinsey munkatársa és a jelentés egyik szerzője.
A McKinsey elemzése szerint leginkább az egészségügyben, a szociális munka területén, a kis- és nagykereskedelemben, valamint a feldolgozóiparban várható a jövőben a munkaerő iránti kereslet növekedése. Figyelembe véve, hogy a női munkavállalók közel fele dolgozik ezen szektorok valamelyikében a régióban, a nők jó eséllyel pályázhatnának az itt keletkező új álláshelyek jelentős részére.
A makrogazdasági előnyök mellett az egyes vállalatok és vállalkozások is profitálhatnának a munkahelyi sokszínűség erősödéséből a jelentés szerint. A McKinsey által az utóbbi egy évtizedben elvégzett felmérések arra mutattak rá, hogy a nők növekvő aránya a vállalati felsővezetésben együtt jár az érintett cégek pénzügyi teljesítményének javulásával. A mostani tanulmány megerősítette, hogy ez az összefüggés a kelet-közép-európai régióban is fennáll.
Kétszáz régiós nagyvállalat adatait megvizsgálva az látszott, hogy azok a vállalatok, amelyekben a leginkább kiegyenlített volt a nők és a férfiak aránya a felsővezetésben, 26 százalékkal nagyobb eséllyel értek el átlag feletti nyereséget, mint azok, ahol a nemek aránya kiegyensúlyozatlanabb volt, vagy egyáltalán nem volt női vezető az igazgatósági tagok között.
Kelet-Közép-Európában a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60 százaléka és a vezető beosztással rendelkezők 37 százaléka nő – ez az arány magasabb a nyugat-európai átlagnál, sőt az észak-európai országokét is meghaladja. Ám minél feljebb haladunk a ranglétrán, annál kevesebb női vezetővel találkozunk.
Ma a felsővezetői pozíciók körülbelül 20 százalékát töltik be nők Kelet-Közép-Európában, de a vezérigazgatóknak csupán a nyolc százaléka nő. Ráadásul a legjelentősebb régiós vállalatok 44 százalékában egyetlen női vezető sincs az igazgatósági tagok között.
A nemek közötti egyenlőség megteremtésében történt előrehaladás pedig az utóbbi években megtorpant. 2012-ben a női felsővezetők aránya 14 százalék volt a régióban, ami csak egy százalékponttal maradt el az északi országoktól, és kerek öt százalékponttal volt magasabb a nyugat-európai átlagnál. Nyolc évvel később a Közép-Kelet-Európa és az északi országok közötti különbség meghatszorozódott, miközben Nyugat-Európa mindössze 3 százalékpontra dolgozta le a hátrányát régiónkhoz képest.
Mi áll a női és férfi munkavállalók közötti eltérő munkaerőpiaci arányok hátterében? Egy 3000 női és férfi munkavállaló bevonásával Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban elvégzett felmérésből kiderül, hogy a nők 28 százaléka meg van győződve arról, hogy női mivoltuk megnehezíti számukra mind az előléptetést, mind a fizetésemelést. Emellett a nők csaknem harmada (27%) állítja azt, hogy a munka és magánélet egyensúlyának hiánya akadályozza meg őket a felsővezetői pozíciók elérésében (a férfiaknak csak az egyötöde mondta ugyanezt).
A Covid-19 járvány csak tovább súlyosbította a munka és a magánélet egyensúlyával kapcsolatos problémákat. Miközben nők és férfiak egyaránt több időt töltenek manapság otthoni és fizetetlen házimunkával, a női válaszadók több mint 40 százaléka fontolgatja azt, hogy a járvány miatt kialakult helyzetben még kevesebb időt fog a fizetett munkájára szánni – vagyis csökkenteni fogja a munkaórák számát, részmunkaidős foglalkoztatásra tér át, kisebb megterheléssel járó munkakört választ, vagy akár abba is hagyja a munkát. Azoknak a nőknek a többsége (54%), akiknek tíz évesnél fiatalabb gyermeke van, ezeket az opciókat mérlegeli. Ha a szándékaik valóra válnak, annak súlyos következményei lehetnek a kelet-közép-európai gazdaságokra nézve, veszélyeztetve a nők munkaerőpiacon elért korábbi eredményeit is.
“A kelet-közép-európai gazdaságok nagyobb eséllyel térhetnek vissza ahhoz a kedvező növekedési pályához, amelyet a járvány előtti időszakban élveztek, amennyiben képesek javítani a nők helyzetén a munkahelyeken. Azok a tényezők, amelyek korábban a növekedés motorjainak számítottak – mint például a munkaerőköltség terén mutatkozó előny és a hagyományos iparágak fejlesztése –, egyre kevesebbet nyomnak a latban. Kutatásunk azt mutatja, hogy a nők helyzetbe hozása nagyon is hatékony eszköz lehet a régió versenyképességének megerősítésére” – mondta Jurica Novak, a McKinsey közép-európai vezetője és a tanulmány egyik társszerzője.
A nők nagyobb arányú foglalkoztatása által kínált növekedési potenciál kiaknázása célzott intézkedésekkel érhető. A McKinsey szerint az alábbi négy prioritás segíthet a megoldásban:
1. Olyan konszenzusos vízió és intézkedések, amely a nők és a férfiak foglalkoztatottságában mutatkozó különbségek felszámolására irányulnak.
2. Az alulreprezentált csoportok tehetségeit támogató programok: vezetőképzés elősegítése, illetve olyan mentorprogramok indítása, amelyek kifejezetten a nők és más alulreprezentált csoportok számára készülnek.
3. A munka és magánélet egyensúlyának javítása mindkét nem esetében: még több rugalmas munkavégzési lehetőség elérhetővé tétele (részmunkaidő, távoli munkavégzés, kötetlen munkavégzés), a férfiak gyermekgondozásra fordítható idejének növelése, illetve a magas szinvonalú és megfizethető gyermekgondozás elérhetőségének növelése
A McKinsey kutatásai azt mutatják, hogy ha a döntéshozók nyilvánosan is felvállalják azokat a törekvéseket, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolására irányulnak – ahelyett, hogy ezt a feladatot egy „sokszínűségért felelő munkatársnak” delegálnák –, az eredmények is hamarabb megmutatkoznak. Fontos továbbá a nők jelenléte a felsővezetésben, mert ők példát tudnak mutatni a szervezet egésze számára.
Fotó: unsplash.com
- 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető.
Részletek
Jegyek
- 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása.
Részletek
Jegyek
- 2023.09.01I Land gamifikált készségfejlesztés Gamifikált készségfejlesztő e-learning programunk játszva tanít: 30 napon keresztül, napi 20-30 percben egy izgalmas virtuális küldetésen vezetjük végig a résztvevőket.
Részletek
Jegyek
- 2023.10.10MŰEGYETEMI ÁLLÁSBÖRZE 150+ KIÁLLÍTÓ, TÖBB SZÁZ ÁLLÁS ÉS SZAKMAI GYAKORLAT VÁR! Kiállítóink hallgatókat, frissdiplomásokat és tapasztalt munkavállalókat is várnak állásajánlataikkal.
Részletek
Jegyek
A munkavállalói résztulajdonosi program (MRP), egy több, mint 20 éve létező eszköz, amellyel munkavállalóinkat motiválni, és ösztönözni lehet. A... Teljes cikk
Egy éve dolgozik vezetőként és fejleszt jövőálló szervezetet Popovics László, informatikai szakember a Bahamákon. A cég, ahol dolgozik az elmúlt... Teljes cikk
Tehetségpiacok létrehozása, belső információáramlás, súrlódásmentes digitalizáció – három lehetőség a HR területek számára, hogy... Teljes cikk
- Kell-e félni a külföldi munkavállalóktól? Interjú Gazsi Attilával, a VOSZ elnökhelyettesével 1 hónapja
- Egyre népszerűbbek a villamosipari képzések 1 hónapja
- Hamarosan még 500 ezer emberre lesz szükség a magyar munkaerőpiacon 2 hónapja
- Részmunkaidő: tényleg olyan jó? Hogyan legyen jó? 2 hónapja
- Öldöklő harc folyik a kékgalléros munkaerőért 2 hónapja
- Nagy Márton: félmillió ember hiányzik a munkaerőpiacról 2 hónapja
- Az elmúlt 15 év legnagyobb növekedését tapasztalták a családi cégek tavaly 2 hónapja
- Havi háromezer euróért is alig találnak vendéglátóst az Adriára 2 hónapja
- Tényleg elveszik-e a magyarok munkáját a külföldiek? 2 hónapja
- Félmillió új munkavállaló kellene: szükség van a külföldiekre 2 hónapja
- Egy év fizetés nélküli szabadság után mondtak fel azoknak a katonáknak, akik nem oltatták be magukat covid ellen 2 hónapja