Aránytalanul jobban sújtotta a járvány a nőket, mint a férfiakat

A nők munkaerejét hadrendbe állító gazdaságok jobb termelékenységről, nagyobb ellenálló képességről és a gazdasági növekedés gyorsulásáról számolnak be. Ezek után talán nem meglepő, hogy folyamatosan − és gyorsuló ütemben − nő a dolgozó nők száma. 

Előrejelzések szerint 2030-ra világszerte 100 millióval több nő lesz aktív kereső, mint jelenleg. Ennek járulékos következménye, hogy egyre nő a jövedelmük is. A nők jövedelme 2018-ban 20 ezer milliárd dollár volt, ez az érték 2020-ra 24 ezer milliárd dollárra nőtt.

Csakhogy miközben a nők egyre stabilabb helyet foglalnak el a világgazdaságban és a munka világában, továbbra is számos olyan kihívással kell szembenézniük, amelyek a férfiakat nem érintik – vagyis a fejlődés ellenére továbbra sem beszélhetünk teljes egyenlőségről.

Világszinten a nők jelenleg 23%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és továbbra is nagyobb valószínűséggel vesznek ki szabadságot gyermekeik vagy idős hozzátartozóik gondozása céljából. Ezt a helyzetet csak tovább súlyosbította a Covid-19 járvány, mely a világ minden táján aránytalanul jobban sújtotta a nőket, mint a férfiakat - derül ki A Fidelity nemzetközi felméréséből, amely a világ hat piacán, az Egyesült Királyságban, Németországban, Tajvanon, Japánban, Kína kontinentális részén és Hongkongban vizsgálódott.

A válaszadó nők 55%-a számolt be arról, hogy ők kezelik a háztartásuk napi és havi kiadásait és bevételeit. Ez különösen igaz Kínában, Hongkongban, Japánban és Tajvanon. Az Egyesült Királyságban és Németországban ez a felelősség jellemzően egyenlő arányban oszlik meg a nők és partnerük között. 

A megkérdezett nőknek mindössze a fele (52%-a) nyilatkozott úgy, hogy aktívan részt vesz a megtakarításokkal és befektetésekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Japán esetében ez az arány már csak 28%, de az Egyesült Királyságban is a nőknek csupán 43%-a tartja saját kezében a megtakarítással és befektetésekkel kapcsolatos döntéseket. Ezen a téren is a kínai nők bizonyultak a legaktívabbnak.

Ha pontos képet akarunk kapni a nők pénzügyeiről és az általuk hozott döntésekről, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Covid-19 járvány hatásait. A pandémia világszerte gyökerestül felforgatta az emberek életét, de tudjuk, hogy a válságok sohasem egyformán érintik a két nem képviselőit.  

Az ENSZ adatai azt sugallják, hogy a járvány gazdasági és családi életre gyakorolt felforgató hatása huszonöt évvel vetheti vissza a nemek egyenlősége terén elért előrehaladást. A lezárások, a munkahelyek megszűnése, az iskolabezárások és a csökkenő jövedelmek hatására a világ minden táján nőtt a nők nem fizetett munkaterhelése, nagyobb részt vállaltak a házi munkából, a gyermekek gondozásából is, és − ami különösen aggasztó − a nők nagyobb arányban váltak munkanélkülivé is, mint a férfiak. 

Ez az egyenlőtlen hatás egyértelműen tetten érhető a nők pénzügyi helyzetének alakulásán is, méghozzá mind a hat vizsgált piacon. Tízből három nő (a válaszadók 29%-a) arról számolt be, hogy a járvány hatására csökkent a személyes jövedelme. Ez az arány ugyanakkor megegyezett a férfiakéval – ahol számottevő különbséget tapasztaltak a felmérés készítői, az a tartalékképzés képessége volt.

A nők 31%-a úgy tapasztalta, hogy az elmúlt 12 hónap során csökkent az az összeg, amelyet félre tudott tenni – a férfiaknak csak 26%-a nyilatkozott így. A megtakarítások csökkenése nem csupán a jelenre van hatással, hanem a jövőre vonatkozó kérdéseket is felvet.

A járvány közvetlen következményeként majdnem minden ötödik nőnek (a válaszadók 18%-a) csökkentenie kellett a nyugdíj-előtakarékosságának mértékét. A járvány számos nő pénzügyi helyzetére kedvezőtlen hatással volt, de voltak pozitív példák is.

Az elmúlt 12 hónapban ugyanis a megkérdezett nők 22%-a tudta növelni a megtakarításai, és 16%-a a nyugdíj-előtakarékossága összegét. Mivel utazni és egyéb szabadidős programokban részt venni nem volt módjuk, sok nőnek több pénze maradt, amit félrerakhatott vagy befektethetett. 

„Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a most hozott döntéseknek hosszabb távú következményei lesznek. A nők a nyugdíjhoz közeledve továbbra is érezni fogják annak a kedvezőtlen hatásait, hogy életük korábbi szakaszában kevesebbet tudtak félretenni. A járvány nagyon is kézzel fogható következményeként tovább kell dolgozniuk, kevesebb megtakarítás birtokában fognak nyugdíjba menni, és változtatni kényszerülnek majd a nyugdíjas éveikre szőtt terveiken is” – mondja Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

Fotó: unsplash.com