ÁFSZ: nőtt az új álláshelyek száma

A munkaadók a tárgyhónap folyamán a bejelentett álláshelyek közül összesen 25 641-hez nem igényeltek támogatást, ez az összes bejelentés 63,6 százaléka. A nem támogatott, új álláshelyek száma a megelőző hónaphoz képest 20,2 százalékos növekedést mutat. A támogatott állásokra vonatkozó munkaerőigények száma még ennél is dinamikusabban emelkedett, ezek száma ugyanis augusztushoz képest 65 százalékkal nőtt. Ez a közjellegű munkák szeptemberi felfutásával hozható összefüggésbe. Az előző hónap végéig be nem töltött és a tárgyhónapban bejelentett új álláshelyek (a támogatott álláshelyekkel együtt) összesen 67,4 ezret tettek ki, ez csaknem 10 ezerrel több közvetíthető állást jelentett szeptemberben, mint a megelőző hónapban. Ebből a tárgyhó végéig 30,3 ezer állás maradt betöltetlen - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

A szeptemberi zárónapon a legtöbb, nem támogatott betöltetlen álláshely a gyártósori összeszerelő, az egyéb segédmunkás és a feldolgozóipari gépek kezelői szakmákban jelentkezett. A munkáltatók által felkínált bruttó átlagos munkabér a gyártósori összeszerelők esetében 128,9 ezer forint, az egyéb segédmunkások esetében 95,9 ezer forint, a feldolgozóipari gépek kezelő esetében 128,5 ezer forint volt. A hónap végén betöltetlenül maradt állások területileg igen erős koncentráltságot mutatnak: például a gyártósori összeszerelő szakmákban kínált álláshelyek harmada Komárom-Esztergom megyében jelentkezett, az egyéb segédmunkás állások 60 százaléka pedig Budapesten és Pest megyében.

A legtöbb új, nem, támogatott állást Közép-Magyarországon (6423 darab) és Nyugat-Dunántúlon (4997 darab) kínálták a munkáltatók szeptemberben, a nem támogatott új álláshelyek száma azonban igen dinamikusan emelkedett a tárgyhónapban több megyében is (Veszprém, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg).

Szeptemberben enyhén csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők száma a szeptemberi zárónapon 423,9 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 1,1 ezer fős (-0,3 százalékos) csökkenést mutat, míg az előző év azonos időszakához képest 8,1 ezer fős (2,0 százalékos) növekedés volt megfigyelhető. Ez utóbbi növekedés mértéke lényegesen kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt: 2007. szeptember végén 9,9 százalékkal volt magasabb az álláskeresők száma az egy évvel korábbi állapothoz képest.

Augusztushoz képest négy régióban csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma (Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld), a többi háromban pedig nőtt, ám minden régióban csak kisebb mértékű változás figyelhető meg. Az előző év azonos hónapjához viszonyítva azonban mind Közép-Magyarországon, mind Nyugat-Dunántúlon csökkent - az országos trenddel ellentétben - a nyilvántartott álláskeresők létszáma, míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az átlagosnál nagyobb mértékű emelkedés következett be (3,3 százalék és 2,6 százalék).

A tartósan állást keresők aránya szeptemberben elérte az egyharmadot, ami azt jelenti, hogy 141,1 ezer fő több mint egy éve folyamatosan állást keresett. Számuk növekvő tendenciájú, egy év alatt 12,6 százalékkal nőtt. Az átlagos regisztrációs idő 353 napot tett ki.

A tárgyhónapban 120,4 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra - nagyobb részük, 72 százalékuk járadékot kapott, a többiek álláskeresési segélyt. További 144,5 ezer fő részesült rendszeres szociális segélyben, ez lényegében minden harmadik álláskeresőt érinti (34,1 százalék). Számuk növekvő tendenciájú. Szeptemberben az összes nyilvántartott álláskereső 62,5 százaléka kapott ellátást, több mint egyharmaduk (158,9 ezer fő) ellátatlan volt. Az ellátásban nem részesülők 29 százalékát teszik ki a pályakezdők.

Tovább emelkedett szeptemberben a nyilvántartott pályakezdők száma

Az összes nyilvántartott álláskeresővel ellentétben a pályakezdő álláskeresők száma szeptemberben tovább növekedett, ez a növekedés azonban már sokkal kisebb volt, mint a megelőző két hónapban. Augusztusról szeptemberre a pályakezdők létszáma 0,9 százalékkal, 420 fővel emelkedett, ezzel a szeptemberi zárónapon a regiszterben szereplő pályakezdők száma 45,9 ezer főt tett ki. Arányuk az összes nyilvántartott álláskereső között 10,8 százalékra emelkedett. Az egy év alatti növekedés értéke a pályakezdők körében 0,9 százalék volt, ez valamelyest kisebb az összes álláskeresőre jellemző értéktől. A pályakezdőkkel ellentétben szeptemberben némileg csökkent a nyilvántartásban szereplő nem pályakezdő álláskeresők száma a megelőző hónaphoz képest.

Augusztushoz képest három régióban már csökkent - igaz csak kisebb mértékben - a pályakezdő álláskeresők száma (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld), e területeken a korábban a regiszterbe került fiatalok fokozódó kiáramlása tehát már érezhető. A többi négy régióban viszont tovább emelkedett a pályakezdők száma, itt a nyilvántartásba belépők száma még felülmúlta a kilépőkét. Főként Közép-Magyarországon látványos a pályakezdők számának növekedése (egy hónap alatt 22,6 százalékkal nőtt a számuk). Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy a központi régióban az állást kereső pályakezdő fiatalok az ország más területeihez képest az iskolaév végét követően csak jellemzően egy-két hónap késéssel keresik fel a munkaügyi központok kirendeltségeit. Ennek hátterében az áll, hogy az e régióban élő fiatalok számára az önálló álláskeresés nagyobb lehetőségeket nyújt, s azok kérik ehhez a munkaügyi szervezet segítségét, akiknek ez egy-két hónap alatt önállóan nem sikerült.

Összességében a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókban jóval kisebb a pályakezdők aránya az összes álláskereső körében. A pozitív póluson Közép-Magyarországgal, ahol - még e növekedést követően is - csak 4,8 százalékot tesz ki a pályakezdők aránya, szemben Észak-Magyarországgal és Észak-Alfölddel, ahol 12,4 százalék és 12,8 százalék ez az arányszám.

Nőtt szeptemberben a nyilvántartásba belépők száma

Szeptemberben a megelőző hónaphoz képest 13,8 százalékkal nőtt a nyilvántartásba belépők száma. Mind a pályakezdők, mind a nem pályakezdők körében emelkedett a belépési forgalom. Utóbbiak esetében augusztushoz képest 9,1 százalékos növekedés figyelhető meg. A nem pályakezdők körében még nagyobb mértékben (14,7 százalékkal) bővült a belépési forgalom. A magas fluktuációt elsősorban a közjellegű munkákról a nyilvántartásba visszatérők, illetve az ilyen munkákba bekapcsolódó, ezért a regisztrációból kikerülő álláskeresők létszámának növekedése okozta. Ezen túl, a különböző támogatott képzések is a legnagyobb számban ősszel indulnak.

Szeptemberben belépő pályakezdők legnagyobb hányada, 46 százaléka érettségit adó középiskolákban végzett, 15 százalékuk végzett szakiskolát, szakmunkásképző iskolát. 29 százalékuknak legfeljebb 8 általános osztály végzettsége volt, míg 10 százalékuk rendelkezett diplomával.

A belépő nem pályakezdők utolsó munkahelyük nemzetgazdasági ága szerint a következőképpen oszlottak meg: 41 százalékuk a nem anyagi jellegű szolgáltatások, 21 százalékuk az ipar, 14 százalékuk a kereskedelem vendéglátás, 12 százalékuk pedig a mezőgazdaság területéről vesztette el állását.

A területi különbségek továbbra is jelentősek

A nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 9,6 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 6,4 százalék volt szeptember végén, változatlanul igen nagy régiók közötti szóródással. Legrosszabb mutatóval Észak-Magyarország és Észak-Alföld (17,4 százalék, illetve 16,6 százalék) rendelkezett, míg a legkisebb relatív mutatót Közép-Magyarországon (3,5 százalék) figyelhetjük meg, azonban régiókon belül is igen nagy különbségek találhatók. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke nem változott lényegesen (2007. szeptemberi értéke 9,4 százalékot tett ki).

Az Európai Unió tagországaiban előírt definíció szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 7,5 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2008. júniusi-augusztusi időszakra, a 15-74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja.

86,6 ezer fő vett részt különböző aktív foglalkoztatási programokban

Tovább nőtt júliusban az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben résztvevők száma. A hónap folyamán összesen 86,6 ezer fő részesült valamilyen aktív foglalkoztatási eszköz támogatásban, amely létszám 10,1 százalékkal haladja meg az előző hónap adatát. Az előző év azonos időszakához viszonyítva is jelentősen nőtt az aktív eszközökben érintettek létszáma, idén mintegy 15,9 ezer fővel (25,4 százalékkal) magasabb ez az érintett létszám. A legtöbben bér- és járulékjellegű támogatásban és munkaerő-piaci képzésekben vettek részt (30-30 százalék). Említésre méltó, hogy a képzésekben résztvevő érintettek száma - többek között az uniós források növekvő felhasználása miatt - 102,4 százalékkal növekedett idén júliusban, a tavalyi létszámadathoz képest.